Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-565

336 A nemzetgyűlés 565. ülése 1926. évi június ho l-én

} kedden. jelentések, részben pedig a tájékozatlanság miatt nagyon sokan elmulasztották az optálást, úgyhogy ezt belátta a belügyminister ur is s egy rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében a visszahonosítási .eljárásra adott lehetőséget- A visszahonositásra vonatkozó eljárás meg is indult, azonban olyan körülményes volt ez is, hogy a visszahonositás lebonyolításában sokakat ez is akadályozott és gátolt, mert azok, akik a visszahonosítási kérelmüket be akarták nyújtani, kaptak egy blankettát, amelyen számtalan kérdést tettek fel hozzájuk, számtalan olyan kívánalmat, amelyet az illetők teljesíteni nem tudtak. Például az 1. pont alatti kívánalom szerint atyja születési- és házassági; ha özvegy aszBzony, férje atyjának születési- és házassági anyakönyvi kivonatát kell beszerezni; ezenkívül saját születési- és ha nős, házassági bizonyítványát; neje és 18 éven aluli gyermekeinek Hzületési-anyakönyvi kivonatát; hatósági bizonyítványt a lakhely szerint illetékes kerületi elöljáróságtól arról, hogy van olyan jövedelme vagy keresete, amelyből magát és családját a község megterhelése nélkül eltartani képes; (Bâtiez Gyula: És hogy politikailag megbizható-e?) lakbizonylatot ugyancsak az államrendőrség bejelentő hivatalától; továbbá igazolnia kellett, hogy 1918 november 1-től visszahonosítási kérvényének benyújtásáig hol lakott és mi volt a foglalkozása; ha ezen idő alatt a békeszerződés által más állam területéhez csatolt helyen vagy külföldön lakott, sorolja fel kérvényében, hogy hol, mennyi ideig és mi célból tartózkodott az illető helyen; ha 1921 március 1. előtt nem lakott Magyarország mai területén, igazolnia kell azt, hogy mikor és honnan költözött Magyarország területére; ha az elszakított területről költözött Magyarországba, igazolnia kell azt, hogy kért-e, illetőleg kapott-e beköltözési engedélyt! Azután van egy rendkívüli furcsa kérdés: ha 1921 március 1. előtt is már Magyarország mai területén lakott, igazolnia kell azt, hogy a magyar állampolgárság fentartására irányuló szándékát, az optálást milyen okból nem jelentette be. Ilyen furcsaságokat, minden túlzás nélkül mondhatom, hogy valóságos zöldségeket — mert ez semmi egyéb — kell igazolni, hogy miért mulasztotta el optálási szándékát? (Rotlieiistein Mór: Biztosan bicsérdysta szövegezte! — Derültség.) Ez olyan követelés, hogy ha hasonlatot akarok tenni, nem tudoni egyébbel összehasonlitani, mint azzal, hogy ha valaki elveszít valamit, akkor igazolnia kell azt, hogy tényleg elvesztette. Ez egyenlő ezzel, mert lia valaki azt mondja» hogy a plakáton nem tudtam eligazodni és azért mulasztottam el az optálást, ő ezt csak állítja, azonban nem ennek állítását kérik tőle, hanem az igazolását és ismerve a hatóságok rigorózus eljárását, fel lebet tételezni, hogyha azt nem elfogadható módon, hiteles okiratokkal akarja igazolni, már nincs rendben a visszahonositásra vonatkozó kérvénye. AzTitán további rendelkezések is vannak (olvassa): »A magyar királyi belügyminister úrhoz címzett kérvényben nyilatkozzék arra nézve is, hogy mely csonka magyarországi községet kívánja illetőségi helyéül kijelölni ós milyen ;:ogcímen. Amennyiben folyamodó elszakított területről költözött 1921 március l-e után, Magyarország területére és beköltözéskor elmulasztott beköltözési engedélyt kérni, ezért az engedélyért folyamodjék a ni. kir. népjóléti és munkaügyi minister úrhoz. Kérvényéhez csatoljon a kerületi elöljáróság által kiállított oly tartalmú bizonyítványt, amely szerint életviszonyainak megfelelő lakása és megélhetése biztosítva van, valamint oly tartalmú bizonyítvány vísszahonositási kérvényéhez benyújtani stb. Ez utóbbi bizonyítványt a viszszahonositási kérvény benyújtásakor előterjesztendő szóbeli kérelmére a tanács állítja ki. < Ezekből megállapítható, hogy annak dacára, hogy a visszahonosítási eljárásra megvan a lehetőség és annak dacára, hogy a belügyminister ur 1926 március 15-én rendeletet bocsátott ki, amellyel a vísszahonositási eljárást egyszerűsíteni és gyorsítani kívánja, ez oly nehézkes és körülményes, hogy annak ezrek és ezrek nem tudnak eleget tenni és tudomásom szerint körülbelül 120.000 kérvény hever a belügyministeriumban elintézetlenül, mert a kérvények hiányosan vannak felszerelve, nincsenek a kérvény mellett mindazon okiratok és bizonylatok, amelyeket feltétlenül megkövetelnek és amelyek nélkül a vísszahonositási eljárást nem fejezik be. A kérvények legnagyobb része 3, sőt 4 esztendeje hever ott elintézetlenül, a kérvényezők százai ostromolják nap-nap után a belügyministeriumot, ahol rendőrökkel tartják fenn a rendet, rendőri karhatalom van ott állandóan, hogy sorba állítsák mindazokat, akik visszahonosítási kérelmük elintézését sürgetik. Mindennek tetejébe jött az idegeneket ellenőrző hivatal, amellyel megcsinálták azt, hogy mindazok, akik visszahonositásukat és optálásukat kérték, de ez elintézést nem nyert, az idegeneket ellenőrző hivatalban mint idegenek jelentkezni tartoznak és amig egyrészt a visszahonosítási kérvénynél ott van minden iratuk, amiket ki nem adnak az ügy elintézéséig^ addig az idegenek ellenőrző hivatalánál az összes iratokat újból kell megszerezniük és ha csak egy is hiányzik, tartózkodási engedélyt nem adnak ki. Az illetőtől olyajn iratok beszerzését követelik, amelyeket beszerezni képtelenek, mert megszállott területről, román, jugoszláv vagy cseh hatóságoktól kell megszerezni a szülőknek, vagy ahogy hivatalosan mondják, atyai nagyatyjának születési bizonyítványát. Tessék elképzelni, olyan esetekkel is találkoztam, hogy egy 1836-ban született férfi apjának kérték a születési bizonyítványát aki az 1700-as években született és ennek elő kell teremteni megszállt területről a születési bizonyítványát. Ha nem tudja előteremteni, a visszahonosítási kérelem elintézve nem lesz; ha pedig ez nincs elintézve, akkor az idegenek ellenőrző hivatalában jelentkezni tartozik, az is előirja ugyanezen iratok beszerzését, ha pedig nem tudja beszerezni, a legnagyobb bizonytalanságban van, mert adnak ugyan három hónapra tartózkodási engedélyt és azt mondják, hogy három hónap letelte előtt okvetlenül tartozol beszerezni a hiányzó iratot, de ha ez az idő letelik és nem tudja beszerezni, a kiutasítás veszélyének van kitéve. Oly kivánalmakat terjesztenek az idegenek ellenőrző hivatalában is részben az idegnek, részben valójában magyarok elé, akik azonban a visszahcnositással élni nem tudtak, részben saját mulasztásuk, részben a hatóság mulasztása miatt, amely kívánalmaknak nem tudnak eleget tenni, mint például az előbb emiitett esetben, midőn az illető részben azért, mert nem volt megfelelő hirdetmény kibocsátva, részben mert nem vette olyan szigorúan a dolgot, elmulasztotta az optálását és később a visszahonositását kérte, de miután kellő okiratokkal nem rendelkezik, ügye elintézetlen és