Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-575

A nemzetgyűlés 575. ülése Î92* féle nem a harmadrész. Ez matematikailag nines arányban. Azt hiszem, hogy ez csak sti­lizálási hiba és nagyon kérem a minister urat, hogy ezt a matematikái aránytalanságot mél­tóztassék kiküszöbölni -és ha az összes igény­jogosultaknál koncedálja a tizedrészt, a nyug­díjasoknál ne a harmadrészt, hanem ennek megfelelőleg az ötödrészt méltóztassék koncé­dálni. Ebben nincs semmi érdembeli dolog. Erre vonatkozólag elő is fogom terjeszteni ja­vaslatomat Írásban. Itt nem látok sein gazda­sági érdeket, sem semmiféle állami érdeket üt­közőben. Ha már korlátozzuk a feleket és meg­állapítjuk, hogy milyen kvantum adhatja be a keresetet és azt mondjuk, hogy az összes igényjogosultaknak legalább tizedrésze, akkor koncedálni kell, hogy a nyugdijasoknak leg­alább már egyötödrésze legyen jogosult a ke­resetet beadni. Tudniillik itt a. minister ur, na­gyon helyesen, óvakodik bizonyos vonatkozás­ban az indokolatlan perektől, hiszen itt egye­dileg nem lehet mindenkit kielégíteni. De a; javaslat alapgondolata a tizedrész. Koneedálom, hogy a minister ur az eredeti ja­vaslattal szemben már leszállította azt a szá­mot, nagyon kérem azonban, hogy ezt a leszál­lítást, amelyet konzekvensen kell keresztül­vinni, az egész vonalon alkalmazzuk. Ha a, mi­nister ur az összes igényjogosultaknál leszállt a tizedrészre, akkor szálljon le a nyugdíjasok­nál is az ötödrészre. Egy külön álláspont lenne az, hogy min­denki perelhet. (Rupert Rezső: Ez a helyes!) Ez elvi álláspont. Én azonban elfogadom a minister ur álláspontját abban a reményben, hogy ezt a matematikai aránytalanságot, kikü­szöbölve itt a nyugdíjasoknak egyötödrésze á'llapittatik meg. Ez elég kautela lesz arra, hogy ennél nem lesz visszaélés. A harmadrész azonban minden esetre erős megszorítást je­lent. Nem tudom, hogy erre vonatkozólag lesz­nek-e egyéb javaslatok, én magam részéről legalább ezen az elvi alapon igyekszem köny­nyitést elérni. Ami a Tamássy József t- képviselőtársam által előterjesztett javaslatot illeti, magától értetődik, hogy itt a minimumnak, a 30%-nak következetes kereszülviteléről van szó. Minden esetre nagyon helyesnek tartom, hogy a bíró­ság által történő leszállításra vonatkozó 10% limitáltasisék, mert a legkiáltóbb igazságtalan­ság volna leszállani 10%-ig abban az esetben, ha a vagyon és az arányszám maga magasabb, mint ez a minimum, amely itt meg van szabva. Kétségtelen tehát, hogy ez javítás az eredeti javaslattal szemben és ezt a javítást — mint minden javítást ebben a javaslatban — öröm­mel fogadom el és magam részéről ehhez a ja­vasla th oz h azzá j árul ok. Nagyon kérem a minister urat, hogy most benyújtott javaslatomat, amely szerint (ol­vassa): »A 6. § 8. bekezdésében az utolsó sor helyett: »legalább egyötöd része terjeszthet elő« —• méltóztassék magáévá tenni. (Helyes­lés a középen.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Östör József! Östör József: T. Nemzetgyűlés! Konstatá­lom, hogy a minister urnák a 6. § 3. bekezdése tekintetében tett koncessziója a javaslat ere­deti szövegével szemben bizonyos mérséklést jelent. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Jelenleg ugyanis a 3. bekezdésből kitűnik, az összes igényjogosultaknak legalább tized­'. évi június hó 22-én, "kedden. 193 része, de a tényleges szolgálatban nem álló igényjogosultaknak harmadrésze terjesztheti elő a bírósághoz a kérelmet. Wolff Károly t. képviselőtársam azt az indítványát, hogy ez az egyharmad rész szállíttassák le egyötöd részre, azzal indokolta, hogy ebben az esetben a pak­tálásokra, annak a bizonyos kisebbségnek le­kenyerezésére nem lesz annyi alkalom. De tu­lajdonképen ugy állunk ezzel a dologgal, hogy akár egyötödről, akár egyharmadról, akár egy­tizedről lesz szó, a vállalatoknak mindig meg­lesz a módjuk és az alkalmuk arra, hogy az alkalmazottak közül egyiket-másikat maguk­nak megnyerjék. (Rupert Rezső: Vagy leterro­rizálják!) Akkor azután az a bizonyos kisebb­ség, amely nem éri el azt az egytizedet, egy­ötödöt, vagy egyharmadot, a bírósághoz for­dul a maga igazának kimondása végett. Az én felfogásom szerint tehát akkor' járunk el ab­szolúte helyesen, ha kimondjuk, hogy az al­kalmazottak közül és pedig akár a ténylegesek közül, akár a nyugdíjazottak közül, bármelyik is a bírósághoz fordulhat. (Rupert Rezső: Ugy van!) Méltóztassék elhinni, nincs ebben semmi különös veszedelem és pedig azért nincs, mert ugyanezen paragrafusnak ügy másik, rendelke­zése szerint a bírósághoz való fordulás záros batáridőhöz, három hónaphoz van kötve. Ennek folytán a pénzügyminister ur, felfogásom sze­rint, nyugodtan hozzájárulhat ahhoz, hogy az igényjogosultak bármelyike a bírósághoz for­dulhasson. Én tehát részemről, amint már a bizottsági fárgyallás alkalmával is megtettem, itt is^ megteszem ezt az indítványomat és mó­dosításomat s kérem, hogy a t. pénzügyminis­ter ur legyen szives ezt elfogadni. Ez a módo­sítás pedig a következőképen szól (olvassa): »A 6. 4 3. bekezdése helyett vétessék fel a kö­vetkező szöveg: A kérelem tárgyában a 8. §-ban megjelölt bíróság bármelyik igényjogosult ké­relmére határoz.« (Helyeslés half elöl.) Elnök: Szólásra következik! Petrovics György jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A ház­szabály adta jogomnál fogva tisztelettel kérem, méltóztassanak megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el! Elnök: Fölteszem a kérdést, méltóztatnak-e hozzájárulni, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésen mondh (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. (Zaj.) Csendet kérek! Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Most pedig napirendü javaslatot teszek. Javaslom hogy legközelebbi ülésünket hol­nap, szerdán, folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: a magánalkalmazottak nyugdíjának, özvegyeik és árváik ellátási járandóságának átértékelé­séről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalá­sának folytatása. Méltóztatnak ehhez a napi­rendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik az indítvány könyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy az inditványköny­vet felolvasni szíveskedjék. Petrovics György jegyző: Az inditvány­könyvhen ujabb bejegyzés nincs! Elnök: Tudomásul vétetik. Mielőtt az in­íerpellációskönyvet felolvastatnám, jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Hebelt Ede kép­viselő ur, a ministerelnök úrhoz intézve, inter­pellációt jegyzett be. Az interpellációt, annak sértő kitételei miatt, a házszabályok 197- §-ának 4. bekezdése értelmében visszautasítottam. Most pedig kérem a jegyző urat, szíves­kedjék az interpellációs-könyvet felolvasni! 28*

Next

/
Thumbnails
Contents