Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-559
A nemzetgyűlés 559. ülése 1926. évi május hő 25-én, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt Tárgyai : Az 1926/27. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. — A földmivelésügyi tárca. — Elnöki előterjesztések. — A közoktatásügyi és pénzügyi együttes bizottság beterjeszti jelentését a nemzeti közművelődési alapitványról, továbbá a leányközópiskolák és leánykollégiumról szóló törvényjavaslatok tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az indítvány- és interpelláeiós-konyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Mayer János. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 25 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Láng János jegyző ur. Tekintettel arra, hogy a jegyző urak egyike sincs jelen, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a Pénzintézeti Központról szóló 1920 : XXXVII. te. egyes rendelkezéseinek módositásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). , Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a M. kir. Postatakarékpénztárra vonatkozó törvények egyes rendelkezéseinek módositásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni sziveskedjék. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő log terjesztetni. Napirend szerint következik az 1926/27. évi állami költségvetés (írom. 1042) egyes tárcáiÍÍAPLÓ. xuv. nak folytatólagos tárgyalása. Soron van a földmivelésügyi tárca általános vitája. Szólásra következik? Bodó János jegyző: Szabó István (sokorópátkai)! Szabó István (sokorópátkai): T. Nemzetgyűlés! Minden nemzet létfeltétele a föld termése, mezőgazdaságunk fejlődésén nyugszik a mi nemzetünk jövője is. Különösen áll ez nálunk, ahol nemzeti termelésünk túlnyomó részét nemcsak ezidőszerint, hanem még jó hoszszu ideig a mezőgazdaság teszi ki. Épen ezért szerintem e tárca költségvetését különös gonddal, mondhatnám szeretettel és pártkülönbség nélkül kellene tárgyalnunk. Csonka hazánk földterülete 16,146.600 katasztrális hold, ebből szántóföld 9,713.805, kert 1,721.805, szöllö 379.713, rét 1,158.737, legelő 1,756.424, erdő 1,911.500, nádas 48.974, terméketlen terület 1,400.000. Hogy ez a termő-terület miképen használtatik ki, ez nem közönbös egyetlen magyarra sem, különösen ha megfontoljuk azt, hogy a kenyérmagvakat termő területből a nemzet lakosságát tekintve, fejenkint csak kevéssel esik több egy holdnál. Hogy ezt a kis területet kellőképen kihasználhassuk és kihasználjuk, ahhoz mindenekelőtt szükséges, hogy a szakoktatást a iöldmivelés, a mezőgazdaság terén emeljük. Szükséges a szakoktatás emelése, szükséges a hasznosabb, a jövedelmezőbb gazdálkodásnak minél szélesebb körökben való megismertetése, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ezen a területen a termő területek milyen módon oszlanak meg. A búzaterületből 68-25%, a rozsból 67-88%, árpából 65-73%, szemes tengeriből 68*93% és a burgonya vetésből 69-85% esik a 100 holdon aluliakra, tehát kisgazdák birtokában van. Ha ehhez hozzávesszük még azt, hogy ezeken a főterményeken kivül a marhaállománynak is, ha nem is súly, de szám szerint nagyobb része a kisgazdák kezén van, azonkívül jelentékeny a kertgazdaság és gyümölcstermelés is, akkor nem engedhető meg, hogy a kisgazdák tudásban előbbre ne vitessenek, hogy a mezőgazdaság okszerű fejlesztésében aktív részt ne vegyenek. Hogy ezt miképen gondolom, azt hiszem ezúttal nem szükséges a mélyen t. minister ur előtt ecsetelnem, a mezőgazdasági szakoktatás tárgyában összehívott ankéten volt módom erről beszélni. Itt csak azt szögezem le, hogy a 14