Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-563

% nemzetgyűlés 563. ülése Í926. évi május hó 29-én, szombaton. 255 után — amelyek minden egyes felhatalmazási törvényjavaslatban foglaltatnak — a többi szakaszokat veszem vizsgálat alá, örömmel kell megállapítanom, hogy azok általánosságban véve mind alkalmasak arra, hogy a szanálásnak, az államháztartás egyensúlyának helyreállítása tekintetében elért sikereit és eredményeit öregbitse és állandósítsa. Itt elsősorban a magángazdálkodás fellendítését célzó szakaszok ragadják meg a ügyeimet. A kormány a lehető legnagyobb gondossággal és előrelátással igyekszik az elhatározott hasznos beruházások Programm jávai a munkanélküliséget enyhiteni munkaalkalmak teremtésével és ezzel kapcsolatban a magángazdasági életet tőkéhez juttatni. Nyilvánvaló tehát a koránynak törekvése, hogy mindazon eredményeket, melyeket a polgárság rendkívül nagy áldozatkészségével az államháztartás egyensúlybahozása tekintetében elért, a magángazdasági élet _ támogatására és egészséges irányban való fejlesztésére fordíthassa. A törvényjavaslatnak az államháztartás érdekében tervezett intézkedéseivel pedig nincs egyéb célja, mint a szanálási időtartam azon elvitathatatlanul törvényes alapon nyugvó jogának érvényesítését, hogy az ellenőrzést továbbra is a legszélesebb mértékben gyakorolhassa és módot nyerjen arra nézve, hogy a jövőben az államháztartás vitelében az eddig elért takarékosság fentartható legyen. Áttérek most már a törvényjavaslat egyes szakaszainak ismertetésére. Az 1., 2. és 3. § az 1925/26. költségvetési évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket sorolja fel, ugy, amint a t. Nemzetgyűlés annakidején elfogadta és megszavazta. Ennek konzekvenciáját vonja le azután a 4. ^, amely kimondja, hogy az 3925/26. költségvetési évre a kiadások 13,664.854,549.000 papirkoronában, a bevételek pedig 14,064.402,174.000 papirkoronában állapíttattak meg, ennélfogva az 1925/26. évi felesleg 399.547,625-000 papirkoronát tesz ki. E törvényszakasz szerint a felesleg az 1925. évi XXIII. te. 1. §-ában a Nemzetgyűlés által megadott felhatalmazás következtében az állami tisztviselők státus- és illetmény rendezésére használtatik fel elsősorban s az ezután fenmaradó rész az állam pénztári készletének gyarapitására szolgál. Az 5., 6. és 7. § az 1926/27. évi költségvetésben megszavazott kiadásokat és bevételeket sorolja fel. Ennek alapján a 8. § megállapítja, hogy a kiadások az 1926/27. költségvetési évben 1.143,554.386 pengqt, a bevételek pedig 1.144,177-922 pengőt tesznek ki. Ennélfogva felesleg 623.536 pengő, amely összeg a pénztári készletek gyarapitására fog szolgálni. Az a körülmény, hogy az 1926/27. évi felesleg jóval csekély ebb, mint az 1925/26. évi költségvetési előirányzatban feltüntetett felesleg, nem téveszthet me^ senkit, mivel ez egyrészt annak tulajdonitható, hogy az 1925/26. évi költségvetésben még nem szerepeltek a kiadások között az állami tisztviselők státus- és illetményrendezésével járó többletkiadások, amennyiben ezek a többletkiadások tudvalevőleg az 1925/26. költségvetési év feleslegében voltak elszámolva. Ezzel szemben az 1926/27. évi költségvetésben az illetményrendezéssel járó többletkiadások már a kiadásoknál szerepelnek, ez tehát a bevételi feleslegek csökkenését vonja maga után. Másrészt ezen feleslegcsökkenésnek oka még az is, hogy a kormány előrelátó pénzügyi politikája következtében mindjárt abban a pillanatban, amint látta, hogy az államháztartás bevételei bizonyos felesleggel zárulnak, elhatározta az adóterhek, közterhek csökkentését, ugy azonban, hogy ezzel az államháztartás egyensúlya veszélyeztetve ne legyen. Ezek szem előtt tartása és a költségvetés tárgyalása során a költségvetés egyes részleteinek megvizsgálása mindenkit meggyőzhetett arról, hogy az 1926/27. évi felesleg, bár soknak nem mondható, de mégis teljes mértékben biztosítja továbbra is az államháztartás egyensúlyának fenmaradását. A 9. § az 1925/26. évre, valamint az 1926/27. évre vonatkozólag a t. Nemzetgyűlés által megszavazott kiadások és bevételek felhasználására vonatkozólag a megajánlást, — a tulajdonképeni appropriációt tartalmazza. A 10. § a hitelátruházást, — a virement-t — ugy az 1925/26., valamint az 1926/27. költségvetési évek kiadásaira vonatkozólag az egyes fejezetek, címek és rovatok között ugyanolyan formában engedi meg, amiként az 1924/25. költségvetési évre vonatkozó felhatalmazási törvényjavaslatban el volt határozva, vagyis, hogy az átruházásokat kizárólag a pénzügy minister ur hozzájárulásával a ministertanács eszközölheti. Ez a szabály biztositja egyrészt azt, hogy mindaddig, míg a közigazgatás reformja teljes mértékben végrehajtva nincs, alkalom legyen arra, hogy a közigazgatás reformjának végrehajtásával kapcsolatban^ szükséges kiegyenlítésekre mód nyiljék, másrészt pedig biztosítékot jelent arra nézve is, hogy hitelátruházás csak ott és akkor, valamint oly mértékben eszközölhető, amilyen mértékben azt a költségvetési keretek további fentartása feltétlenül szükségessé teszi. A 11. §-ban ugyancsak az 1924/25-, valamint 1926/27. évre vonatkozólag kimondja a törvényjavaslat, hogy az 1925/26., valamint az 1926/27években megállapított hiteleket az 1926/27. s az 1927/28. költségvetési évekre átvinni nem szabad. T. Nemzetgyűlés! A szanálás időszaka alatt a Nemzetek Szövetsége által kiküldött főbiztos ur kiadott jelentéseiben havonta tájékoztatta az országot az államháztartás pénzügyi viteléről. A 12. § rendelkezései kimondják azt, hogy a főbiztos ur távozása után^ se szűnjék meg a polgárságnak ez az értesitése, illetve tájékoztatása, hanem ez továbbra is fenmaradjon s erre vonatkozólag elrendeli, hogy az államháztartás viteléről, valamint az állami gyűjtőszámlák eredményéről a jövőben a pénzügyminister ur fogja tájékoztatni a nagy nyilvánosságot és mintegy az egész ország közönségére lesz bízva az államháztartás ellenőrzése. Ez mindenesetre előnyös és kívánatos lesz országunkra nézve, különösen a külföldi hitel beszivárgása szempontjából. A 13- § számol be arról a nagyszabású beruházási programúiról, melyet a kormány az 1925. évi XXIII. te. 2. §-ában, valamint az 1926. évi IV. te. 2. §-a alapján nyert felhatalmazás folytán az 1925/26. költségvetési évre elhatározott és részben már végre is hajtott. E Programm szerint a kormány az 1925/26. költségvetési évben hasznos beruházásokra 1,960.835,000.000 papirkoronát fordit és még rendelkezésre áll további 72.980,673.308 papírkorona. Ezen összeghez járul még az 1925/26. évi költségvetésben a közigazgatásnál előirányzott 174 milliárd, vagyis 12 millió aranykorona és az üzemeknél előirányzott 207.154,586.000 papírkorona beruházási összeg, valamint az előttünk fekvő törvényjavaslat 14. §-ának 2. bekezdése értelmében az üzemeknél még felhasználásra váró 290 milliárd papírkorona. Az 1925/26. költségvetési év végéig tehát a kormánynak beruházásokra 38*