Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.
Ülésnapok - 1922-547
A nemzetgyűlés 547. ülése 1926. tisztviselőket bántani, de itt van egy légügyi főigazgató, légügyi igazgató, aligazgató, főfelügytelft. Ha nem í tfadinámi, hogy miről van itt szó- ha nem ismerném azt az aruvimi erdőt, azt a maszkirozást, amely e nevek alatt rejlik, bosszankodnom kellene, igy azonban csak mosolyogni tudok, hogy bizonyos más vonatkozású állásban lévő uraknak meglehetős -magas címzését milyen nagyszerűen tudják elburkolni a légügyi főigazgató címmel. Legyünk egyszer őszinték. Nem azt a célt szolgálja ez, amit az indokolás itt mond, de ha nem azt a célt szolgálja, tekintettel arra- hogy ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi célokra oly igazán kevés összeget tud áldozni ta ministerium, akkor én ezt feltétlenül soknak tartom és feltétlenül szükségesnek tartom az előirányzott összeg redukálását. Azokat ia célokat, amelyeket a minister ur a légügyi hivatal fentartásának indokolásául felemiit, két repülőgéppel és megfelelő számú személyzettel igen pompásan meg lehet oldani. Mert egy repülőgéppel a sajnos nagyon kicsire csonkított Magyarországot igen könynyen körül lehet röpülni úgyhogy azokat a topográfiai felvételeket, amelyeket a térképész-eti intézettel kapcsolatosan Székesfehérvárott eszközölnek, egy jó Fokker-géppel és megfelelő fotográfiai apparátussal igen könnyen meg lehet csinálni. Ami a javaslat indokolása szerint ennek légügyi vonatkozásait, a magas levegőnek áramlását illeti, szerintem Szegeden egy repülőgéppel és megfelelő személyzettel ezt igen olcsón és jól el lehet végezni, ugy hogy a meteorológiai intézet nagyszerűen megtalálja a maga adatait. De hogy ezzel a két repülőgéppel körülrepüljék Magyarországot ' ós az egyiken topográfiai felvételeket végezzenek a Térképészei Intézet számára a másikon pedig a magas levegő áramlását figyeljék meg a Meteorológiai Intézet számára, ehhez igazán nem kell légügyi főigazgató, légagyi igazgató, aligazgató, stb. Az egész bürokráciát tükrözi ez vissza. Ehhez igazán nem kell más mint két repülőtiszt megfelelő személyzettel, ami igen könnyen kitelik ennek az összegnek tizedrészéből. Még egyszer anélkül, hogy ismétlésekbe akarnék bocsátkozni, ki kell jelentenem, hogy amikor a legelemibb szükségletekre sem telik, amikor a nemzetgyűlés pártjai kivétel nélkül amiatt siránkoznak, hogy sem- iparoktatásra, sem egyéb célokra nincs pénz, amikor évek óta nyavalygunk amiatt, hogy a minister ur minden jóakarata ellenére — kénytelen vagyok ezt elismerni róla — a mai napig sem tudta tervét keresztül vinni, a mai napig sincs Magyarországon kerámiai szakiskola, amely keramikusokat nevelne. — pedig Magyarországon százezreket mondhatnám milliókat költenek? el kerámiai árukra, amelyeket külföldről. Csehországból, Dániából, Hollandiából sőt még Anff-liáiból is hoznak be — amikor tehát szűkölködni, kuporgatni kell, akkor én ezt az egész apparátust feltétlenül luxusnak tartom. Amellett tehát, hogy elismerem, hogy ennek a légügyi intézménynek van hivatása, mert fontos topográfiai felvételeket készit, amellett, hogy elismerem, hogy a magasabb légrétegek áramlását meg kell figyelni, ki kell jelentenem, hogy ezt a munkát nem ilyen kiadásokkal és nem ekkora bürokráciával kell végezni. És mivel én a többkiadás mellett ezt felesleges luxusnak is tartom, csatlakozom, ahhoz, mit Szabó Imre képviselőtársam mondott. Az általa kontemplált összegből bőven kitelnek ennek az aeronautikai intézetnek költségei. évi május hó 8-án, szombaton. 55 Elnök: Szólásra következik? Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem a t. Nemzetgyűlést, kíván-e valaki szólni 1 ? Ha senki szólni nem kíván, a vitát berekesztem. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Malasits t. képviselőtársam felszólalásából azt látom, hogy rosszul állítottuk össze a Légügyi Hivatal telteiének indokolását. Nevezetesen itt a dologi kiadások között tényleg csak a székesfehérvári és a szegedi kirendeltségről van szó, holott ezek az összegek nem csupán a székesfehérvári és a szegedi kirendeltségekre vonatkoznak, hanem általában az egész légügyi kérdésre. Annak, hogy ezt emiitettük meg, csupán az a magyarázata, hogy ott most intenzivebben foglalkozunk az itt felemiitett kérdésekkel, mint tettük a múltban. Általában az a helyzet, hogy Magyarországon a trianoni szerződés folytán bizonyos szűkebb korlátok közé van szorítva a légügyi téren való forgalom lehetősége, de mégis csak van bizonyos forgalom, részben internacionális forgalom, részben pedig egyébként is van forgalom, sőt van bizonyos pilótaképzés is. Azonkívül itt a rendészeti kérdéssel is igen behatóan kell foglalkozni. A magam részéről mindenesetre azt találom, hogy a Légügyi Hivatal tétele budgetemnek meglehetősen mostohán kezelt tétele, mert azt hiszem, hogy amiért pillanatnyilag a trianoni szerződés folytán kötött kezekkel vagyunk is. ez a helyzet előbb-utóbb meg fog változni. Hiszen láthatjuk, hogy Németország is, dacára annak, hogy korlátok közé van szoritva a légügyi forgalom terén, nagyon behatóan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és mi hibát követnénk el, ha szintén nem foglalkoznánk ezzel megfelelően. Azt természetesen nem tudjuk megtenni, hogy a repülőgép gyártási ipar fejlesztésére fordítsunk összegeket, mert hiszen olyan országban, ahol ilyen kötött forgalom van, a repülőgép-ipar nem is fejlődhetik. Minálunk tényleg igen szép üzem foglalkozott ezzel a háború alatt kitűnő munkásokkal, de sajnos, az adott körülmények között Magyarországon ilyen természetű munka nincs, nem prosperált ez a gyár, mert munkát kapni nem tud, és erre ma nem is tudnánk beállítani a költségvetésbe külön tételt. Ellenben mindaz, amit a légügyi téren teszünk, az adott körülmények között is feltétlenül szükséges és ezért kérem, hogy a javasolt összeget ugy, ahogy előirányoztuk, elfogadni méltóztassanak. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. rovat összegével szemben Szabó Imre képviselő ur módosító indítványt nyújtott be, amely ellentétes, a kérdést tehát ugy fogom feltenni, hogy a két rovatot egymással szembe állítom és kérdem, méltóztatnak-e a 2. cím, 1. rovatát eredeti szövegében szemben Szabó Imre képviselő ur módosító inditványával elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el. méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Szabó Imre képviselő ur módositó javaslata elesik. Következik a 2, rovat. Csik József jegyző (olvassa): »2. Rovat. Dolos! kiadások 443.735 pengő.« — Szabó Imre! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! A minister ur felszólalása nem győzött meg engem arról, hogy legalább valamit ne lehetett volna kellő előrelátással azoknak a munkásoknak érdeké-
