Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-577

264 Â nemzetgyűlés 577. ülése 1926. évi június hó 24-én, csütörtökön. Wolff Károly: A 20. § után! Elnök: Akkor most méltóztassék! Wolff Károly: Tekintettel arra, hogy a törvény az ülnöki intézményt elfog'adta a külön bírósági eljárásban, hiányos volna a rendelkezés, ha már most az ülnökökre vonatkozó büntetőjogi rendelkezések nem alkalmaztatnának. Ugyanez a helyzet a szakértőkre vonatkozólag is. Ha egyszer a törvény értelmében külön szakértő is kirendelhető, ki kell mondani, hogy ezek ebbeli minőségükben közhivatalnokoknak és hatósági közegeknek tekintendők, különben megtagadnák egyes vállalatok, hogy a szakértők a könyveikbe betekinthessenek, ami a jogkereső közönségnek nagy érdeksérelmével járna. Ezért javaslom a következő rendelkezés felvételét (olvassa): »A külön biróság (8. §) Ítélkezésében részvételre hivatott szakférfiak e működésükben a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából a kir. itélőbirákkal esnek egy tekintet alá. A külön bíróságtól meghallgatott szakértőket e szakértői működésük ben közhivatali) okoknak (1878:V. te. 461. §) és hatóság közegeinek (1914. évi XL. te. 5. §) kell tekinteni. Még egy következő uj paragrafus beiktatását kérem a minister úrtól és nagyon röviden indokolom az uj paragrafusban foglalt pen del kezesemet. A minister ur az előbb kijelentette, hogy a kisembereket védeni akarja. Letárgyaltuk a törvényjavaslatot, meg van állapítva a vállalatok kötelezettsége. Azt hiszem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy a vállalatok ezt a kötelezettséget teljesíteni is kötelesek. A valorizálásnál eddigelé a bíróságok a valorizálás folyamán tekintetbe vették, hogy az illetőnek van-e magánfoglalkozása, mert az életfentartás szempontjából az összeg megállapításánál ezt figyelembe vették. Abban a pillanatban, amikor arányszám alapján fog a biróság dönteni, ez mellékes körülmény, mert az arányszám alapján jár a járandóság, akár van mellékfoglalkozásuk, akár nincs, mert a járandóság jár az arányszám alapján. Tudomásom szerint azonban van sok olyan vállalat, amely megtagadja a nyugdíj fizetését abban az esetben, ha az illető máshol mellékfoglalkozást lát el. (Ugy van! a baloldalon.) Ha valaki például 35 vagy 40 évi szolgálat után van és kapja a nyugdíját, de abból nem tud megélni vagy kapott eddig például nyugdíjat, amelyből nem tudott megélni s vállalt egy mellékfoglalkozást, hogy létét biztosítsa, a vállalatok megtagadják a nyugdíjfolyósítást és a jövőben is megtagadják ebben az esetben. Az nem lehet intenció, hogy ezt megtegyék. Ezért a következő paragrafust javaslom (olvassa): »Az a körülmény, hogy a nyugdíjas ilyen minőségében létfentartásának biztosítása végett magánfoglalkozást vállalt, nem mentesiti a vállalatot az e törvényben az arányszám alapján megállapított kötelezettségének teljesítése alól.« (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur kíván nyilatkozni. Bud János pénzügymiuister: Mind a két szakaszhoz hozzájárulok, az utóbbi szakaszhoz már csak azért is, mert ugyanez a rendszer van érvényben az államnál, ahol szintén nem kutatjuk, van-e a nyugdíjasnak magánfoglalkozása. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a Wolff Károly képviselő ur által javasolt uj 21. §-t elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a régi 21. most már uj 23. §. Kérem annak felolvasását. Petrovics György jegyző (olvassa az uj 23. §-t.) Szólásra senki sincs feljegyezve! Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a régi 22., most már uj 24. §. Kérem annak felolvasását. Petrovics György jegyző (olvassa az uj 21. §-t.) Előadó ur! Drehr Imre előadó: Az uj 24. § első mondata helyébe a következő rendelkezést kérem felvenni: »E törvény életbelépésének napját a pénzügyminister az igazságügyministerrel egyetértve rendelettel állapítja meg. Ezt a törvényt az életbelépésekor az eljárás bármely szakában levő ügyekben is alkalmazni kell.« Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Erődi-Harrach Tihamér! Erődy-Harrach Tihamér: Indítványozom, hogy a régi 22., most már uj 24. § második mondata helyébe a nemzetgyűlés a következő rendelkezést iktassa: »A biróság az ennek a törvénynek életbelépésekor folyamatban levő perben e törvény életbelépésének napjáig felmerült perköltség viseléséről ugy határoz, mintha az ügy érdemében az ennek a törvénynek életbelépése előtt alkalmazásban volt jogszabályok alapján kellene határoznia.« Indokolom ezt azzal, hogy ez megfelel az általános perjogi rendelkezéseknek, tehát helyt álló és kérem annak elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. (Kéthly Anna: Szólásra jelentkeztem!) Én felhívtam a képviselőket, hogy kiván-e valaki felszólalni, A jegyző urnáli volt feliratkozva a szónok? Petrovics György jegyző: Nem! Elnök: Tekintettel arra, hogy félreértés a jegyző ur részéről nem történt és a vitát bezártam, ujabb felszólalásnak helye nem lehet. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A képviselő urak méltóztassanak felszólalás céljából a jegyző urnái jelentkezni. (Kéthly Anna: Jelentkeztem!) Integetés utján nem lehet abban a helyzetben a jegyző ur, hogy felvehesse a jelentkezést. (Esztergályos János: Fel van irva!) Én megkérdeztem a jegyző urat. és ő jelentette, hogy nem jelentkezett senki nála felszólalásra; ne méltóztassék ezt kétségbe vonni; a jegyző ur teljesen szabályszerűen járt el. A félreértést most már reparálni nem tudom, azonban máskor méltóztassék szabályos utón jelentkezni a jegyző urnái. A 22. §-szal szemben, amely az előbbi határozatok folytán most már a 24-ik § lesz, két indítvány áll. Mind a kettő ellentétes az eredeti szöveggel, azonban egymással nem ellentétesek. Ennek következtében akként kell feltennem a kérdést, hogy méltóztatnak-e a 22. § első mondatát elfogadni eredeti szövegében, szemben az előadó ur indítványával, viszont a másik előterjesztett indítványt külön fogom szembeállítani ugyanezen paragrafusnak második mondatával. A harmadik mondat pedig, mint meg nem támadott, elfogadottnak lesz kimondva. Méltóztatnak a szavazásnak és a kérdésnek ekénti feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor kérdem, méltóztatnak-e a 22., illetőleg most már 24. § első mondatát eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó ur mó-