Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-564
A nemzetgyűlés 564. ülése 1926. évi május hó 31-én, hétfőn, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1925/26. és 1926/27. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Pelszólalaltak : Tamássy József, Strausz István, Peyer Károly. — Határozathozatal Halász Móric indítványa felett, hogy az ülések ideje napi 12 órában állapittassók meg. — Az összet'órhetlensógi itéló bizottság tagjainak kisorsolása Haller István ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 55 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző UT. a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Láng János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak gróf Apponyi Albert képviselő ur táviratát, amelyben 80-ik születésnapja alkalmából a nemzetgyűlés részéről való megemlékezésért hálás köszönetét fejezi ki. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a távirat szövegét felolvasni. Láng János jegyző (olvassa): »Méltóságos Scitovszky Béla urnák, a nemzetgyűlés .elnökének, Budapest, Országház. — Nagygencs. — Hálatelt szivvel mondok köszönetet a nemzetgyűlés kegyes megemlékezéséért, melyből buzdítást meritek hazánk iránti kötelességeimnek fokozott buzgósággal- való teljesítésére. Apponyi Albert.« Elnök: Tudomásul vétetik. Bemutatom Kecskemét város közönségének feliratát az anyagbeszerzési központ tervének elejtése tárgyában. A felirat a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiaclatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az 1925/26. és 1926/27. évi állami költségvetésekről szóló törvényjavaslat (írom. 1085, 1092) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 ? Láng János jegyző: Tamássy József! Tamássy József: T. Nemzetgyűlés! A költségvetésnek most lezajlott vitája során a túloldalról felszólalt igen t. képviselőtársaim csaknem kivétel nélkül erős birálat alá vették a kormánynak az állami pénzügyek terén követett politikáját. Én ugy érzem és ugy gondolom, hogy nekünk, akik ezen az oldalon, a kormánytámogató pártok padsoraiban foglalunk helyet, kötelességünk ezekkel a felszólalásokkal foglalkozni, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) mert hiszen a kormány NAPLÓ. XLIV. iránti bizalom szempontjából nem lehet közömbös az, vájjon megtétettek-e mindazok az intézkedések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az államháztartás kiadásai az ország súlyos gazdasági helyzetével, az adófizető polgárok teherviselő képességével arányba hozassanak és amennyiben netalán ezen a téren volnának bizonyos hibák és tennivalók, ugy a magunk részéről is követeljük a bajok orvoslását. Én ebből a szempontból a magam részéről elsősorban Gaal Gaston igen t. képviselőtársamnak a költségvetés általános vitája során elhangzott felszólalásával kívánok foglalkozni és pedig elsősorban és főképen igen t. képviselőtársamnak a tisztviselőkérdéssel kapcsolatban tett megállapitásaival. {Halljuk! Halljuk!) Igen t. képviselőtársam a maga fejtegetései során abból indult ki, hogy bizonyos összehasonlitásokat végzett az 1924 : IV. tc.-ben lefektetett szanálási programm és a most letárgyalt költségvetés egyes adatai között. Nevezetesen igen t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy addig, amig a szanálási programm szerint a jövő költségvetési évre az össztes netto állami kiadásoknak 387 millió aranykoronát szabad volna kitenni, amely összegből 71,600.000 koronának kellene esni az állami adóssági terhekre, 12 millió aranykoronának a beruházásokra és 313.800.000 aranykoronának személyi és dologi kiadásokra, addig a most letárgyalt költségvetés adatai szerint a jövő esztendő netto kiadásai nem 387 millió aranykoronát, hanem 481 millió aranykoronát fognak kitenni, amely összegben az állami adóssági terhekre az eredetileg tervezett 71'6 millió aranykoronával szemben csak 69 millió aranykorona, a beruházásokra változatlanul 12 millió aranykorona, ellenben a személyi és dologi kiadásokra 313,800.000 millió aranykorona helyett 410 millió aranykorona fog szolgálni. Rámutatott továbbá igen t, képviselőtársam arra,, hogy ebből a 410 millió araínykoronát kitevő adminisztratív kiadásból nem kevesebb mint 73 millió aranykorona fog fordittatni a nyugdíjasok illetményeinek rendezésére, tehát a szanálási programúiban előirányzott 63 millió aranykoronánál 10 millió aranykoronával nagyobb összeg. Dologi kiadásokra előirányoz a mostani költségvetés 89-8 millió aranykoronát, a szanálási programúiban 41
