Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-560

174 A nemzetgyűlés 560. ülése 1926, évi május hó 26-án, szerdán. Ezzel a földmivelésügyi tárca költségvetése ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyaltatott. Az idő előrehaladván, megteszem elnöki előterjesztéseimet. A házszabályok 197. §-ának 6. bekezdése alapján jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az igazságügy minister ur a holnapi ülés vegén Hegymegi-Kiss Pál képviselő urnák a közjegyzői kinevezéseknél a közjegyző-helyettesek mellőzése tárgyában folyó évi április hó 28-án előterjesztett Írásbeli interpellációjára Írásbeli választ foL' adni. Most pedig javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki az 1926/27. évi állami költségvetés pénzügyi tárcájának tárgyalása. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulnii (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig rátérünk az interpellációra. Az első interpelláló Pakots 'József képviselő ur. Pakots József: Kérem a t. Nemzetgyülést, méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat a következő interpellációs napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a képviselő urnák engedélyt adni arra, hogy interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el? (Igen!) Ekként mondom ki a határozatot. Következik Györki Imre képviselő ur interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációt felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. népjóléti és munkaügyi minister úrhoz. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy am. kir. államvasutak betegségi biztosító intézete önkormányzati szerveinek megválasztásánál szabálytalanság történt! Hajlandó-e a választás tényét vizsgálat tárgyává tenni és a szabálytalanság megállapítása után a választás hatálytalanítása iránt intézkedni?« Elnök: Györki Imre képviselő urat illeti a BZÓ. Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! A népjóléti tárca költségvetésének tárgyalásánál érintettem a munkásbiztositás kérdését s akkor szóvátettem a Munkásbiztositó Pénztár önkormányzatát. Ugyanekkor rámutattam arra is, hogy határozati javaslatban kértem a népjóléti minister urat, legyen kegyes és intézkedjék a Munkásbiztositó Pénztárak önkormányzatának visszaállítása iránt, legalábbis olyan értelemben, mint azt az érvényben levő törvényünk lehetővé teszi. A népjóléti minister ur akkor vár laszában azt a kijelentést tette, hogy az_ önkormányzat visszaállítását napirenden tartja, előre is kijelentette azonban, hogy az az önkormányzat, amelyet helyre fog állítani, nem lesz az az önkormányzat, melyet az 1907 : XIX. te, vagyis az érvényben levő munkásbiztositási törvényünk szabályoz. Ezek után, minthogy a Munkásbiztositó Pénztárakra vonatkozólag a minister ur nem kívánja helyreállítani az önkormányzatot, az a kérésem a minister úrhoz, hogy legalább azokban az intézményekben, melyekben az önkormányzatot már az ő rendelkezései alapján szabályozták, becsüljék meg és tiszteljék az önkormányzatot olymódon, mint ahogy az önkormányzat megúllapitását a kiadott ministeri rendelet szabályozza. Az történt ugyanis, hogy a Kerületi Munkásbiztositó Pénztárak mellett az érvényben lévő munkásbiztositó törvényünk ismer még másfajta biztosító intézményeket is, ismer vállalati betegsegélyző pénztárakat, melyeket egyes nagyobb vállalatok tartanak fenn, azonkívül egy uj rendelkezéssel körülbelül két évvel ezelőtt hívták életre a Közlekedési Vállalatok Biztositó Intézetét, melyet a kiadott rendele betegségbiztositó intézménynek szervez. Ez is külön szabályozza a betegség esetére való biztosítást. A vállalati betegsegélyző pénztárak, valamint az újonnan szabályozott betegségi biztosító intézetek szabályzata ma is ismeri az önkormányzati szerveket, ismeri az önkormányzati szervek megválasztásának módozatait. A múlt év szeptember 29-én megjelent Hivatalos Közlöny szabályozta a Máv. betegségi biztosító intézetének alapszabályait s ezek az alapszabályok megállapítják és előírják, hogy miképen történjék az önkormányzati tagok megválasztása. Előírja ez a ministeri rendelet, hogy az önkormányzati tagok megválasztását egy ideiglenes választmány intézi, mely mindaddig, míg a megválasztott önkormányzati tagok el nem foglalják működési helyüket, érvényben van s az egész választási technikát ezek az ideiglenes választmányi tagok és felügyelőbizottsági tagok látják el. Megtörtént mégis, hogy bár ennek az ideiglenes választmánynak lett volna kötelessége a választás lefolytatása és lett volna kötelessége, hogy a választást vezető választási bizottságok két tagját és két póttagját megválassza, ez nem ennek a ministeri rendeletnek megfelelően történt, hanem ezeket egyszerűen a felsőbb hatóság kinevezte. A ministeri rendelet értelmében a választás lefolytatása, illetőleg a választás időpontjának megjelölése legalább 30 nappal előbb hirdetendő a Máv. hivatalos lapjában és egyéb helyeken. Ez a hivatalos közlemény megjelent s ennek alapján a választás időpontját április 25-ére tűzték ki. És bár a hivatalos lap közölte s bár az egyes műhelyfőnökségek ilyen rendelkezést kiadtak, mégis az történt, hogy az egyes műhely-helyeken és pedig a keleti fűtőházban már április 23-án, a keleti műszaki kocsihivatalbaii április 26-án, tehát egy nappal később, az István-telki főműhely szertárában pedig április 24-én, tehát egy nappal korábban tartották meg a választást. Azáltal, hogy nem tartották be a hivatalos határnapot, hogy nem ugyanazon a napon, amelyre a választást előírták, tartották meg az összes munkahelyeken a választást: valóságos kaotikus állapotot teremtettek, amely a választás eredményének teljes meghamisitáS cil* Et vezetett. De nem érdektelen azt sem megemlítenem, hogy az ellenzéknek állandóan az volt a követelménye ugy a nemzetgyűlési időközi választásokkal, mint a községi és tövéuyhatósági választásokkal kapcsolatban, hogy a választásokat munkaszüneti napokra tűzzék ki, hogy így alkalmat adjanak az embereknek arra, hogy a választási aktuson részt vehessenek, szavazási kötelezettségüknek eleget tehessenek. Itt is az volt az érdek, hogy munkanapon történjék a választás, mert természetes, hogy azok az emberek, akik vidéken laknak, munkanapon vagy ünnepnapon a választási aktus lefolytatása végett nem jönnek be a városba. Egyébként is decentralizáltan történt az egész válasz-