Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-555

410 A nemzetgyűlés 555. ülése 1926. évi május hó 19-én, szerdán. veszedelmek, amelyek nálunk munkaügyi, fajegészségügyi és szociális téren — sajnos — fennállanak. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Hogy ennek az ügykörökre és igazgatási ágakra vonatkozó .mozaikszerű elrendeződésnek, ennek az összevisszaságnak hű képét adjam, nem kell több, minthogy csak rámutassak röviden arra, miszerint dacára egészségügyi, munkásügyi éls szociális ministeriumunk létezésének és kétségtelenül nagy aktivitásának, valamint a mai idők parancsolta nélkülözihebetlenségiéne'k, a szociálpolitika r irányi

1 tása — mint említettem — ma is jórészben a ministerelnökségen vaü, továbbá munkásügyi és szociálpolitikai »főosztálya« éls »munkáspénztára« van a íöldmivelésügyi ministeriumnak is, az iskolaügy és a hábaképzás ügye ott van a kultusztárcánál, a börtönök és javítóintézeteik egészségügye az igazságügyinél, a vasúti és hajózási egészségügy, továbbá az iparegészségügy a iker eske delemügyinél, az élelmiszerek egészségügye, illetve hamisitásának ügye a földmiveléfeügyi tárcánál, a toloncházak egészségügye és a prostitúció ügye a belügyministeriumíban sltb. Szóval rendszertelenség, az érdekeket és törekvéseket folyton zavaró és keresztező, a takarékossáJg elvével homlokegyenest ellenkező, pénzpoesékoló munka, rengeteg hiábavaló átirogatás és felesleges aktázás, tehát ad infinitum való tűrése az adminisztrációs túltengésnek. Ezen t. Nemzetgyűlés, segiteni kell, mert a miniden téren tapasztalható rendszertelenség előblb-utóbb egy második Trianonhoz fog vezetni. Az előadottakra néz vei, minthogy én ezeknek rendkívül nagy fontosságot tulaj donitokL leszek bátor egy határozati javaslatot a t. kormány elé terjeszteni, előbb azonban még röviden rá akarok mutatni arra a nagy rendszertelenségre is, amely gyermekvédelmünk terén fennáll ' T. Nemzetgyűlés! TJgv szociális, mint takarékossági szempontból már előre is hangsúlyoznom kell itt: a népjóléti tárca egyik! legnagyobb és nemzeti szempontból is legfontosabb ügyosztályainak!, t. i. -al gyermekvédelmi ügyosztály kiépitésémakl szükségességét, amely művelettel kapcsolatban meg volna szüntethető az a nagy rendszertelenség, amelyet egész gyermekvédelmünk terén tapasztalunk s ami által rengeteg felesleges és hiábavaló költségektől kimélhetnők meg a társadalmat és államot egyaránt. Az én álláspontom az, hogy minden ilyem Ikiérdést lehetőleg intézményesen, az államnak; feellene megoiMania, nem a társadalomnak, de ha már egyelőre ezt az elvet teljesen nem is érvény esithetj ük a gyermekvédelem téréin, legalább veigyük revizió alá a társadalmi ily irányú egyesületek munkáját, teremtsük meg közöttük az összhangot és aztán hozzuk az ő munkájukat kellő harmóniába az állam által végzett ily irányú munkával. (Helyeslés.) Az a baj, hoigy az állami gyermekvédelem terén is még nagy rendszertelenséget találunk. Hiszen nemcsaik a népjóléti ministerium foglalkozik gyermlékvédelemmiel hanem a többi ministerium is, pl. a kereskedelemügyi tárca a tanonoüggyel, a pénzügy a dohánygyári bölcsődék ügyével, az igazságügy a Patronázskérdéssel, a földimiveMsügy a ménesbirtokon levő béres- és ösikósnevelő hadiárva-otthonokkal, a kultusz az. óvodákkal, a belügy a fiatalkorúak ügyével, a gyámüggyel, a háaaságonkivül születtek védelmével stb.. sőt még egyes tárcláík keretén belül is foglalkoznak a különböző ügyosztályok gyernueikvédelemmel, egymás munkájáról tudomást sem véve. Ha a különböző ministeriumokhól ezeket a különböző gyermekvédelmi ügyosztályokat, vagy legalább is azoKat a főbb ügycsoportokat, amelyek az általános gyermekvédelemmel szerves összefüggésben állanak, a lehetőség szerint egy gyermekvédelmi központba, tehát a népjóléti ministeriumba foglalnék össze, ezizel az egész> munkában tervszerű egyöntetűség alakulna ki és emellett rengeteg hiábavaló kiadást taikarithatnánk meg. (Helyeslés.) Ami pedig a társadalom ily irányú munkáját illeti, erre mást mint a »dzsungel« elnevezést nem alkalmazhatjuk, ha csak kissé tekintünk is bele ebbe és ha ezt csak kissé objektive Ítéljük is meg. A lehető legszéttagoltabb szervezetlenségben, egymás munkájáról nemcsak nem tudva, egymást nem támogatva és egymást ki nem egészitve, hanem nagyon sokszor egymás munkáját valósággal akadályozva és keresztezve dolgoznak itt a legkülönbözőbb alakulatok, egyesületek, avagy intézmények. Ez az oka aztán annak, hogy mig az egyik segélyre szorult sem az államtól, sem a társadalom egyik vagy másik gyermekvédelmi intézményétől segélyt egyáltalán nem kaphat, addig nagyon sok kevésbé szegény támogatáshoz jut nemcsak az állami gyermekvédelem utján, hanem több társadalmi intézménynek veszi egyidőben igénybe a támogatását. (Ugy van! Ugy van!) Itt csak ugy lehet rendet teremteni, ha az egész gyermekvédelem komplexumát egy kataszterbe foglaljuk össze, melynek megtörténte után egy országos központ szabná meg azt, hogy milyen teendők melyik társadalmi intézményre vagy alakulatra bízassanak, gondoskodva arról, hogy ezek egymással teljes összhangban működjenek és mindegyik a neki kiosztott munkaterületen igyekezzék a lehetőt megtenni. (Helyeslés.) Ki kellene választani a társadalmi szervezetek közül azokat, amelyek eddigi munkájukkal eredményt értek el és meg kellene szüntetni, illetőleg össszevonni azt a száz és száz kisebbnagyobb társadalmi alakulatot vagy egyesületet, amelyek az eddigi utón haladva eredményes munkát ugy sem tudnának kifejteni. (Ugy van!) Az általános gyermekvédelem minden egyes részletében ott találjuk a legnagyobb rendszertelenséget. Hogy csak néhány példát emlitsek: az általános embervédelem alapját képező anya- és csecsemővédelemmel foglalkozik elsősorban az Országos Stefánia Szövetség, de foglalkoznak ezzel a munkásbiztositó pénztárak is, az Országos Gyermekvédő Liga és a társadalmi egyesületek egész tömege a helyett, hogy ennek a kérdésnek megoldása is egy szervre bizatnék, egy központi adminisztrációval. Ugyanez áll a hadiárva gondozásra nézve is. Hadiárvákat gondoznak: a népjóléti ministerium, az Országos Gyermekvédő Liga és több kisebb-nagyobb társadalmi egyesület, a különféle alapitványok, intézetek stb., amelyek a hadiárvák gondozását egymásról nem tudva, egyöntetűség nélkül végzik. Ugyanigy állunk pl. a zülött gyermekek ; védelmével is. Foglalkoznak ezzel az állami gyermekmenhelyek, a Gyermekvédő Liga, a különböző patronázs-egyesületek és sok egyéb társadalmi és felekezeti alapon létesült egyesület, melyeknek munkakörük pontosan meghatározva, tennivalójuk kellőkép szétosztva