Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-567
A nemzetgyűlés 567. ülése 1926. évi június hó 4-én, pénteken, 455 dást nyerne az a kérdés, hogy az Országos Erdei Alap évi kezeléséről a nemzetgyűlés milyen formában nyerjen tájékoztatást. Ezzel az a kérdés szabályoztatnék, amelyről Gaal Gaston képviselőtársam a földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával emlitést tett. Egyrészt ciZ cl körülmény, hogy az összes állami alapok az állami zárszámadás keretében nyernek elszámolást és semmi ok nem teszi szükségessé, hogy az Országos Erdei Alap magában a költségvetésben szerepeljen, másrészt pedig az a körülmény, hogy az Erdei Alap bevételeit előre megállapítani úgysem lehet, legfeljebb csak hozzávetőlegesen lehetne azt a költségvetésben megállapítani, indokolttá teszi azt, hogy az Országos Erdei Alapról ne a költségvetés, hanem a zárszámadás keretében adassék elszámolás. Annál inkább indokolt ez, mert az alapszerü kezelésnek sokkal jobban megfelel az, ha az alap bevételei és kiadásai az alap vagyonával együttesen kezeltetnek és számoltatnak el, amit az eddigi rendszerrel elérni egyáltalán nem lehetett. Az állami alapokra vonatkozó általános szabályoknak megfelelő eljárás tehát az, hogy az Országos Erdei Alap kiadásairól és bevételeiről, valamint általában egész vagyonáról a földmivelésügyi minister ur ezúttal az állami zárszámadásban számoljon el. Ennek az új szakasznak beiktatásával természetesen az eddigi 21. és 22. §-ok számozása 22., illetőleg 23-ra módosíttatnék. Tisztelettel javaslom ennek az uj szakasznak fölvételét. Elnök: Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Nemzetgyűlés! Gaal Gaston képviselő ur az Erdei Alapra vonatkozó inditványának előterjesztésével tudtommal azt célozta, hogy az Erdei Alap kezelése a költségvetésbe fölvétessék, hogy a nemzetgyűlésnek módjában legyen erről határozni. Most ennek ellenében, illetőleg mintegy engedményképen a földmivelésügyi minister ur és az előadó ur utján inditvány tétetik ennek a szakasznak fölvételére, amely szerint az erdei alapok # kezelése a zárszámadásokkal együttesen terjesztessék a nemzetgyűlés elé. Indokolásul azt hozzák fel, hogy az erdei alapok bevételeit és kiadásait előre megállapítani nem lehet. Nekern főképen ez ellen az indokolás ellen van kifogásom, mert amennyiben ez helytálló, akkor vonatkozik ez a költségvetésnek nagyon sok tételére, hiszen majdnem minden tételt csak bizonytalanul, hozzávetőlegesn lehet előre megállapitani. De kérdem én, hogyan tudj cl ciZ előadó ur a nemzetgyűlés komolyságával öszszeegyeztetni azt, hogy ilyen javaslatot terjeszt elő. Amikor az állami vasgyárról, a dohánygyárról ^ és az eg yéb monopóliumokról, | selyemtenyésztésről és nem tudom mi mindenről pontos adatokat tudnak beterjeszteni, hogy mennyi lesz a bevétel, mennyi lesz a kiadás, mennyit lehet a költségvetésbe felvenni, épen az Erdei Alapnál nem tudják ezt megtenni, ahol pedig a legfixebb kezelésről van szó! ^Hiszen itt a területet, az illetékeket törvény állapítja meg, ennek határait mindig pontosan meg lehet állapitani. Csodálatos, hogy épen ennél a tételnél nem tudják megállapitani azt, bogy mennyi bevétel várható előre. Ne kivánja az előadó ur, hogy ezt komolyaja elhigyjük neki és hogy a nemzetgyűlés elfogadjon ilyen szakaszt, amelyben semmi komolyság nincs. Hiszen ha ennek az indokolásnak alapján állunk, akkor ugyanez vonatkoznék a költségvetésnek minden egyes tételére, NAPLÖ. XLIV. amelyet már méltóztatott velünk elfogadtatni. Ha bizonytalan ez a bevétel, mivel méltóztatik indokolni azt, hogy az állami vasgyáraknai, postánál, vasútnál, egyebeknél biztosan lehet számitani az előrelátható bevételre? Van arra valami meghatározott fix kombináció, hogy az államvasutaknál a teherszállítás mennyivel fog emelkedni vagy csökkenni, vagv pedig a postai forgalom a gazdasági élet fellendülésével vagy lanyhulásával mennyiben fog emelkedni vagy csökkenni? Ezeknél a tételeknél igazán fennállhatna az, amit az előadó ur mondott, de az Erdei Alapra vonatkozóan a legkevésbé sem állhat fenn. Ha ezeknél fel lehetett venni a költségvetésbe hozzávetőleges számot, amelynek pontossága majd kesobb, a zárszámadásnál dől el, akkor teljes joggal lehet azt kérni az Erdei Alapra vonatkozóan is. Ne méltóztassék a nemzetgyűlés komolyságát annyira lebecsülni, hogy azt mondja, nem lehet előre megállapitani az alap bevételeit és kiadásait, tehát csak a zárszámadásokba lehet ezt a tételt felvenni. Elnök: Kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát berekesztem. Pfnzngyminister ur helyettese kivan szólani. Walkó Lajos a pénzügyminister helyettesítésére megbízott kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az alapokra vonatkozóan általában a zárszámadásokban történik az elszámolás. Itt erre az intézkedésre azért van szükség, mert annakidején az Erdei Alapokra vonatkozóan speciális intézkedés történt, amely azonban a gyakorlatban nem vált jól be. A most javaslatba hozott paragrafus épen azt célozza, hogy itt is ugyanaz a praxis vétessék fel, amely általában a többi alapnál megvan. Ennek alapján kérem az előadó ur által beterjesztett javaslat elfogadását. A t. képviselőtársam tájékoztatására még csak azt kívánom megjegyezni, hogy az ő általa felsorolt példák egy részénél pl. a vasútnál, a vasgyárnál az eddigi tapasztalataink alapján arra törekedtünk, hogy lehetőleg csak egy-egy számot hozzunk ide a parlament elé, ugy hogy — amint ő is valószinüleg tudja, a mellékletben foglaltatnak az összes részletezések. Ez azért történt, mert igy könnyebbé válik a kezelés. Kérem az uj szakasz elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Azokhoz a szavakhoz, amelyeket a pénzügyminister ur helyettese volt szives mondani, Peyer t. képviselőtársamnak válaszképen még hozzáfűzöm, hogy tényleg lehetetlen előre megállapitani azt, hogy az Erdei Alapnál pl. a bírságolásokból mennyi fog befolyni. Ezt nem lehet előre megállapitani. (Felkiáltások balfelöl: Más bevételek is vannak!) Elnök: Csendet kérek. (Peyer Károly: Csak birságból van bevétel?) Temesváry Imre előadó: Ez is bevétel. De figyelembe kell venni azt is, hogy ma Magyarországon a kopár területek erdősítés alatt állanak és nem tudhatja előre az erdőhivatal, hogy ezeknek a kopár területeknek erdősitése folytán milyen jövedelmek és milyen kiadások lesznek. Ezért tartom célszerűnek, ha ez a kérdés alapszerüen kezeltetik. Tisztelettel kérem a javaslat elfogadását. (Peyer Károly: Azok a fák sem fognak az égig nőni!) Elnök: Ha szólni senkisem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az előadó ur által ja-