Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-557

SO À nemzetgyűlés 557. ülése 1Ù26 nak veszteni, csak nyerni, tehát olyan helyen kell elhelyezni, ahol más vészit!) Mivel lóversenyről, Lovar-egyletről van szó, szükségesnek tartom megismételni azt a kérdést, amelyet már múlt alkalmakkor is felvetettem, de amelyre nézve kielégítő választ sem a föld mi ve­lésügyi minister úrtól, sem a pénzügyminister úrtól nem kaptam. Azt mindenki tudja, hogy a Lovar-egylet a totalizatőradóból visszatarthat ma­gának 8%-ot pályaépítés céljaira, a többit azon­ban be kellene fizetnie. (Farkas István: tízzel adós szokott maradni! — Peycr Károly: A fővárosnak is tartozik!) Ennek az adónak egyrésze, 2%, a főváros szegényalapját illeti, a mely megérdemli, hogy a totalizatőradónak ezt a részét pontosan beszállítsák. Mi történik azonban? A Lovar-egylet azt hiszi, hogy állam az államban. (Ugy van a szélső­baloldalon.) Ezt az adót, amelyet bekellene szállí­tania, egyszerűen nem szállítja be, visszatartja magának azon a címen, hogy az állam tartozik neki a pályaépítésért. (Sütő Jó/ sei' : Ez külön privilégium!) Visszatartja magának azon a címen, hogy az állam annakidején nem tudta a megfelelő összeget biztosítani számára, adós maradt neki. így a mostani ujabb jövedelmeket tartja vissza és mert évekie visszamenő összegekről van szó, valorizáltan tartja vissza ; a maga önkényéből, a maga elhatározásából valorizálta ezeket ugy, hogy a totalizetőr-adó címén be nem szolgáltatott összeg, — mint ntóbb hallottam — közel 14'A milliárd, ennyivel tartozik az államnak a Lovar­egylet totalizatőr-adó címén. A legnagyobb megdöbbenéssel látom, hogy sem a pénzügyi kincstár, sem pedig a földmivelés­ügyi ministerium egyetlen lépést sem tesz, hogy a Lovar-egyletet rákényszerítse ennek a ]4 és fél milliárdnak befizetésére. Pedig tudjuk, hogy a pénzügyministerium egyidőben szigorú volt, egyidőben ráirt, vagy rászólt a Lovar-egyletre, hogy a totalizatőr-adó megfelelő részét szállitsa be. Mondják azt is, hogy bizonyos komprommisszumok történtek, amelyeket már csak azért sem lehet kompromisszumoknak nevezni az én véleményem szerint, mert a pénzügyi kincstár ezeken a tár­gyalásokon minden jogigényét feladta a totaliza­tőr-adó be nem szolgáltatott összege tekintetében, (Mayer János földmive'ésügyi minister: Rosszul van informálva !) Az igen t. minister ur hiába méltóztatik a fejét ingatni, mert mindenki tudja, hogy a Lovar-egylet ezzel az adóval még mindig tartozik az államnak. (Peyer Károly : A fővárost is megkárosította, annak sem fizet !) A helyzet az, hogy ez a tartozás fennáll és amikor akár a bizottságban, akár pedig itt, a nemzetgyűlés plénumában a pénzügyminister urat. vagy állam­titkárát meginterpeíláltam, soha kielégítő választ kapni nem tudtam. Választ kérek arra nézve, vájjon a föld­mivelésügyi minister ur, akinek felügyeleti hatás­körében tartozik talán mégis ez az ügy, hajlan­dó-e lépéseket tenni, hogy a Lovaregylet törvé­nyes kötelezettségeinek eleget tegyen, (Mayer János földművelésügyi minister: Eleget tesz!) hogy a Lovaregylet ne tekintse magát a ható­ságokon és az államon felülálló, vagy hozzáférhe­tetlen testületnek, amely önkényesen határozhat az adó beszolgáltatása, vagy be nem szolgáltatása tekintetében! Óriási ez az összeg. (Gaal G? ston : Mire for­dítják, arra vagyok kíváncsi! — Schandl Károly : A zárszámadásokban benne van! — Gaal Gaston : Hat év múlva megtudjuk! — Mayer János föld­mivelésügyi minister : A pálya építésére fordít­juk!) A totalizatőr-adónak, mint mondottam, egy részét a főváros szegényalapjának kellene oda­. évi május hő 21-én, péntekért. adni, a másik részét, a legnagyobb részt, a test­nevelési alapnak. A testnevelési alap sem kap tehát semmit ebből az adóból, amit a Lovar­egyletnek be kellene szolgáltatnia. (Gaal Gaston : És a lótenyésztés sem kap! — Mayer János föld­mivelésügyi minister : Dehogy nem kap, hogyne kapna !) Mélyen t. minister ur ! Ha méltóztatik elő­irányozni valamit a lótenyésztés céljaira, akkor ez nem ebben az összegben van előirányozva, nem ennek az adónak a terhére, hanem valahonnan máshonnan veszi elő, mert ebből nem lehet elő" irányozni, hiszen ezt az adót egyszerűen nem szolgáltatták be. (Szeder Ferenc : Kivonják egy­szerűen az ellenőrzés alól ! Gaal Gaszton : Úti­költségekre forditják ! — Szeder Ferenc : Épen ezért vonják ki az ellenőrzésb31 ! — Schandl Ká­roly : Benne van a zárszámadásban ! — Zaj.) Mélyen t. minister nr, az az engedékenység, amelyet a pénzügyministerium és a földmüvelés­ügyi ministerium egyformán tanusit, sokkal több a gyanúsnál, és ezért határozottan, de minden hátsó gondolattól mentesen tiszta választ kérek, hogy tulajdonképen mi a szándéka a totalizatőr­adó be nem szolgáltatása tekintetében a földmi­velésügyi kormánynak ? Majd illetékes helyen és az annak megfelelő alkalomkor ezt a kérdést fel fogom tenni a pénz­ügyminister ur számára is. i)e ha már itt va­gyunk, újból figyelmeztetni kivánom a földmi­velésügyi minister urat, hogy lévén ő ennek a Lovaregyletnek bizonyos tekintetben felügyeleti hatósága, kötelessége tekintettel lenni arra, hogy a Lovaregylet a törvényeknek megfelelően mű­ködjék, hogy ne tarthasson vissza semmit, amit neki be kell fizetnie, hogy ne élvezhessen olyan kiváltságokat, amelyek csak a szegény emberek pénzébe kerülnek. Magam is szükségesnek tartom a mélyen t. földmivelésügyi minister úrtól ismételten meg­sürgetni a mezőgazdasági munkásság baleset­biztosítására vonatkozó és már számtalanszor beigért törvényjavaslat előkészitését. (Mayer János földmivelésügyi minister : Jövök vele, készen van! — Gaal Gaston : Megvan már, fize­tünk balesetbiztosítást!) Ezt méltóztatott mon­dani a múlt alkalomkor is. Amikor a minister ur Egyptomban járt, Schandl államtitkár ur adott felvilágosítást ebben a kérdésben. November­ben történt, (Schandl Károly : Februárban !) hogy az államtitkár ur azt jelentette ki, hogy a javas­lat készen van, a javaslatot be fogja terjeszteni. Arra kérem az igen t. minister urat, hogy mi­előbb sürgősen hozza ide ezt a javaslatot, a nem­zetgyűlés elé (Mayer János földmivelésügyi mi­nister : Mikor tárgyaltuk volna? — Peyer Károly : Most lesz idő, a négy hónapi szünet helyett tár­gyaljuk le ! — Mayer János földmivelésügyi minister: Miattam le lehet tárgyalni! — Zaj.) Méltóztassék csak egész nyugodtan idehozni azt a javaslatot, azután meglátjuk mi lesz, de minden­esetre minél hamarább méltóztassék idehozni, mert erre a törvényjavaslatra nagy szükség van. A javaslatot egyébként, mint mondottam, nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.): Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát meg­szakítom. Bemutatom Jászai Samu képviselő ur levelét, amelyben külföldi útjára való tekintettel négy­heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedé­lyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. A házszabályok 197. §-ának hatodik bekezdése alapján jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az igazságügyminister ur a holnapi ülés végén Írás­beli választ fog adni Bodó János képviselő urnák

Next

/
Thumbnails
Contents