Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-558

A nemzetgyűlés 55$. ütése 1926, most mi tesz ezekkel a titkokkal, (Fekete Lajos: Bánffy ott is magyar ember lesz!) ha most azt kell tudomásul venni, hogy az, aki magyar titkok birtokába juthatott, egy velünk ellentétes érdekű államnak lett polgára és annak hűségesküt tesz... (Szabó Zoltán: Nem tételezhető fel ilyen Bánffyról! — Fekete Lajos: Bánffy ott is magyar ember lesz. Ne fájjon a fejük miatta!) Hány esküről van szól Melyiket fogja megtartani? (Fekete Lajos: Magyar embernek kár ezt feszegetni!) Aki felajánlja egy idegen államnak a hűségesküt, ami azt jelenti, hogy Trianon pártjára áll, arról nincs joga senkinek elhinni, hogy titokban magyar marad- De megcáfolja t. képviselő urat Romániának az álláspontja és magatartása is. Talán bolond ez a Románia, hogy valakit kivételesen, kedvezményesen visszafogadjon vagy befog-adjon állampolgárává, akiről csak feltételezhető is, hogy Romániában a magyar érdekeket fogja képviselni ! De az esetet különösen súlyossá és aggodalmassá teszi az, hogy mikor valaki bejelenti azt a hűtlenséget, amely megszegését jelenti a ministeri esküvel külön is fogadott húségnek, akkor megtörténhetett, hogy a magyar ministerelnök az illetőt még eme nyilatkozata után is kitüntető fogadtatásban részesítse. Lehetséges-e elképzelni más országot, ahol ezt eltűrjék, ahol a felháborodás el ne söpörje azt a kormányt, amely a nemzet önérzetét ilyen súlyosan megsérti, amely a nemzet önérzetét ennyire semmibe sem veszi! Nem tudom elképzelni, hogy Szerbiában, Romániában, Franciaországban, vagy bárhol másutt a világon megtörténhessék az, ami itt megtörtént, hogy egy volt ministert, aki nyiltan bejelenti hűtlenségét hazájához s BZ £i bejelentése köztudomássá válik, ennek ellenére annak az országnak aktiv ministerelnöke őt kitüntető fogadtatásban részesitse. Másutt még a lehetőségét sem lehet ennek elképzelni. De idehaza sem lehet elképzelni ezt, ha véletlenül nem egly erdélyi arisztokrata teszi. Ha ezt megtenné egy szegény zsidó vagy közülünk akárkicsoda (Egy hang a szélsőbaloldalon; Vagy egy szegény keresztény!) vagy egy szegény keresztény is, vagy mondom, akárkicsoda, azt hiszem, nem akadna magyar ember, aki azután vele szóba állana. (Klárik Ferenc: Hazaárulás!) Csak egy példát említek fel, itt van Huszár Károly t. képviselőtársunk, a Ház egyik alelnöke. Az ő családja elszakadt innen és a család egy ideig idegenben élt, t. képviselőtársunk, akinek hazafiságát senki kétségbe nem vonja, idegenben született. De kérdem, mit szólnánk hozzá, ha egy napon azt mondaná, hogy mivel Nyugat-Magyarország elszakadt, amellyel pedig családja közelebbi nexusban van, ő is felmondja a magyar államnak tett hűségesküt, felmondja a ministeri esküt és igenis hűségesküt fog tenni Ausztriának. Kérdem, nem üznők-e ki felháborodással ebből a teremből, ha neki ilyen szándékáról értesülnénk. Amint emiitettem, Bánffy Miklós gróf lépése azt jelenti, hogy nyiltan Trianon pártjára áll, a velünk szemben álló Romániához tesz hű s egyszersmind jelenti azt is, hogy háború esetén természetesen ellenünk sorakozik fel, (Fekete Lajos: Hát az ottmaradt magyarok?) Hogy pedig a magyar ministerelnök ur vele mégis szinte erkölcsi szolidaritást vállal minden impedimentum publicae honestatis ellenére, ebből igen súlyos következmények ÍÍAPLÓ. SLIV. évi május hó 22-én, szombaton. M folynak, ehhez igen szomoru, igen megfélem ütő, megrenditő asszociációk fűződnek. Azért azt hiszem, miután a mai hatalmi rendszer mellett, amely ránk borította azt a moral insanityt, hogy ilyen lehetséges, hogy egy volt magyar minister in petto idegen állampolgárrá legyen, szükségesnek tartom ezt az esetet idehozni és megkérdezni a kormányt és a nemzetgyűlést, hogy milyen biztosítékokat tart szükségesnek arra vonatkozólag, hogy ilyesmi többé meg ne ismétlődhessék. Meg kell kérdeznem a kormányt, hogy micsoda felfogása van a haza iránti hűségről, a hazafiságról, a ministeri esküről! Meg kell kérdeznem a kormányt, vájjon hajlandó-e a következményeket levonni, felelősséget vállalni azért, hogy ezek ellenére megtörténhetett, hogy gróf Bethlen István, Magyarországnak ezidőszerint még ministerelnöke (Felkiáltások jobb felől: Még sokáig az lesz!) őt, mint ministerelnök, hivatalos fogadásban részesítette és ezzel kitüntette!! Ezekre a kérdésekre nekünk választ kell várnunk épen gróf Bánffy Miklós esetének alkalmából; választ kell várnunk azért is, mert most már mi is — akik olyan hosszú idő óta gondolkozunk azon, hogy Erdélyből és Túróéból idejött hatalmasaink miért nyomnak el bennünket annyira, miért kormányoznak olyan rövidlátással, hogy itt mindent letipornak, az országot börtönné és a kinok országává teszik — szeretnők tudni, hogy miért teszik ezt? Nyilvánvalóan következtethetjük gróf Bánffy Miklós esetéből azt, hogy azért teszik, mert felelősséget nem éreznek, mert arra gondolnak, — ezt kell következtetnünk — hogy ha itt a kocka rosszra fordul, akkor nekik még egy másik hazát is adott a végzet, tehát cselekedhetnek ugy, ahogy akarnak. Ezekre a kérdésekre nekünk választ kell kapnunk. Elnök: Az interpelláció kiadatik a kormányelnök urnák. Következik Kiss Menyhért képviselő urnák a tanfelügyelői kart ért sérelmek tárgyában a kultuszminister úrhoz intézett interpellációja. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő ur nincs jelen, az interpelláció töröltetik. Következik Pakots József képviselő ur interpellációja a belüg^yminister úrhoz a »Világ« című napilap betiltása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminister úrhoz a »Világ« című napilap betiltása tárgyában. 1. Hogyan tartja a minister ur Összeegyeztethetőnek a sajtószabadság elvével, hogy a »Világ« című napilapot a kivételes hatalomban rejlő rendelkezési jogánál fogva közigazgatási utón betiltotta? 2. Hogyan tartja összeegyeztethetőnek a minister ur azzal a magasabbrendü szociális kötelezettséggel, amely elsősorban kormányfeladat s amely az állampolgárok gazdasági exisztenciájának, megélhetésének biztosítását irja elő„ azt a közömbösséget, nemtörődömséget és ridegséget, amelyet közel 500 kenyértelenné tett exisztencia sorsa iránt tanusit? 3. Mikor hajlandó a kormány a több mint három hét óta megszüntetett »Világ« megjelenését engedélyezni s amennyiben bűncselekményt lát a betiltás okául jelzett közleményben, gyors bűnvádi elj lefolytatásával a törvény szelleme^ s a sajtószabadság elvének tiszteletbentartásával a Világ ügyét törvényes fórum elé vinni? Budapest, 1926 május 20. Pakots József nemzetgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. 13