Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-576

202 2 nemzetgyűlés 576, ülése 1926, évi június hó 23-dn

} szerdán. lalni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről ezt a kérdést lényegbeli problémának nem tartom. Az indoka annak, hogy a Curiához kell felterjeszteni a kimutatásokat, az, hogy azt hiszem, az érdekelteknek, a magánalkalmazottaknak érdekében áll, hogy tudják, hogy egy hely van Budapesten, ahol könnyen megtekinthetik a névjegyzéket. Nem tennék azonban észrevételt Rupert Rezső igen t. képviselőtársam módosítására sem és a nemzetgyűlésre bizom, hogyan dönt. Mondom, a kérdést lényegbevágónak nem tartom, csak hangsúlyozom, hogy azt hiszem, az alkalmazottak érdekeit jobban szolgálja, ha egy helyen vannak ezek a jegyzékek. (Ugy van! a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 7. §-szal szemben Rupert Rezső képviselő ur módosító indítványt adott be, amely ellentétes az eredeti szöveggel, tehát vele szembeállítva teszem fel a kérdést. Kérdem, méltóztatnak-e a 7. szakaszt eredeti szövegezésében, szemben Rupert Rezső képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatott el, igy Rupert Rezső képviselő ur indítványa elesik. Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a paragrafust felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa a 8. §-t). Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés! A 8. § a legtöbbet vitatott paragrafusok egyike, mert ez szabályozza az eljárást a külön bíróság előtt folyamatba teendő ügyekben. (Szilágyi Lajos: Kormányjavaslat, módosítás nincs?) E paragrafus ellen a pénzügyi bizottságban már sok érv hangzott el jogi szempontból. A magam részéről is kénytelen voltam ezekben az aggályokban osztozni, inert valóban az itt kontemplált eljárás különleges eljárásnak minősíthető és akik a kérdést perrendszerüleg akarják tárgyalni, azoknak mindenesetre szokatlan újításokkal kell foglalkozniuk e paragrafussal kapcsolatban. Kétségtelen, hogy a paragrafus jelen formájában perrendszerü szempontból is sokkal jobb, mint amilyen eredeti formájában volt, amennyiben a jelenlegi javaslat az általam nagyon inkriminált szakértői kérdésben máikon cedál ja, hogy a bíróság külön szakér töt is kirendelhet, a bíróság tehát kognieiójánál nemcsak a Pénzintézeti Központ szakértőjére vau utalva, hanem külön szakértőt is kirendelhet. Szokatlannak tartom még a szákértői véleménynek zárt borítékban való kezelését, kétségtelen azonban, hogy a minister ur nyomós közgazdasági indokokat hozott fel erre vonatkozólag^ a bizottsági tárgyalások és az ankétek alkalmával s az ország közgazdasági érdekeit senki sem tudja jobban elbírálni, mint maga a pénzügyminister, hiszen ő viseli ezért a felelősséget. Éh, mint jogászember konstatálom, hogy a zárt borítékban való kezelés szokatlan. Ezt nem szeretném precedensként bevezetni judicaturánkba, precedens szempontjából ez tényleg lehetetlen és elfogadhatatlan. Ez az álláspontom jogi szempontból. De közgazdasági szempontból, a mai rendkivüli viszonyok között, amikor ellenséges közgazdasági érdekek leselkednek az ország közgazdasági belső intimitásainak kikémlelésére, — s erre nézve^ vannak precedensek — amikor valóban látjuk, hogy pl. a közvetlenül környező álliamokban micsoda gazdasági helyzet adódik és esetleg egy gazdasági vámháboru kitörése előtt állunk, amikor az ország kénytelen közgazdasági intimitásait védeni, mert hiszen a nép gazdasági érdekei követelik, hogy az ellenséges ország ezeket az intimitásokat ne lássa meg: akkor én kénytelen vagyok jogi argumentumaimmal deferálni az ország közgazdasági argumentumai előtt. (Helyeslés a középen. — Dréhr Imre előadó: Ügy van! Helyes!) Nem tudtam volna ezt megtenni a jogi argumentumok különleges kifejezése nélkül. (Helyeslés jobb felől.) Mindenesetre nem szeretném, ha ez a judieaturánkra vonatkozó precedensként kezeltetnék, hogy más ilyen különleges eljárásokat hoznának be zárt borítékos rendszerre^ külön szakértők nélkül, indokolás nélkül, mert, bocsánatot kérek, nem hiszem, hogy vérbeli jogász indokolás nélkül elfogadjon egy Ítéletet, elfogadjon zárt boritókban kezelt szakvéleményt; egész jogi nevelésünk, egész római jogi tradíciónk, a szóbeliség és nyilvánosság kritériumai, mind tiltakoznak az ellen, hogy egy vérbeli jogász ilyen rendelkezést elfogadhasson. Kétségtelen azonban, amint az előbb kifejtettem, hogy rendkívüli időket élünk, rendkivüli viszonyok között vagyunk. Mintha az ország a háború stádiumában volna, ma gazdasági háború lehetőségei előtt állunk- (Dréhr Imre előadó: Sőt benne vagyunk!) Pláne benne vagyunk. Ilyen körülmények között én, ismétlem, deferálok a minister ur közgazdasági argumentumai előtt, a szakvéleménynek zárt borítékban való kezelési rendszerét illetőleg, de remélem, ha normális körülmények és viszonyok állanak elő, ezen változtatni lehet. Remélem továbbá, hogy ez csak átmeneti rendelkezés, mert hiszen a 9. §-ban praekluziv határidő van statuálva:, tehát ennek a praekluziv határidőnek kivételes jogi rendelkezéseivel állunk szemben. Egyébként leszek bátor ennek _ a praekluziv határidőnek megrövidítését is javasolni. Azt azonban, hogy az itélet ne indokoltassék, még a legrendkivülibb gazdasági körülmények között sem tudom magamévá tenni. Érveimet már elmondtam, de azokat most is felhozom és a különleges eljárás érdekében sürgetem az indokolást. Különösen fontos, hogy egy bíróság, amely egy ügyben első és utolsó fórumként szerepel, judicatura tekintetében mindig körülbástyázott, világos argumentumokkal dolgozzék, mert különben nem elégíti ki a jogkereső közönség jogérzetét, A jogérzet amugyis nagyon erősen igénybe lesz véve a fellebbezés kizárása következtében. Már most, ha nincs indokolás, ha nem közlöm a bíróság kogniciójának kialakulására vonatkozó érveket, ez azt jelenti, hogy ez az eljárás a jogkereső közönségben több kárt okoz a jogérzet elnyomásával, mint amennyi hasznot. Itt is koncedálom a minister ur közgazdasági szempontjait; amint a hadvezér védi a maga sorait,, épen ugy védi ő is, mint közgazdasági minister, a maga közgazdasági hadállásait. Koncedálom. hogy az indok közgazdasági szempontból jó, de jogi szempontból el nem fogadható, mert az indokolást nem lehet mellőzni. Az indokolás meg fogja kímélni a bíróságot a felesleges perektől is. Ha indokolás is lesz, akkor a jogkereső közönség kétségkívül, ismerni fogja a külön bíróságnak az illető ügyben elfoglalt jogi álláspontját és nem fog felesleges pereket indítani. Egy kereset puszta