Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-570

 nemzeigyülés 570. iUêse 1926, táv: Bámulatos tájékozottság!) elég érthetően* hogy ők ezt magukra nézve sértőnek találják, mire a magyar kormány sietett a leszerelési memorandumot visszavonni. (Malasits Géza: Hasra vágódtak egy volt zsebmetsző előtt! — Nagy zaj jobbfelől. — Viczián István: Ki az a volt zseb metszői — Saly Endre: Mussolini! — Nagy zaj jobbfelől. — Felkiáltások: Hallatlan!) Elnök: Malasits és Saly képviselő urakat a sértő kifejezésért kénytelen vagyok rendreutasítani! {Taps és felkiáltások jobbfelől: Éljen Mussolini! — Sütő József: Megírták az öszszes lapok, hogy órát lopott!) Csendet kérek! Peyer Károly: Mindenesetre helyes a kormánypárt felfogását itt ebben a tetszésnyilvánításban kifejezésre juttatni, mert igy a magyar közvélemény végre véleményt alkothat magának egyes képviselők politikai felfogásáról. (Folytonos zaj.) A szimpátiának ez a megnyilatkozása a kormánypárt egyes tagjai részéről azonban nem von le semmit sem abból a tényből, amelyet az előbb itt elmondtam, hogy a magyar kormány azért vonta vissza ezt a leszerelési memorandumot, mert az olasz milicia ebben mint irreguláris csapat volt feltüntetve. Elnök: A képviselő ur beszédideje lejárt. Kérem, legyen szives beszédét befejezni. Peyer Károly: Mennyiben járt le a beszédidőm? Elnök: A házszabály értelmében napirend előtti felszólalás egy óránál tovább nem tarthat. Peyer Károly: Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék beszédidőmet pár perccel meghosszabbítani, röviden be fogom fejezni beszédemet. (Felkiáltások jobbfelől: Van még több szónok is!) Ez az, amit minden téren látunk: a magyar kormányi a lehetetlen belpolitikai állapotok következtében kénytelen a külpolitikában mindig alkuba bocsátkozni. A ministerelnök ur itt hivatkozik az angol szimpátiára. Ha ez igaz, akkor nagyon kérem, legyen szives, ministerelnök ur, őszintén megmondani, hogy mibe kerül ez az angol szimpátia Magyarországnak. Legyen szives megmondani őszintén, mennyit kapnak az angol lapok... (Nagy zaj jobbfelől. — Felkiáltások: Rendre! Rendre!) Legyen szives megmondani, mennyit kapnak az angol lapok, mennyibe kerül az országnak Sir William Goodnak... (Folytonos zaj és felMáltások jobbfelől: Eláll! — Nem hallgatjuk meg!) Elnök: Csendet kérek! Peyer Károly: ...ez a szimpátiája. Én csak bizonyos tüneteket látok itt, amelyek közül csupán egyet kivánok felemilteni. (Állandó zaj jobbfelől. — Patacsi Dénes közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Peyer Károly: Patacsi képviselő urnák mindenesetre több része volt abban, hogy a frankügy a Népszövetség elé került, mint nekem. Ne kivánja, hogy többet mondjak erről. En csak arra hivatkozom, hogy a legutóbbi évben vagy időben — nem tudom, megállapítani az időpontot — kilenc angol biztosító társaság kapott Magyarországon koncessziót akkor, amikor itt a magyar biztosító társaságok a legsúlyosabb válsággal küzdenek. Mivel méltóztatnak indokolni azt, hogy a mai szűk Magyarországon, ahol legfeljebb az öngyilkosok biztosításából lehetne nagy üzletet csinálni, szükség volt arra, hogy kilenc angol biztosító társaságnak koncessziót adjanak. Beavatott szakemberek állítása szerint azért volt erre szükség... (Nagy zaj jobbfelől.) i évi június hó 16-án, szerdán". 49 Elnök: Csendet kérek! (Mándy Samu: Mert a többiek kartellben vannak!) Peyer Károly. Majd ezek is belépnek a kartellbe! Ez az ön tévedése! A szakemberek felfogása szerint az volt az oka ennek, hogy ezek a biztosító társaságok nagyobb kötelezettséget vállaltak a kölcsön elhelyezése körül. A magyar kormány tehát az annakidején tett szolgálataikat azzal honorálja, hogy az ujabb koncessziókat ezeknek a biztosító társaságoknak adja. (Mándy Samu: Olcsóbbak, mint a régiek!) Én jól ismerem a dolgot és tudom, hogy minden egyes biztosító társaság, amely uj, hogy üzemét megindíthassa, kénytelen alacsonyabb díjazásokat elfogadni, de csak azért, hogy később épugy belépjen a kartellbe, mint ahogyan azt a többiek megcsinálták. Elnök: Újból figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Ha meghosszabitást kivan, azt határozott időre méltóztassék kérni. Peyer Károly: Végeredményben csak azt mondhatom, hogy a szanálás nemcsak pénzügyileg járt csőddel, hanem csőddel járt a belpolitikai téren kivül a külpolitikai téren is teljes mértékben. A magyar kormány ministerelnöke nem jutott abba a helyzetbe, hogy leülhessen Briand-nal, annak az államnak képviselőjével, amellyel ez a sérelem megtörtént, közvetlenül tárgyalhasson vele és közvetlenül juttathassa kifejezésre azt a felfogást, amelyet a magyar kormány képvisel. A magyar kormány nem jutott abba a helyzetbe, hogy kereskedelmi szerződéseket köthessen azokkal az utódállamokkal, amelyeknek gazdasági összetartozása az országgal majdnem kétségtelen. (Szomjas Gusztáv: A maguk szövetségese! — Saly Endre: Kinek a szövetségese?) Szomjas képviselő ur, legyen szives megismételni azt, amit mondott és akkor nyíltan felelni fogok önnek, de ne burkoltan gyanúsítson! Elvárom hogy ezt meg fogja tenni! (Zaj jobbfelől. — Huszár Dezső: Önök nyíltan gyanúsítanak valótlanságokkal!) Magyarország kormánya most már nemcsak hogy nem volt képes az utódállamokkal tűrhető állapotot teremteni, hanem éles ellentétbe került a Népszövetség egyik legnagyobb hatalmával és kénytelen volt egy olyan megaláztatásnak magát alávetni, (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) amely megnyilatkozott ott abban, hogy az összeget nem szabadították fel és abban a tényben, hogy Magyarországon elkövetett hamisítások ott tárgyaltattak és a magyar hamisításból kifolyólag nemzetközi intézkedéseket kivannak végrehajtani. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ennél súlyosabb megbélyeg'zés nem érhet egy magyar kormányt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) Ezek után csak igazolva látjuk azt az álláspontunkat, hogy nem tartjuk helyénvalónak, ha a kormánynak azok a tagjai helyükön maradnak, akik ezekben az időkben a^ kormányzásért és a ténykedésekért felelősek és szükségesnek tartjuk, hogy a kormány ezen tagjait felváltsák a többségi pártnak olyan tagjai, (Felkiáltások jobbfelől: Ah! Ah!) akik távol állnak ettől a frankhamisítástól, (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) akik bátran és gerincesen léphetnek fel a külföldön azzal, hogy nekik semmi részük sincs ebben a dologban és igyekeznek helyrehozni azt a rettenetes kárt, amelyet az az ügy az országnak okozott. (Zaj jobbfelől.) A hazafiságuk is azt diktálja a magyar kormány tagjainak, hogy ők, látván ezt a sikertelenséget, ne akarják tovább folytatni azt a gazdasági romboló munkát, amely-