Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-547

90 A nemzetgyűlés 547. ülése 1926, magatartást fognak követni azok az államok, illetőleg azoknak az államoknak reprezentánsai, amelyek a frankhamisitási bűnügy iránt különösen érdeklődtek, elsősorban pedig Franciaország, amely mint károsult fél szerepel a frankhamisitási bűnügyben. Mély megnyugvással láttuk, hogy Briand Arisztid francia ministerelnök ur a maga nyilatkozataiban milyen korrekt volt a nemzetközi jog szempontjából egészen a legutolsó időkig, nagy örömmel és megelégedéssel láttuk, hogy a külföldi sajtó hamis, elferdített, hazug közleményei sem tévesztették meg a francia ministerelnököt abban a tekintetben, hogy milyen álláspontot kell és szabad neki elfoglalnia, akkor, amikor Magyarországon egy ilyen bűncselekmény történt. A francia ministerelnök ur legutóbbi nyilatkozata mellett azonban lehetetlen szó nélkül elmennünk. Legutóbb a francia ministerelnök ur azt mondotta, hogy érdeklődéssel kisérik Magyarországon a birósági tárgyalást, amely ha nem elégiti ki őket, akkor felebbezni fognak valamely nemzetközi, előttem ismeretlen fórumhoz. Ez ellen a kijelentés ellen, amely akár fenyegetésszámba is vehető, természetszerűleg tiltakozni kell. (Helyeslés.) A frankhamisitási bűnügyről lehet kinek-kinek bármilyen véleménye. Egy tény: hogy bűncselekmény; a másik tény, hogy biróság előtt van; a harmadik pedig, hogy ez belügy mindenféle vonatkozásban (Ugy van! Ugy van! jobbfelől és a középen.) és Franciaországnak ebben a tekintetben csak mint károsult félnek lehet joga érdeklődni vagy ebbe beleszólni. De nem is tudom elképzelni, milyen felebbezésre gondol Briand ministerelnök ur: hova vagy kihez fog ő felebbezni, ha esetleg a Töreky-tanács Ítélete nem elégiti ki őt? Ilyen felebbezésről tehát szó sem lehet s a leghatározottabban tiltakoznánk az ellen, hogy akármiképen szóljon is a birósági itélet, akár milyen állam a miatt olyan következtetéseket vonjon le, hogy ezt a birósági ügyet, ezt a bűnügyet politikai, főleg külpolitikai üggyé akarná átalakitani és a Népszövetség vagy akármilyen más nemzetközi forum elé akarná vinni. (Helyeslés.) Én az f igen t. ministerelnök ur genfi elutazása előtt leszögeztem a magam álláspontját abban a tekintetben és most is tiltakozom minden idegen nemzet fiának beavatkozása ellen. (Helyeslés.) Tény azonban az: Franciaország belügyeivel mi is tisztában vagyunk annyira, Franciaország belpolitikai viszonyait mi is ismerjük annyira, hogy tudjuk, hogy a francia ministerelnököt belpolitikai szempontok vezetik akkor, amikor a frankügyről nyilatkozatot tesz; tudjuk, hogy a vele szemben állő^ pártok részéről igen erős nyomásnak van kitéve és e nyomás erőssége vagy gyengesége szerint nyilatkozik. Ha tehát fellebbezne a francia ministerelnök ur. akkor az a komikus helyzet állana elő hogy francba belpolitikai szempontból tenné azt, francia nártok nyomása alatt tenné azt és avatkozna bele és csapná arcul a nemzetközi jognak legelemibb szabályait is. (Ugy van! Uay van!) Kormányunk tagjai legközelebb megint kimennek Genfbe, Ezzel a kiutazással kapcsolatban különféle hirek jutnak az ember fülébe. így például már nem egy komoly embertől hallottam azt, sőt, ha jól emlékszem, olvastam is ilyen nyilatkozatokat hogy a kormányt kinn Genfben az várja, hogy javaslatait a limine elutasítják, mint olyan kormány javaslatait, amely kormánnyal nem állanak szóba. évi május hó 8-án, szombaton. Azt hiszem, ha ez megtörténnék, akkor megint csak egy kötelesség állna fenn mindnyájunkra nézve: ez ellen a legenergikusabban tiltakozni. (Helyeslés.) Mondják, hogy a kormány kérni fogja a pénzügyi, kontroll megszüntetését és ők ezt meg fogják tagadni ennek a kormánynak. Mondják, hogy a kormány beruházási célokra bizonyos összegek felszabaditását fogja kérni és ezt is meg fogják tagadni ennek a kormánynak, A leghatározottabb tiltakozást kell bejelentenünk ez ellenemért én ugyan ellene szavaztam a szanálási törvénynek, de akik megszavazták, azok biztosan tudom, abban a tudatban szavazták meg hogy a szanálási törvény megszavazása által Magyarországot nem kötötték le politikai szempontból semmi tekintetben sem más államoknak. Már pedig ez azt jelentené, hogy a szanálási helyzet okozta kapcsolatot, a szanálási helyzetet magát felhasználnák Genfben arra, hogy politikát vegyítsenek bele az egész ügybe, politikai szempontból intézzenek el olyan kérdést, amely eminentem, kétségtelenül pénzügyi kérdés, közgazdasági kérdés és amelybe politikát belevegyiteni nem szabad. Ha az aradi—csanádi vasút ügye a genfi Népszövetség elé kerül, az igenis odavaló vitás ügy, de a magyar pénzügyi kontroll megszüntetésének ügye, a magyar beruházások ügye osa'k olyan mértékben kerülhet a Népszövetség elé, amilyen mértékben a szanálási törvény, az akkori magállapodások lehetővé teszik az abba való beleszólást. Nem engedhetünk precedenst teremteni arra, hogy magyar ügyekibe ilyen tekintetben beleszóljanak. Bármilyen bizalmatlan vagyok is a kormány politikája iránt az egélsz vonalon, mégsem volnék hajlandó tűrni azt, hogy bármely idegen állam befolyást gyakoroljon a kormány távozására, vagy a kormány maradásaira. (Helyeslés a jobboldalon.) Lehetnie! rám, ellenzéki politikusra nézve kedvező az, hogy a kormány eltávozik, de még ha ilyen gondolkodási módom volna is, akkor is gondolnom kellene arra az eshetősélgre, hogy fordulhat a kocka és egyszer fordítva történhetik a dolog, hogy én szeretném, hogy a kormány menjen és a külföldlön, Genfben tartanák a kormányt az én nyakamon. Tehát fordítva is történhetik a helyzet. Ilyen eshetőségre precedenst teremteni nem szabad. Ez ellen ab ovo tiltakoznunk kell, mert ez csak konfliktusokra vezetne, amit pedig feltétkesnül kerülni kell nekik is, de nekünk is. Beszélnem kell megint csak a genfi úttal kapcsolatban a hadikölosön kérdésről is, amelyet mindíen tárcánál szóvá tettem és azt mondom, hogy a hadikölcsön pénzügyi problémája megoldásiátnak

! Genf is akadálya volna, mert semmiesetre sem menne hel© abba, hogy a magyar állam háborús adósságot fizessen. Erre megint csak azt kell mondanom: illetéktelen befolyás volna, ha ez igaz volna,—nem hiszem el — db ha igaz voln a, a leghatározottabban 'kellene ez ellen tiltakozni. Ki akaróik még térni a sajtóügyekre épen a külügyi tárcával kapcsolatosan. Nekem feltűnik az az érdekes jelenség, hogy a külföld! a mi lapjaink között válogat, hogy a külföld határain beenged egy-két újságot és nem einged be valamennyi magyar újságot, Feltünik

: nekem, ha olivasom a jegyzékét azoknak a lapoknak!, amelyek a ikülföld határán át kiszállithatók, hogy" internacionalista vagy olyan lapot, amely az internacionalistákhoz közel áll, a kűl-