Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-562

A nemzetgyűlés 562. ülése 1926. adótörvényre nézve el méltóztatott készíteni a végrehajtási utasítást. A földadóra nézve azonban ennek az utasításnak kiadása késik. Azok a nagy aránytalanságok, egyenlőtlenségek, amelyek a földadóztatásnál is észlelhetők, eloszlatásához egy átgondolt és a földadóztatás rációjával minden tekintetben számoló részletes végrehajtási utasitás nagyon sokat javítana és nagyon meg lehetne könnyíteni épen azon mezőgazdasági társadalmi osztály helyzetét az adóztatás körül, amely ma roskadozik az adók súlya alatt és e miatt egyre jobban eladósodik. Amerre megyünk, mindenütt azt halljuk, hogy a gazdatársadalom belerohan az adósságokba. Most már majdnem ott állunk, ahol álltunk a háború előtt, a gazdatársadalom terhei tekintetében. (Felkiáltások a balközépen: Sőt! — Halász Móric: Hol vagyunk már attól!) A gazdatársadalmon a pénzügyminister ur nem segitett azzal, hogy az adókból begyült állami pénzekből egyszer 20 millió aranykoronát méltóztatott adni, legújabban pedig 10 millió aranykoronát kölcsönökre. Ez csak egy csepp a tengervízben. Ehhez hozzá merem tenni, hogy a kiváltságosok kaptak. (Zaj a baloldalon és a középen.) Állami kölcsön nyújtása magánosok részére a kormányzati elvek szerint kétségtelenül megítélés alá esik. Hangsúlyozom, hogy a kormány ezt nem is teszi minden politikai számítás nélkül. Egy lekötelezett tábor alakul körülötte azokból, akiket kölcsönhöz juttatott. Ennek következményei kiszámíthatatlanok lehetnek a politikai életre, gazdaságilag meg káros lehet az országra. A gazdasági helyzet egyre rosszabb, be fog következni, hogy a nagy adót a gazdatársadalom nem birja el, következésképen nem bir rendes időben adót fizetni. Megindul ellene a dobszó. Ha az adót nem tudja fizetni, eo ipso nem tudja pontosan fizetni a felvett állami kölcsön részleteit sem. Végrehajtás utján tehát behajtatják elsősorban a kölcsön részleteit s másodszor a hátralékos adókat. Szörnyű kép ez a jövőre! Az állam ilyen szerepre nem vállalkozhatik. (Dréhr Imre: Mondjon valami megoldást!) Én azt már kifejezésre juttattam, de választ nem kaptam rá. A pénzügyminister urnák nem az a feladata, hogy összegyűjtse a feleslegeket és azokból egyes társadalmi osztályoknak kölesönt nyújtson. Különben nem is maga teszi, hanem bankok utján és a bankokat, ha nem is hizlalja fel pzen a címen, de mindenesetre juttat nekik elég keresetet. (Dréhr Imre: Ön is benne van!) Dréhr képviselőtársam, nem vagyok benne. Beválasztottak ugyan engem egy előkelő pénzintézet igazgatósáírába. de még nem határoztam a felől, hogy elfogadjam-e azt. (Gaal Gaston: Én már határoztam. — Derültség. — B. Podmaniczky Endre: Már lejárt a határidő!) Ha el Is fogadom, akkor sem egyéni érdekből, hanem kizárólag közérdekből. (Dréhr Imre: Tetszik látni, nem szabad támadni ezeket az intézeteketn Én nem támadom az intézeteketÉn azt akarom, hogy a pénzintézetek az államtól függetlenül bonyolitsák le a magángazdaságok által igényelt kölcsönüket és ezen hivatásuk betöltésénél egyeztessék össze a saját érdekeiket a kölcsön vevőké vei. Tessék nekem még egy államot mutatni, amely adókból kölcsönt nyújt és nedig olyan államot, amely maga is terhes külföldi kölcsönt kényszerült fölvenni. t (Gaal Gaston: Ebben van igazság!) Én mondjak programmot arra nézve, hogy mit csináljon a pénzügyminister ur? Méltóztassék a hitelt megszervezni, méltóztassék egyszer • évi május hó 28-án, pénteken. 229 valahára kiállani a platzra, közgazdasági programmot adni, a közgazdasági programm keretében megszervezni az ország hitelügyét és kijelenteni, — majd az appropriációnál ki fogom fejteni — hogy én ezzel a programmal élek és halok. Az csak Magyarországon van, de itt is csak az utóbbi időkben, hogy a pénzügyministerek és a gazdasági ministerek szinte egyik hétről a másikra változtatják a programmjukat felelősségrevonás nélkül. Más államokban, amint a hírlapok utján informálva vagyunk, az államfő kinevezi a pénzügyministert vagy a földmivelésügyi vagy a kereskedelemügyi ministert, aki legott megjelent a parlament előtt, programmot ad és a parlament nyomban határoz annak elfogadása vagy elvetése fölött. Ily számonkérés mellett nagyon meggondolja a legnagyobb szakember is a ministerség vállalását. És ez a rendszer az egyedüli helyes az ország szempontjából. (Bud János pénzügyminister: Tessék leszavazni! — Zaj.) Elnök: A képviselő ur beszédideje lejárt, kérem szíveskedjék beszédét befejezni. Strausz István: Csak arra kérem a pénzügyminister urat, hogy a földadómunkálatok elkészítése és a földadótörvény végrehajtási utasításának kiadására nézve méltóztassék a nemzetgyűlést tájékoztatni. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Nem volt szándékomban e rovatnál felszólalni s tulajdonképen talán nem is az én hivatásom volna a földadókérdésekben a szocialista párt részéről teett észrevételekre a választ megadni, mert hiszen a költségvetés védelmezése tulajdonképen többségi feladat és nem innen az ellenzéki oldalról kellene azt megtenni. Tekintettel azonban arra, hogy mélyen t. képviselőtársam speciálisan egy olyan szakaszt érintett, amelynek védelme vagy támadása abszolúte nem párt jelentőségű, hanem az ország gazdaközönségének minden egyes tagját érinti, ezért szükségesnek tartom, hogy a magam részléről a t. képviselő ur tájékozott felszólalására egynéhány tiszteletteljes észrevételt tegyek. Amennyire megértettem a i képviselő ur felszólalását, felszólalása kétfelé tendált. Első állítása az volt, hogy szerinte a föld ma még abszolúte nem visel annyi adót, mint amenynyit viselnie kellene. Ez volt az egyik, a másik pedig az, hogy a földadóalanyok terén nincs meg a progresszivitás.Erre vonatkozólag amelyen t. képviselő urnák csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy az a megjegyzése, hogy elképzelhető-e Magyarországon egy olyan földbirtok, amelynek kataszteri tiszta jövedelme katasztrális holdanként csak 5 koronára rug — pedig én a tegnap példákban egy ilyen 5 koronás birtokot is felhoztam, — bátor vagyok a t. képviselő ur figyelmébe ajánlani, hogy méltóztassék egyszer a kataszteri kimunkálást áttanulmányozni és azt fogja találni a t. képviselő ur, hogy még olyan földek is vannak Magyarországon, amelyeknek kataszteri tiszta jövedelme csak nár fillérre rug, nemhogy öt koronára. Tegnap felhoztam egy hatszáz holdas birtokot, amelynek átlagos tiszta jövedelme 5 korona és nem tudom már, hány fillér, de meg vagyok győződve róla. hogy ezen a birtoktesten is fog a t. képviselő ur találni olyan birtokrészt, amelynek csak pár fillér a kataszteri tiszta jövedelme, ezzel szemben viszont, fog találni olyan szántóföldeket, amelyeknek 18—20 korona, vagy talán még azonfelüli tiszta jövedelme van,