Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-565

A nemzetgyűlés 565. ülése 1926. évi június hó lén, kedden. 329 nincs elég- megrendelés, és mégis milyen hely­zettel találjuk magunkat szemben a munkaidő kérdését illetőleg ? Egyszerűen azt látjuk, hogy azokban az üzemekben, ahol munka van, a munka­idő kérdését bolygatják és feszegetik, s önkénye­sen és egyoldalulag, zsarnoki módon meghosszab­bítják a munkaidőt akkor, amidőn a munka­nélküliek megszámlálhatatlan nagy serege nem­csak hosszú hónapok óta, hanem immár két esz­tendeje vár a munkaalkalmakra. Szükségét érzem annak, hogy itt egy olyan adatot produkáljak a nemzetgyűlés szine előtt, amely egyenesen kiált a kormány intézkedése után. Vannak az országban külföldi vállalatok is és sajátságos, hogy ezek a külföldi vállalatok mi­ket mernek itt csinálni a magyar munkásokkal a munkaidő és a munkabérek lecsonkitása erdeké­ben. Itt van például a Friedrich-Siemens Művek­nek az u. n. 26. számú diszpoziciója. Ez a diszpo­zíció semmi egyéb, ruin^gj^ári hirdetmény, ille­tőleg, hogy helyesebben fejezzem ki magamat, egy gyárigazgatói ukáz. Ebben a diszpozícióban, írásban foglalva, a munkások megkérdezése és hozzájárulása nélkül, egyszerűen egy hirdetmény­ben, ukázban állapítja meg ez az idegen vállalat, amely ugy tudom, Németországból szakadt ide, hogy a nála alkalmazott magyar munkásoknak milyen legyen a munkabére és munkaideje. Nem érdektelen, hogy a nemzetgyűlés megtudja ennek a részleteit is s azért bátor vagyok ezt a diszpo­zíciót egész terjedelmében felolvasni a nemzet­gyűlés szine előtt abból a célból is, hogy a ma­gyar kormánynak nemcsak a figyelmét hívjam fel, de sürgős intézkedését is kérjem arra vonat­kozólag, hogy idegen vállalatok magyar munká­sokkal szemben ilyen magatartást ne tanúsít­hassanak. Ez a diszpozíció, ez az ukáz, amelyet május 10-én függesztettek ki, a következőképen hangzik (olvassa) : »Folyó hó 11-étől kezdődőleg a nor­mális munkaidő az összes munkások részére reg­gel 6 órakor kezdődik, és félórai ebédidő meg­szakítással — 12-től Yzl-ig van — ebben az időben az_ egyes műhelyek részére a következőképen fejeződik be. A lefolyócső-öntőde reggel 6 órától este 6 óráig, — tehát 12 óra 8 óra helyett —. nyomócsőöntöde reggel 6 órától este 6 és % óráig — tehát 12 és fél óra, ~ esztergályos és lakatos­műhely reggel 6-tól 5 és % óráig» asztalosműhely reggel 6-tól este 4 és V% óráig, a kátrány műhely reggel 6-tól este 4 és % óráig, szerelő és villany­szerelő reggel 6-tól 5 és % óráig, tisztitóműhely reggel 6-tól 5 és % óráig, olvasztóműhely reggel 6-tól este 6 és V 2 óráig.« (Rothenstein Mór : Hol van az iparfelügyelet 1) Ebből azután kitűnik, hogy az üzemek legnagyobb részében részben 12 és Vz részben 12 órai munkaidőt állitanak be, egyszerűen a munkások megkérdezése, hozzá­járulása és a hazai viszonyok figyelembevétele nélkül. Nyolcórás munkaidő van végig az egész Váci-uton, niár ahol tudnak 8 órát dolgoztatni és ez az idegen vállalat, amely most nemrég tele­pedett le itt az országban, bátorságot vesz magá­nak és egyszerű ukázban közli a munkásokkal, hogy május hó 11-étől kezdve pedig a munkaidő nem 8 óra, hanem napi 12 és 12 és % óra. Nehogy valaki tévedésbe essék, hogy talán sürgős mun­kájuk van és túlórát kell végezni, közlöm, hogy van ennek az ukáznak egy befejezőrésze is, amely azt mond a, hogy (olvassa): »Túlórák csak az igazgatóság engedélyezése után végezhetők, és csakis az előirt munkaidő után.« Ök tehát a 12 és Va órás munkaidőn tul még túlórákat is elképzelnek s ez az utolsó meg­állapítás épen azt bizonyítja, hogy ezt rendes munkaidőként vezette be a gyárigazgatóság, mert, jnint ahogy megemlítettem, a túlórákat csak ezenfelül ismeri el. Nekem is azt kell mondanom, hogy hol van az iparfelügyelet és a kormány, hogy ilyesmit nem vesz észre ? (Rothenstein Mór : Hol van a béregyeztetőbizottság, amit a nemzet­gyűlés elhatározott 1 ? — Bessenyei Zénó : Miért olyan haragos 1 Kevesen vagyunk, ne vesszünk össze ! — Rothenstein Mór : Miért határoznak ? Hogy ne tartsák be ! — Bessenyei Zénó : Nem kell annyira haragudni ! Rothenstein Mór : Mu­száj felháborodni ! — Nánássy Andor : Vacsora után majd kibékülünk ! — Zaj. — Elnök csenget. — Rothenstein Mór : Maguk nevetnek ! — Ná­nássy Andor: Nem is nevetünk, az a vicc a do­logban, hogy nem is nevetünk !) Mi annakidején a költségvetés tárgyalásánál, sőt a kereskedelmi tárca részletes vitájánál is kifogásoltuk, hogy a kereskedelmi kormány mos­tohán gondoskodik az íparfelügyelet kérdéséről, kevés iparfelügyelőt alkalmaz és ez a kevés számú iparfelügyelő az üzemek felügyeletét ellátni tényleg nem tudja. Hogy mennyire igazunk volt annak idején, amikor ez irányú kifogásainkat megtettük, bizonyítja az előbb felolvasott diszpo­zíció is, mert ha, kellőszámu iparfelügyelő volna a kereskedelemügyi ministeriumban, akkor az iparfef ügy élőkkel az üzemeket sűrűbben lehelne ellenőrizni és ezekkel az ellenőrzésekkel meg­lehetne állapítani azt, hogy itt egy munkáltató olyan munkaidőt akar bevezetni, illetve vezetett be üzemében, amely minden hazai szokással ellen­kezik, de általában ellenkezik mindazokkal a fel­tételekkel, amelyek alapján a népszövetség tagjai közzé felvétettünk. T. Nemzetgyűlés! Ha egy idegen vállalkozó ilyesmit csinálhat (Zaj. Elnök csenget.), akkor mit csinálhat egy hazai vállalat ? Mit csinálhat az a vállalkozó, akinek attól sem kell tartani mint annak az idegen vállalkozónak, hogy ő mint ide­gen talán súlyosabb elbírálás alá esik. Szerény megállapításom szerint azonban mindez és ehhez hasonló dolgok csak azért történhetnek, mert — mint ahogy előbb emiitettem — a kormány jár elől jópéldával a munkaidő kérdésében. Itt tettük szóvá a nemzetgyűlés szine előtt, hogy a diós­győri vasgyárban milyen rendelkezéseket léptet­tek éleibe és hogy a kereskedelemügyi minister ur fennhatósága alá tartozó diósgyőri vasgyárban szintén behozták a 12 órai munkaidőt, sőt egyes üzemek — igaz hogy csak átmeneti időre, — még a 16 órás munkaidőt is beállíthatták. (Esztergá­lyos János : Törvényes munkaidő Magyarországon a 16 órai idő!) Nekem az a meggyőződésem, hogy annak a kormánynak, amely ilyen példákat statuál, nincs is erkölcsi jogosultsága arra, hogy más vállal­kozókkal szemben a vétó jogával éljen, nem is áll ily kormány e tekintetben olyan alapon, hogy közbeléphessen és tiltakozhassék ilyen munkaidő bevezetése ellen, mert azonnal fejére olvassák az ilyen kormánynak, hogy csinálj rendet először a saját portádon, vezesd be a 8 órai munkaidőt a diósgyőri vasgyárban. S ha majd ott visszaállítod a 8 órai munkaidőt, s nem lesz egyetlen üzem­ben sem ottan ennél magasabb munkaidő, akkor talán esetleg szóbaállnak majd az ipari és egyéb érdekeltségek a kormánnyal, hogy lehessen 8 óránál hosszabb munkaidőt bevezetni. (Eszter­gályos János : Az ipartörvényben benne van a munkaidő szabályozása !) Nehogy azt méltóztassanak gondolni, hogy a munkaidőre vonatkozólag felolvasott diszpozíció csak egy véletlen valami és hogy ilyen eset több nincs. Nemcsak ez az egy eset van, én tudnék többet is felolvasni, de nem akarom a nemzet­gyűlést ilyen diszpoziciókkal untatni. Viszont ki kell jelentenem, hogy igaz sok helyen csak irásba sem foglalják ezeket, hanem egyszerűen a mű-

Next

/
Thumbnails
Contents