Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-547

90 A nemzetgyűlés 547. ülése 1926, magatartást fognak követni azok az államok, illetőleg azoknak az államoknak reprezen­tánsai, amelyek a frankhamisitási bűnügy iránt különösen érdeklődtek, elsősorban pedig Franciaország, amely mint károsult fél szere­pel a frankhamisitási bűnügyben. Mély meg­nyugvással láttuk, hogy Briand Arisztid francia ministerelnök ur a maga nyilatkoza­taiban milyen korrekt volt a nemzetközi jog szempontjából egészen a legutolsó időkig, nagy örömmel és megelégedéssel láttuk, hogy a külföldi sajtó hamis, elferdített, hazug közle­ményei sem tévesztették meg a francia minis­terelnököt abban a tekintetben, hogy milyen álláspontot kell és szabad neki elfoglalnia, akkor, amikor Magyarországon egy ilyen bűn­cselekmény történt. A francia ministerelnök ur legutóbbi nyilatkozata mellett azonban le­hetetlen szó nélkül elmennünk. Legutóbb a francia ministerelnök ur azt mondotta, hogy érdeklődéssel kisérik Magyarországon a biró­sági tárgyalást, amely ha nem elégiti ki őket, akkor felebbezni fognak valamely nemzetközi, előttem ismeretlen fórumhoz. Ez ellen a kije­lentés ellen, amely akár fenyegetésszámba is vehető, természetszerűleg tiltakozni kell. (He­lyeslés.) A frankhamisitási bűnügyről lehet kinek-kinek bármilyen véleménye. Egy tény: hogy bűncselekmény; a másik tény, hogy bi­róság előtt van; a harmadik pedig, hogy ez belügy mindenféle vonatkozásban (Ugy van! Ugy van! jobbfelől és a középen.) és Francia­országnak ebben a tekintetben csak mint káro­sult félnek lehet joga érdeklődni vagy ebbe beleszólni. De nem is tudom elképzelni, milyen feleb­bezésre gondol Briand ministerelnök ur: hova vagy kihez fog ő felebbezni, ha esetleg a Tö­reky-tanács Ítélete nem elégiti ki őt? Ilyen felebbezésről tehát szó sem lehet s a leghatá­rozottabban tiltakoznánk az ellen, hogy akár­miképen szóljon is a birósági itélet, akár mi­lyen állam a miatt olyan következtetéseket von­jon le, hogy ezt a birósági ügyet, ezt a bűn­ügyet politikai, főleg külpolitikai üggyé akarná átalakitani és a Népszövetség vagy akármilyen más nemzetközi forum elé akarná vinni. (Helyeslés.) Én az f igen t. ministerelnök ur genfi el­utazása előtt leszögeztem a magam álláspont­ját abban a tekintetben és most is tiltako­zom minden idegen nemzet fiának beavatko­zása ellen. (Helyeslés.) Tény azonban az: Franciaország belügyeivel mi is tisztában va­gyunk annyira, Franciaország belpolitikai viszonyait mi is ismerjük annyira, hogy tud­juk, hogy a francia ministerelnököt belpoliti­kai szempontok vezetik akkor, amikor a frankügyről nyilatkozatot tesz; tudjuk, hogy a vele szemben állő^ pártok részéről igen erős nyomásnak van kitéve és e nyomás erőssége vagy gyengesége szerint nyilatkozik. Ha tehát fellebbezne a francia ministerelnök ur. akkor az a komikus helyzet állana elő hogy francba belpolitikai szempontból tenné azt, francia nártok nyomása alatt tenné azt és avatkozna bele és csapná arcul a nemzetközi jognak leg­elemibb szabályait is. (Ugy van! Uay van!) Kormányunk tagjai legközelebb megint kimennek Genfbe, Ezzel a kiutazással kapcso­latban különféle hirek jutnak az ember fülébe. így például már nem egy komoly embertől hallottam azt, sőt, ha jól emlékszem, olvastam is ilyen nyilatkozatokat hogy a kormányt kinn Genfben az várja, hogy javaslatait a li­mine elutasítják, mint olyan kormány javas­latait, amely kormánnyal nem állanak szóba. évi május hó 8-án, szombaton. Azt hiszem, ha ez megtörténnék, akkor megint csak egy kötelesség állna fenn mindnyájunkra nézve: ez ellen a legenergikusabban tiltakozni. (Helyeslés.) Mondják, hogy a kormány kérni fogja a pénzügyi, kontroll megszüntetését és ők ezt meg fogják tagadni ennek a kormánynak. Mondják, hogy a kormány beruházási célokra bizonyos összegek felszabaditását fogja kérni és ezt is meg fogják tagadni ennek a kor­mánynak, A leghatározottabb tiltakozást kell bejelentenünk ez ellenemért én ugyan ellene szavaztam a szanálási törvénynek, de akik megszavazták, azok biztosan tudom, abban a tudatban szavazták meg hogy a szanálási tör­vény megszavazása által Magyarországot nem kötötték le politikai szempontból semmi tekin­tetben sem más államoknak. Már pedig ez azt jelentené, hogy a szanálási helyzet okozta kap­csolatot, a szanálási helyzetet magát felhasz­nálnák Genfben arra, hogy politikát vegyítse­nek bele az egész ügybe, politikai szempontból intézzenek el olyan kérdést, amely eminentem, kétségtelenül pénzügyi kérdés, közgazdasági kérdés és amelybe politikát belevegyiteni nem szabad. Ha az aradi—csanádi vasút ügye a genfi Népszövetség elé kerül, az igenis odavaló vitás ügy, de a magyar pénzügyi kontroll megszün­tetésének ügye, a magyar beruházások ügye osa'k olyan mértékben kerülhet a Népszövetség elé, amilyen mértékben a szanálási törvény, az akkori magállapodások lehetővé teszik az abba való beleszólást. Nem engedhetünk prece­denst teremteni arra, hogy magyar ügyekibe ilyen tekintetben beleszóljanak. Bármilyen bi­zalmatlan vagyok is a kormány politikája iránt az egélsz vonalon, mégsem volnék haj­landó tűrni azt, hogy bármely idegen állam befolyást gyakoroljon a kormány távozására, vagy a kormány maradásaira. (Helyeslés a jobboldalon.) Lehetnie! rám, ellenzéki poli­tikusra nézve kedvező az, hogy a kormány eltávozik, de még ha ilyen gondolkodási módom volna is, akkor is gondolnom kellene arra az eshetősélgre, hogy fordulhat a kocka és egy­szer fordítva történhetik a dolog, hogy én sze­retném, hogy a kormány menjen és a külföl­dlön, Genfben tartanák a kormányt az én nya­kamon. Tehát fordítva is történhetik a hely­zet. Ilyen eshetőségre precedenst teremteni nem szabad. Ez ellen ab ovo tiltakoznunk kell, mert ez csak konfliktusokra vezetne, amit pe­dig feltétkesnül kerülni kell nekik is, de ne­künk is. Beszélnem kell megint csak a genfi úttal kapcsolatban a hadikölosön kérdésről is, ame­lyet mindíen tárcánál szóvá tettem és azt mon­dom, hogy a hadikölcsön pénzügyi problémája megoldásiátnak ! Genf is akadálya volna, mert semmiesetre sem menne hel© abba, hogy a ma­gyar állam háborús adósságot fizessen. Erre megint csak azt kell mondanom: illetéktelen befolyás volna, ha ez igaz volna,—nem hiszem el — db ha igaz voln a, a leghatározottabban 'kellene ez ellen tiltakozni. Ki akaróik még térni a sajtóügyekre épen a külügyi tárcával kapcsolatosan. Nekem fel­tűnik az az érdekes jelenség, hogy a külföld! a mi lapjaink között válogat, hogy a külföld ha­tárain beenged egy-két újságot és nem einged be valamennyi magyar újságot, Feltünik : ne­kem, ha olivasom a jegyzékét azoknak a lapok­nak!, amelyek a ikülföld határán át kiszállitha­tók, hogy" internacionalista vagy olyan lapot, amely az internacionalistákhoz közel áll, a kűl-

Next

/
Thumbnails
Contents