Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.
Ülésnapok - 1922-577
254 : A nemzetgyűlés 577. ülése 1926. névsorát szintén felolvasom. így vette fel Wolf Roland Cseh-Szlovákiába tartozó, Trumauer József Német-Ausztriába tartozó, Schwab Walter Német-Ausztriába tartozó, Spannagel Rudolf Német-Ausztriába tartozó, Bruhns Rudolf Német-Ausztriába tartozó, Lanceric Jan Cseh-Szlovákiába tartozó és Ziegler Károly Német-Ausztriába tartozó újonnan szerződtetett alkalmazottakat. így teszi ki a Dunagőzhajózási Társaság kifogástalan magyar állampolgárságú munkaerőit és cseréli fel az utódállamokhoz tartozó más állampolgárságú erőkkel. Ez a Dunagőzhajózási Társaság tehát nem érdemli me^ azt, hogy a vállalat vezetősége iránt bizalommal legyek abban a tekintetben, hogy nem fog-e itt valami olyan intézkedés és megegyezés történni, nem fog-e valami kijátszása a nyugdíjasoknak történni és ez ellen védtelenek lesznek a magyar állampolgárságú nyugdíjasok abból az okból^ mert hatálya alá tartoznak ennek a törvényjavaslatnak! Hogy mennyire félnek a Dunagőzhajózási Társaság nyugdíjasai jövendő sorsuktól^, mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy tegnapelőtt, amikor megtudták, hogy az igen t. pénzügyminister ur ebben a kérdésben tárgyalásokat folytatott a helyben levő osztrák követséggel, nyomban futottak hozzám és hozták az eísö Dunagőzhajózási Társaságnak 1924. évi zárszámadását és nyomban mutatták nekem, hogy az első lapon, alul a legalsó mondat azt mondja, hogy »az osztrák köztársaság elnöke 1924 június 80-án kelt kinevezésig rendeletében az Első Dunagőzhajózási Társaság magyarországi képviselőjét, Vass Ferenc udvari tanácsos, vezérigazgatóhelyettest« az osztrák köztársaság budapesti tiszteletbeli főkonzulává nevezte ki. Tehát annyira gyanakodnak, anynydra félnek ezek a nyugdíjasok az ő sorsuktól, hogy rögtön összefüggést kerestek abban a tekintetben, hogy az igen t. pénzügyininister ur tárgyalásokat folytatott az osztrák követséggel az ő sorsuk fölött. Én tehát óva intem ugy a kormányt, mint a nemzetgyűlés többségét attól, hogy a Dunagőzhajózási Rt. alkalmazottakra ez a törvényjavaslat kiterjesztessék és kérem, méltóztassék az ezzel ellenkezőt indítványozó javaslatomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Peírovics György jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés! Az előadó ur egy módosítást terjesztett elő és én törvényszerkesztési szempontból nem látom világosnak az ő előterjesztését. Épen azért kérdem, hogy az előterjesztés mire vonatkozik 1 Felfogásom szerint csak a második bekezdésre vonatkozhatik. (Dréhr Imre előadó: Ugy is mondtam!) Ennek következtében a 3. bekezdés — a jogalanyokra, a jogi személyekre nézve — és a 4. bekezdés változatlanul érvényben maradt. így értettem, de szeretném ezt világosan leszögezni. (Dréhr Imre előadó: Ugy mondtam, hogy a 2. bekezdés helyébe!) Tehát a 2. bekezdésneik negyedik pontja (olvassa): »Az igényjogosult nyugdíjának mértékére nem nyugdíj vagy illetményszabályzat, hanem az alkalmazottal kötött szerződés irányadó« (Dréhr Imre előadó: Elmarad!) az időközben elfogadott módosítás következtében elmarad. (Dréhr Imre előadó: így van!) Mindenekelőtt ezt akartam tisztázni s most kénytelen vagyok néhány szóval rátárni Szilágyi Lajos képviselő ur előterjesztésére. Engemet e törvényjavaslat tárgyalásánál valóban kizárólag tárgyilagos szempontok veévi Junius hó 24.-én, csütörtökön. zetnek. (Egy hmig a szélsőbaloldalon: Minket is!) Nem nézek semmit, csak a tárgyilagosság szempontját és az igazságot. Ez saját jogászi meggyőződésem. Ennél a rendelkezésnél, ahol Pikler képviselő ur felszólalt, nem vonatkoztattam ezt más társaságokra felszólalásomban, hanem egyenes kapcsolatba hoztam ezt a javaslatot a Dungőzhajóiziájsi Társasággal. Amenynyiben ez az idegen vállalatokra vonatkozik, nagyon helyes, különösen a biztosítási társaságoknál van nagy jelentősége a dolognak, mert a biztosítási társaságoknál, nem irreveláng körülmény, hogy a külföldi vállalatok külföldi vagyona is tekintetbe vétessék az arányszám megállapitásánál. Valóban igen szociális jelentőségű kibővítés ez. Én szeretem az őszinteséget és nem akarok kétértelműséget, megmondom tehát, hogy a Dunagőzhajózási Társaságra is vonatkoztattam ezt a rendelkezést. Kötelességem ezt indokolni, mert nem szeretném egy pillanatra sem, hogy objektivitásom ártson az .alkalmazottaknak. Ezért szükségesnek tartom kifejteni, hogy azok az indokok, melyeket Szilágyi Lajos t. képviselőtársamtól hallottam, nem tudnak meggyőzni tegnapelőtt vallott felfogásom megváltoztatására vonatkozólag. Ma is abban a hitben és tudatban élek, — s ezt megint az ügy érdekében állónak tartom, hogy a birói gyakorlatnál se legyen kétség, tekintettel a naplóban foglaltakra —• hogy ez a rendelkezés minden körülmények között meg fogja oltalmazni a Dunagőzhajózási Társaság alkalmazottait és nem osztom azt az aggályt, hogy ők rosszabbul járnának, mintha egyáltalában kivétetnének a törvény rendelkezései alól. Sem a logikai összefüggést, sem a jogi argumentációt nem értem ebben a kérdésben, de nem értem az alkalmazottak aggodalmait sem. Azt hiszem, hogy aggodalmaik túlzottak és nem értelmezik kellően az itt elfogadott rendelkezéseket. Szerintem a^ Dunagőzhajózási Társaság alkalmazottainak érdeke feltétlenül megvan oltalmazva és pedig kettős biztositékkal. Megvan oltalmazva először azáltal, hogy expressis verbis ki van mondva, hogy nyugdíjuk nem lehet alacsonyabb az osztrák nyugdíjasok nyugdíjánál, másodszor ki van mondva, hogy az arányszámnál az egész vagyon figyelembe veendő. (Dréírr Imre előadó: Ugy van!)_ A magyar bíróságnak csak bizoni a helyes judiciumában, logikai érzésében és felfogásában. A nyugdíjasok aggodalmai nem győzhetnek meg engem olyan irányban, hogy a birój Ságokról feltételezzem a kijátszási lehetőséget. ! A bíróságok nyitott szemmel dolgoznak, szakI értőket fognak meghallgatni s ez a kettős bizj tositék meg fogja akadályozni, hogy ez a tár! saság, ha valóban — ezt nem tudom — átadja ; nyugdíjasait egy biztosító intézetnek, ne játsz! hassa ki a törvény rendelkezéseit. És miért 1 nem játszhatja ki? Azért, mert az illető nyűgje díjas, ha nem lesz lesz megelégedve, a törvény j alapján pert in dit a magyar bíróságnál s a magyar bíróság kétségkívül meg fogja tudni | állapítani az arányszámot, ha a mérleg nem J készült is, mert hiszen 1914-beh feltétlenül kéI szitett a Dunagőzhajózási Társaság aranymér| leget s ebben ki van mutatva a vagyon, ma is j készit mérleget s ebben is ki van mutatva a | vagyon. Hogy nemzetközi mérleget csinálnak i és nem a magyar kereskedelmi jog szerint csinálják ,a mérleget, ez irrevelans, mert a vaj gyón kimutatás a nemzetközi kereskedelmi jog i szabályai szerint nem lehet más, mint a ma-
