Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-559

A nemzetgyűlés 559. ülése 19 amikor à kormány az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot beterjeszti, ezt nemcsak a politikai pártok, nemcsak a pénzügyi és gazdasági élet vezető férfiai, hanem az országminden egyes polgára,, állás-, rend- és rangkülönbség nélkül élénk figyelemmel kiséri. Normális viszonyok között ugyanis a költségvetés gazdaságilag az állam hű tükre. A költségvetésből tűnik ki az, hogy mely gazdasági ágazatok fejlődőképesek és kiváltképen, a költségvetésből tűnik ki az, hogy a törvényjavaslatot beterjesztő kormány milyen szociális, pénzügyi, termelési és általában milyen közgazdasági politikát kivan követni. Innen is van azután az, hogy a költségvetési tárgyalások rendszerint mélyen járó és széles mederben folyó vitákat vonnak maguk után. Sajnos, még mindig nem élünk olyan normális gazdasági viszonyok között, hogy az előttünk fekvő költségvetésre rámondhatnék, hogy ez gazdasági szempontból egy fejlődésben levő államnak hű tükre, sőt ellenkezőleg, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy ez nem más, mint egy, a szanálás kényszerzubbonyába belegörnyesztett, szűk határok és^ keretek közé szorított állami költségvetési előirányzat, (Ugy van! a jobboldalon.) Mindazokat a szigorúan tervszerű korlátozásokat azonban, melyeket ugy ennek a költségvetésnek, mint az előző költségvetéseknek öszszeállitásánál szem előtt kellett tartanunk, az ország pénzügyi és gazdasági helyzetének konszolidálása szempontjából kénytelenek vagyunk eltűrni. T. Nemzetgyűlés! Legutóbbi költségvetésünk tárgyalása óta alig négy hónap múlt el. Akkor voltam bátor részletesen ismertetni azokat az irányelveket, melyeket tárcám vezetésénél követni kívánok. Négy hónap nemcsak nem elégséges ahhoz, hogy egy termelési vagy gazdasági programmot végrehajtsunk, de számottevő eredményeket ezen a téren alig lehet felmutatni. Épen ezért, de meg azért is, mert az előadó ur érdekesen és alaposan ismertette az agrárviszonyokat és a mezőgazdasági termelés nehézségeit és viszonyait, én csak rövid időre kivánom a t. Nemzetgyűlés szives türelmét igény bevenni. (Halljuk! Halljuk!) • Az lelőttünk fekvő törvényjavaslat úgyszólván ugyanazok között a keretek között mozog, mint az előző költségvetés; mindössze 7% az, amely a fejlődés szempontjaiból az előttünk fekvő törvényjavaslat javára Írandó, amely összegből egy termelési vagy gazdasági programmot nehéz volna megvalósítani. Programmomat nagyobbára a költségvetésen kivül hasznos beruházás címén rendelkezésemre bocsátott összegből voltam képes kezdeményezni. A iköltségvetés második félévére ezen a címen 14-8 millió aranykorona, vagyis 214 r milliárd korona bocsáttatott tárcám rendelkezésére. Az általános vitában a tárcámat érintő felszólalók általában foglalkoztak a mezőgazdaság válságával és a mezőgazdasági termények értékesítésének nehézségeivel. Ezek a nehézségek tényleg fennállanak; ez azonban nem speciálisan magyar jelenség, mert hiszen ez igy van az egész világon, ami azonban nem ment fel minket az alól a kötelesség alól, hogy a kérdéssel foglalkozzunk és azt lehetőleg közelebb vigyük a megoldásihoz. Ezen a téren a kormány két módon tevékenykedlhetik. Egyrészt ugy, Ihog.y segítse a termelő érdekeltséget a termés értékesítésének megszervezésében, másrészt pedig, hogy a külkereskedelmi szerződések és külföldi kapcsolatok révén a piacot biztosítsa a hazai termények számára. A termés értékesitésének megszerve5. évi május %ó 25-én, kedden. 127 zésénél az Országos Központi Hitelszövetkezet keretében a gabonaértékesitő szövetkezet felállítását határozta mel, aminek szintén három célja van. Először az, hogy a kisebb gabonatételeket a kisebb gazdáktól összegyűjtse s a gabonát, piacképessé tegye, másodszor, hogy erre előlegeket adjon és harmadszor, hogy azt értékesítse. Nem arról van itt szó, amit a lapok irtak és amiről itt már annyit beszéltek, hogy uj tárházakat és nagy állami beruházásokat létesítsünk s nagy összegeket beépítsünk. Itt csak arról van szó, hogy a gabonaraktár-szövetkezeteknek háború előtti, békeidőbeli működését újra folyamatba tegyük. Ennek indokául pedig az szolgál, hogy a fővárostól meszszebb eső vármegyékből az a panasz érkezett hozzám, hogy az utóbbi években az a gabonakereskedelmi hálózat, amely békeidőben a gar bona forgalombahozatalát és összevásárlását lebonyolította, teljesen szünetelteti működését és különösen a kisebb tételeket nem volt, aki megvegye vagy ha volt, aki megvette, rendszerint 25, sőt 30%-os árkülönbséggel vette meg a budapesti árakhoz képest, úgyhogy valóságos kiuzsorázása törtémt kiváltképen a kisebb gazdáknak. (Igaz! Ugy van! jobbfelol.) Ezeket a kisebb gazdákat akarjuk szociális szempontból megvédeni a 'kiuzsorázástól és ezért van szükség arra, hogy a gabonaraktárszövetkezetek működését újra folyamatba tegyük. Hiszen valami nagyarányú akciót ezen a réven nem tudunk elérni, mert mindössze 3 millió aranykorona az, amelyet a pénzügyminister úrral egyetértőleg módomban állott az Országos Központi Hitelszövetkezet rendelkezésére bocsátani. A másik mód a külkereskedelmi szerződések megkötése és a piac biztosítása a termés értékesítése részére. Tarifális szerződéseket kötöttünk eddig Görögországgal, Lengyelország

: gal, Olaszországgal, Franciaországgal, Spa

: nyolországgal és utóbb cikkelyeztük be az osztrák szerződést. Tárgyalások folynak Csehországgal, Jugoszláviával, Romániával és Törökországgal. Én különösen az osztrák szerző

: déstől várok eredményt, bár túlvérmes reményeket nem akarok fűzni ehhez a szerződéshez. (Szeder Ferenc: Ne is!) Erős azonban.a hitem, hogy ha ezek a szerződések mind életbe fognak lépni, gazdasági szempontból előnyösen fogják éreztetni hatásukat mindkét részre nézve, ugy a mi közgazdasági viszonyainkra, mint a velünk szerződésben álló államokra nézve is. De nem elég ma már a piacokat, a lehetőséget megszerezni, hanem arra kell törekedni, hogy az elvesztett piacot vissza is hódítsuk. Különösen a borra gondolok, amelyre nézve a kereskedelem a külföldi vonatkozásokban úgyszólván teljesen szünetelteti működését, mert hiszen tőkehiány miatt vagy nem tudom milyen okokból, a kereskedelem abszolúte nem fordít gondot erre a kereskedelmi ágazatra. Épen azért kénytelenek vagyunk mi államilag gondoskodni arról, hogy a világhirü budafoki márkával bevezessük a borfogyasztást azokra a piacokra, amelyeken be volt vezetve afliáhöra előtt. Meg kell itt jegyeznem, hogy- azokat az összegeket, amelyek ezen a címen kilátásba voltak helyezve, nem voltam szerencsés megkapni és a másfélmillió aranykoronából mindössze 200.000 aranykorona bocsáttatott rendeld kezesemre, amely összegből Lengyelországban és Ausztriában elárusító- és töltőtelepeket állítottunk fel, amelyek igen kiváló eredménnyel működnek. Kilátásom van rá, hogy a további összegeket- is meg fogom kapni, amely esetben ezt az akciót-tovább kivánom folytatni. 18*