Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-555

A nemzetgyűlés 555. ülése 1926. évi május hó 19-én, szerdán. m Pesthy Pál igazságügyminister : Az óta a beszélgetés óta érintkezésbe léptem a rendőrható­ságokkal, érintkezésbe léptem a kormánnyal és az a megállapodás jött létre, hogy ami a bűnvádi eljárás szerint tiltva van, a tekintetben köteles­ségünk a lefoglalás iránt az eljárást megindítani, ahol pedig ez az eset nem forog fenn, az iratokat vissza kell szolgáltatni annak, akitől elvették azokat. A kérdés most már ez, vájjon ezeknek az iratoknak elvétele és a feltartóztatás jogosult volt-e. Értesülésem és tudomásom szerint egy ilyen határrendőri érintkezésnél a feltartóztatás a határrendőrségnek teljes jogában, teljes szabad­ságában van, és legyen szabad rámutatnom arra, hogy ennek némi alapja is volt, mert találtak nála egy levelet, amelyet egy vádlott irt egy terheltnek. Teljesen helytelen az a jogi érvelés, amelyet Horváth Zoltán igen t. képviselőtársam a bűn­vádi perrendtartás 62. §-ára vonatkozólag ter­jesztett elő, azt mondván, hogy a vádirat után vagy a vizsgálat befejezése után az érintkezés a terhelt és védője között nincs korlátozva. Igen t. képviselő ur, ez az érintkezés a vádlott és a védő személyes érintkezésére szól, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) olyan személy vagy olyan lehetőség azonban nincs, hogy a védő hordja ki a vádlott leveleit a fogházból. (Pikier Emil : Hol van az megtiltva?! — Halász Móric: A gyen­gébbek kedvéért majd felolvassuk! — Erődi­Harrach Tihamér : A bűnvádi perrendtartásban van megtiltva! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Pesthy Pál igazságügyminister : A fogház­rendtartás és a fogház-gyakorlat szerint a fog­házból irás, a vezetőügyész ellenőrzése nélkül nem mehet ki. (Nagy Vince : Csak ez ellen vétettek! — Erődi-Harrach Tihamér : Ez maguk­nak csak % — Felkiáltások : Ki vitte ki ? — Foly­tonos zaj- Elnök csenget.) Ezt nem tudom, mert ez még nincs kiderítve, de én Uíain képviselő­társammal szemben nem merném azt a gyanút kifejezni, hogy ő vitte ki. (Nagy Vince : Akkor is legfeljebb az ügyvédi kamarától kérjenek ellene fegyelmit! — Erődi-Harrach Tihamér : Szóval a fogházi rendszabály áthágását védik 1 ! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Pesthy Pál igazságügyminister : Kifogásolja az igen t. képviselő ur azt is, hogy ez a lefog­lalás Írásban nem történt meg. Én tovább megyek s azt mondom, hogy a lefoglalás még egyáltalán nem történt meg. Nem történt meg azért, mert a lefoglalást csak az ügyészség rendelhette volna el, vagy rendelheti el, és az iratoknak az ügyész­séghez való terjesztése alatt történt az, amikor én Hegymegi-Kiss Pál igen t. képviselő ur fel­szólalása folytán az iratokat elkértem és ez volt az akadálya annak, hogy nyomban az ügyészség­hez nem jutva ezek a levelek vissza nem adattak, hanem őrizetbe vétettek. Ezeknek a kérdéseknek kitisztázása után Bulissa Rezső nyomban szabad­lábra helyeztetett — letartóztatva nem is volt, csak feltartóztatva volt — és az iratok vissza­juttatásáról értesítve lett. (Erődi-Harrach Tiha­mér : Ki fizeti ezeket a repüléseket ?) Még egy kijelentést akarok tenni. Ebben a pillanatban tudtam meg a lényegét annak a Windischgraetz-féle levélnek. Igazán nem súlyos tartalmú ez a levél. Mint ahogy az egész frank­per folyamán végig, ugy most is egy minuciát sem akarok visszatartani attól, hogy az itélőtanács elé ne terjesztessék. Annak ellenére, hogy lényeget nem látok ebben a levélben, a lefoglalást igenis szorgalmazni fogom és a levelet igenis el fogom juttatni az itélőtan ácshoz, hogy ezt mérlegelje. Egyebet kijelenteni nem tudok. Állitom, bizonyi­tom és fentartom, hogy ami történt, az törvénybe nem ütközik. Kérem felvilágosításaim tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Szólásra következik 1 Héjj Imre jegyző : Rubinek István ! Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! Azok után a szakszerű felvilágosítások után, amelyeket az igazságügyminister ur előadni szíves volt, magá­hoz a tárgyhoz felszólalni teljesen feleslegesnek tartom. (Helyeslés.) Csak egyetlen megjegyzésre óhajtok reflektálni, amely megjegyzés Rassay t. képviselőtársam részéről hangzott el az igazság­ügyminister ur legutolsó mondatával kapcsolatban, amikor is azt kérdezte a képviselő ur, hogy mi címen foglalta le a rendőrség vagy ügyészség, szóval a hatóság azt a levelet, amelyet az igaz­ságügyminister ur előadása szerint az itélőtanács elnökéhez óhajtanak juttatni. Horváth Zoltán t. képviselőtársam hivatkozott itt a bűnvádi perrendtartás 62. ^-ára, amelynek harmadik bekezdése értelmében a terhelt és védője szabadon érintkezhetik egymással a vádirat be­nyújtása után. Én bátor vagyok hivatkozni a bűn­vádi perrendtartásnak egy másik paragrafusára, amely a terheltnek védőjével és idegenekkel, a védelmen kívülálló egyénekkel való érintkezését szabályozza, amely paragrafus igenis ezt a 62. § harmadik bekezdésében foglalt korlátozást továbbra is fentartja. Ez a 154. § második bekezdése, amely azt mondja, jiogy, a vizsgálóbíró ellenőrzi a letar­tóztatottak és foglyok levelezését, valamint a hoz­zájuk érkező küldeményeket és engedi meg a náluk tehető látogatásokat. (Rupert Rezső : Ez nem vo­natkozik a védőügyvédre !) A vizsgálóbírónak tehát jogában áll és ellenőrzi mindazokat a leve­leket, amelyek a terheltek részéről bárkihez, még a védőjéhez is intéztettek. A 62. § harmadik be­kezdése a szóbeli érintkezést teszi lehetővé a védő és a terhelt között. (Rassay Károly : Hol van az a szó, hogy szóbeli ?) A 154. § pedig különbséget tesz levelezés és látogatás között. Ez épugy vonat­kozik a védőre, mint az idegenekre. (Rupert Rezső : Tiszta hombariáda ! — Derültség jobbfelől. — Koáts-Nagy Sándor: Mi marad maguknak, ha mindent ideadnak !) De teljesen lehetetlen volna ennek a szabályzatnak statuálása, amely szerint a terhelt a vizsgálóbiró hozzájárulása és láttamo­zása, illetőleg az ügyész láttamozása nélkül a vé­dőjének leveleket kiadhatna. Ezen a réven teljesen szabad levélcsempészés történhetnék a bűnvádi perrendtartás e szakaszának örve alatt. Ehhez a bűnvádi perrendtartás semmi alapot nem szol­gáltat. (Helyesles jobbról és a középen.) Tekintettel arra, hogy Horváth Zoltán t. kép­viselőtársam napirendi indítványt nem tett, ezzel kapcsolatban felszólalni nem óhajtok. (Zaj.) Elnök : Szólásra ki következik ? Héjj Imre jegyző : Farkas István ! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szólott jogász képviselő urak elmondották ennek a kérdésnek jogi részét. Megállapítani kivánom azt, hogy a tény, amiért a lefoglalás történt, a bemondás szerint tisztán fogházi fegyelemsértés, (Rupert Rezső: Legfeljebb!) mert nem tudta ki­mutatni sem az igazságügyminister ur, sem Ru­binek képviselő ur, hogy itt valamely törvény alapján jártak volna el. Nyilvánvaló, hogy tisz­tán és kizárólag azért fordult elő az eset és Bu­lissa letartóztatása azért történt meg, mert azt az üzenetet akarta vinni Mészárosnak, hogy az igazságot vallja. (Pikier Emil : Ez bűnf) A kor­mánynak tehát az volt a célja, hogy ezt meg­gátolja. De ami jellemző az egész dologban, az jellemzi a Bethlen-kormányzatot, a közigazgatást, az egész belügyi igazgatást, azt a korrupt, becs­telen rendszert, amely ebben az országban a rend-

Next

/
Thumbnails
Contents