Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-579

A nemzetgyűlés 579. ülése 1926. évi október hó 18-án, hétfőn. szerű és logikus ez a javaslat azért, mert amikor a nemzetgyűlés mélyen t. elnöke erről a díszes állásról lemondott, a házszabályokból következik, hogy ezt az állást be kell tölteni. Egyébként Rassay Károly igen t. képviselőtársam meg sem támadta ezt a javaslatot, (Peyer Károly : Ehhez én is hozzájárultam! Természetesen következik, hogy ezt meg kell tenni.) Peyer Károly képviselőtár­sam is lényegileg hozzájárult, tehát az elnöki napirendi javaslat tulajdonképen nincs is meg­támadva. T. képviselőtársaim olyan kérdésekről szó­lottak, amelyek a napirenddel tulaj donképen nincsenek is szoros összefüggésben (Ellenmon­dások a szélsőbaloldalon.) Szükségesnek tartom, hogy azokra az észrevételekre, amelyeket ők tettek, ennek a pártnak a részéről is bizonyos kijelentések történjenek. Rassay Károly igen t. képviselőtársam ugy állította be a dolgot, hogy a két nemzetgyűlés működése meddő, jórészben eredményekben szű­kölködő volt. Ezt az állítását azzal indokolta, hogy ez a nemzetgyűlés most is négy hónapig vakációzott. Azt hiszem, hogy t. képviselőtársam maga sem tartja ezt az állítást valami kellően és helyt­állóan megindokoltnak. Épen tőle megszoktuk, hogy állításait határozott logikus formában adja elő és megindokolja, de a jelen esetben eltért ettől a szokásától, mert, t. képviselőtársam, aki objektive itéli meg a helyzetet, az nem vitat­hatja és nem tagadhatja, hogy ha időbelileg vesz­szük, ez a nemzetgyűlés különösen utolsó időszaká­ban nagy teljesítményt végzett. Hiszen a lefolyt nyolc hónap alatt, körülbelül egy esztendő alatt, majdnem állandóan nyolcórás üléseken tanács­koztunk, (Farkas István : És négy hónapig szünet volt !) Nem a mi hibánk és nem vállaljuk a fele­lősséget azért, hogy a hosszú ülésezés alatt tula jdon­képeu legnagyobbrészben szalmát csépeltünk, hogy nem törvényalkotásban merült ki ez a tevékeny­ség, hanem olyan kérdések tárgyalásában, — csak éppen a frankkérdésre mutatok rá -- amelyekből az országra semmiféle haszon, semmiféle üdvös­ség nem származott. (Ugy van ! jobbfelől.) Rassay Károly igen t. képviselő ur ugy állí­totta be a dolgot, hogy a pénzügyi kormányzat részérői ismételten elhangzott ígéret arra, hogy az adómérsékléseknek, a közterhek csökkentésé­nek terére most már rá fog lépni és — a t. kép­viselő ur ezt is állította — ezen a téren semmi sem történt. Amikor lojálisán elismeri azt, hogy sikerült a nemzetgyűlésnek a pénzérték állandó­ságát biztosítania, (Rassay Károly : A magyar adózóknak!) a pénzügyi egyensúlyt megállapí­tania, akkor vádként állítja azt, hogy a beruhá­zások ügyében tett ígéretek megvalósításával még mindig adós ez a törvényhozás és a kormányzat. Állítja azt, hogy gazdasági téren és a közterhek csökkentésének, mérséklésének terén semmi sem törtónt. Bátor vagyok itt t. képviselőtársamnak figyelmét felhívni oly körülményekre, melyek a valóságnak minden vonatkozásban megfelelnek, amelyeket lehet keveselni, melyek értékét lehet leszállítani, de magukat a tényeket meg nem történteknek beállítani nem szabad és nem lehet. (Ugy van! a jobboldalon.) T. képviselőtársaim és t. Nemzetgyűlés, a té­nyek helyes felsorolása és ismerete mellett el kell ismerni azt, hogy ez a nemzetgyűlés a pénz­ügyi kormányzat javaslatára egy esztendőn be­lül felére szállította le a házhaszonrészesedési adót, majd pedig ezt tökéletesen eltörölte. (Bud János pénzügyminister : Ez 40 millió!) Ennek jelentőségét nem szabad kicsinyelni és ebben nagy szociális gondolat is van, (Sütő József: A forgalmi adót kell eltörölni ! — Zaj a szélső­baloldalon.) mert hiszen ezt az adót épen a lakos­ság legszegényebb rétege viselte. Amikor ezt Magyarországon egyetlen egy ember sem fizeti, azok az özvegyek és kisemberek, hálásan gon­dolnak arra a törvényhozási intézkedésre, amely mentesítette őket ettől az adótól. (Ugy van! a jobb­oldalon.) Egy éven belül történt az is, hogy a forgalmi adót 3°/o-ról 2-re szállították le. (Fábián Béla : És felemelték az átalányokat 170%-kal. — Zaj a szélscbaloldalon. — Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől. — Elnök csenget.) Én aki a gyakorlati életben élek, aki közvetlenül látom az emberek vesződését, vergődését, igazat adok képviselőtársamnak abban, hogy egyes esetekben szórványosan mutatkoztak visszásságok. (Rassay Károly: Nem szórványosan ! — Fábián Béla : Az egész országban.) Mert hiszen az alapok emelése sok esetben nem volt indokolt. (Gr. Bethlen István ministereínök : A kincstár terhére is sokszor mutatkoztak ^ visszásságok.) Ezeket a visszásságokat épen a pénzügyminister ur ismerte el és ezek reparálására köztudomásúlag tett is intézkedéseket oly mértékben, hogy ezek az intézkedések alkalmasak lehetnek a meg­nyugtatásra. (Fábián Béla : Hol ? — Zaj a jobb­oldalon.) Az összes pénzügyigazgatóságok terü­letén minden konkrét panasz tárgyában folyamatba tették a legszorgosabb vizsgálatot. (Zaj a szélső­baloldalon. — Elnök csenget.) Bizottságok száll­nak ki és nem egy esetben megelégedésre intézik el ezeket a panaszokat. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla : Ugyan! Sehol sem!) Einök : Fábián Béla képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Kálmán Jenő : Minden képviselőtársam tudja, különösen azok, akikközvetlenül érdekeltek, tudják, hogy igenis reparál ta ttak egyes kiáltóan sérelmes intézkedések. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kálmán Jenő : De ennek a leszállításnak lényegét nem ebben látom, hanem abban, hogy azok az árucikkek, amelyek használata alól senki sem vonhatja ki magát, amelyekre mindenkinek szüksége van, s amelyek több kézen mennek keresztül, olcsóbbodtak, mert ha mindenütt csak egy százalékkal csökken az ár, ez oda vezet, hogy annak az árucikknek ára 6—8—10 %-kal, vagyis annyi százalékkal csökken, ahány kézen keresztül ment. Ezáltal lehet elérni a gyakorlat­ban azt is, hogy a mezőgazdasági terményeknek és az ipari cikkeknek ára közelebb fog jutni egymáshoz. (Fábián Béla : Talán itt bekövetkezett olcsóbbodás! — Zaj jobbfelől. — Elnök csenget.) Sok részben igen. De nagy jelentőségűnek tartom ezen a téren azt a tényt is, hogy a biztosító ok­iratok bélyegilletéke lényegesen mérsékeltetett és mérsékeltetett a váltóbélyeg illetéke is. Nagy jelentőségűnek tartom azt is, hogy a jövedelemadó és vagyonadó kulcsának helyesebb megoszlása rendeltetett el, aminek következménye feltétlenül az lesz, hogy épen a kisebb egsziszten­ciák méltányosabb elbánásban fognak részesülni, mig azok, akiknek nagyobb a vagyonuk, a jövedel­mük, súlyosabb adóztatás terhét fogja érezni­Nagy jelentőségű dolognak tekintem azt a körülményt is, hogy a beruházásokra már ezidő­szerint is és ebben a költségvetési évben is — ha nem csalódom — 115 millió aranykorona fordít­tatott, és ennek felhasználása érezteti hatását már is a gazdasági életben, de különösen a munka­nélküliség határozott csökkenésében. (Propper Sándor : Szaporodnak ! — Ugy van ! a szélsőbal­oldalon.) Ebben pedig ismét nagy szociális gon­dolat és szociális igazság valósult meg. (Fábián

Next

/
Thumbnails
Contents