Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-560
170 A nemzetgyűlés 560. illése 1926. évi május hó 26-án, szerdán. biztosit számukra a versenytárgyalásnál is, mert hiszen lehetővé teszi, hogyha 10%-kai drágább is az ajánlatuk, akkor is megkapják a munkát. Mindenütt, ahol nagyobb vállalatok varinak, árlejtés utján hirdetve, ha hozzámfordulnak, én a legmesszebbmenő támogatásban részesítem őket, hogy a munkát megkapják, (Helyeslés.) \ Ismétlem tehát, én a legmesszebbmenő támogatásban részesitem ezeket a szövetkezeteket és ezeket a földmunkásokat és kéreni az ezen a címen beállított költségvetési összegnek változatlan elfogadását azzal, hogy bejelentem, hogy egymillió pengőre fogom a forgótőkét felemelni és azt rendelkezésükre fogom bocsátani. (Általános élénk helyeslés.) Elnök: Szeder Ferenc képviselő ur fentarija indítványát 1 ? Szeder Ferenc: Indítványomat visszavonom! Elnök: A képviselő ur indítványát visszavonta. Miután igy a rovat meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. (Kabók Lajos: Szóval licitált a minister ur! — Csontos ïinre: Nem szabad mindig minket ütni!) Következik a 14. cím. Nyugellátások. Forgács Miklós jegyző (clvassa): »14. Cím. Nyugellátások. Kiadás. Rendes kiadások 4,382.887 P.« Elnök: Megszavaztatik. Következik az állami üzemek költségvetése. XXIII—XXV. fejezet, Forgács Miklós jegyző (olvassa); »XXIII. Fejezet. Állami erdőgazdasági birtokok. Állami erdőgazdasági birtokok: Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 372.906 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Rovat. Dologi kiadások 213.200 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »3. Rovat, Üzemi és gazdálkodási kiadások 978.400 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »4. Rovat, Vasúti menetdíjkedvezmények váltsága 8976 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »5. Rovat. Nyugellátások 53.659 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »6. Rovat, Közterhek 150.320 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »7. Rovat, Kölcsönök tőke- és kamatszükséglete 108.643 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jeryző (olvassa): »Rendkivüli kiadások, beruházások. 1. Rovat, Erdőgazdasági beruházásokra 64.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Rovat, Birtokrendezésre és szolgalommegváltásra, kisebb ingatlanok megszerzésére 3360 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. Erdőgazdasági üzemi bevételek 2,019.600 P.« • Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »XXIV. Fejezet, Állami mezőgazdasági birtokok. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 660.999 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Rovat. Dologi kiadások 68.600 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »3. Rovat. Üzemi kiadások 4,701.632 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »4. Rovat, Vasúti menetdíjkedvezmények váltsága 8835 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »5. Rovat. Nyugellátások 165.877 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »6. Rovat. Közterhek 487.084 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »7. Rovat. Kölcsönök tőke és kamatszükséglete 13.012 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. Állami birtokok gazdálkodásából 7,553.877 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): XXV. Fejezet. Selyemtenyésztés. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 217.412 pengő.« —• Gaal Gaston! Gaal Gaston: T, Nemzetgyűlés! A minister ur felszólalásom kapcsán volt szíves a selyemtenyésztés ügyében általam előhozott dolgokra felvilágosításokat adni, amely f elvilágositásokkal szemben saját állitásom és álláspontom alátámasztására kénytelen vagyok ezzel a dologgal újból is foglalkozni és a mélyen t, Nemzetgyűlést a selyemtermelés ügyének mai állásáról némileg tájékoztatni. A selyemtermelést, mint nagyon jól méltóztatnak tudni, állami támogatás mellett Bezerédj Pál mint teljhatalmú kormánybiztos intézte, aki teljes önállósággal, épen csak a ministerium kontrollirozása mellett, a magyar közgazdaságnak ezt az ágát olyan nivóra emelte, amely jóformán páratlan ebben az országban. Ebből a semmiségből, amely, ha szorosan vesszük, Bezerédj Pál előtt tulajdonképen csak gyerekjátéknak volt tekintendő, — hiszen nagyon jól tudjuk, hogy diákkorunkban valamennyien passzióból foglalkoztunk azzal, hogy eelyembogarakat tenyésztettünk, a gubókat a földhöz vagdaltuk és Isten tudja még, mit csináltunk velük, szóval eljátszottunk vele — olyan közgazdasági ágat teremtett, amely az egész világ tiszteletét kivívta és amely odáig fejlődött, hogy ebbe az országba még Japánból is jöttek illetékes tényezők a magyar selye mtenyésztés tanulmányozására. A magyar selyem pedig olyan nevet vivott }ú, hogy ugy az olasz, mint a francia selyempiacokon igazán elsőrendűnek lehetett minősíteni. Ez az állapot egészen 1918-ig tartott. Itt még mellesleg megjegyzem, hogy Bezerédj Pál a sel yemgubóterm élést ebben az országban felvitte másfélmillió kilogrammig. 1918ban Bezerédj Pál meghalt, ez a gazdasági ág gazdátlan maradt, illetőleg reászállt a földmivelésügyi ministerium selyemtenyésztési osztályára, A selyemtenyésztési osztály ütötte, vétette a dolgokat ugy, ahogy tudta. Nagyon hamarosan igen nagy visszafejlődés állott be a selyemgubók termelésében, miért, miért nem, azután egyszer csak jelentkezett egy részvénytársaság, amely a^ »Magyar Királyi. Selyemfonodák Bérleti Részvénytársaság« hangzatos címet vette fel és amely részvénytársaságnak első teendője az volt, hogy igazgatóságába bevette a földmiyelésügyi "ministerium nyolc főtisztviselőjét és a földmivelésügyi ministe- .
