Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-554

350 A nemzetgyűlés 554. ülése 1926, évi május hó 18-án, kedden. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »4. Cím. ­Csendőrség. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Ro­vat. Személyi járandóságok 21,041.540 P.« Elnök: Szilágyi Lajos képviselő ur kivan szólni. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A csend­őrség illetményeinek megállapításán ál csak annak a véleményemnek adok kifejezést, hogy erre a célra semminemű összeget nem sajná­lok, sőt épen ellenkezőleg, erről a helyről is kőtelességszerüleg felhivom az igen t. belügy­mínister ur figyelmét arra, hogy valamikor 1918-ban a forradalmárok a maguk uralmának megerősítését azzal kezdték, hogy a csendőrség fizetését emelték fel. Ha valamiből, ebből lehet következtetni és tanulni. Én tehát a csendőr­ség illetményeire felvett összegeket nemcsak helyeslem, hanem jónak látnám — amennyiben a pénziigyminister hozzájárulását ehhez meg lehet nyerni — azt fokról-fokra oly arányban felemelni, hogy a csendőrség körében a legna­gyobb megelégedés honoljon fizetésüket illető­leg. Ami pedig a ruházkodást illeti, a csend­őrök külsőleg akkép jelenjenek meg, hogy ru­házatuk is emelje a tekintélyüket azokkal az állampolgárokkal szemben, akik előtt mint hi­vatalos funkcionáriusok szerepelnek. Szóvá kell azonban tennem ennél a rovat­nál a csendőrlegénység házi' foglalkoztatását, amely az én vidékemen nagy visszatetszést szül. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy mikor a testnevelés láza egyszerre elfogta az egész or­szágot, akkor valamely felsőbb rendelkezés folytán a csendőrlegénység házi foglalkozta­tására is elrendelték, hogy a csendőrség is kö­teles reggeli gyakorlat gyanánt csuklógyakor­latokat végezni. Én volnék az utolsó, aki szót emelnék, ha bármilyen szervnél testnevelési célból valami­lyen rendelkezés történik. Ellenben azt tapasz­talom, hogy amikor idősebb és sok rendjellel díszített csendőrt reg-gelenként kiállítanak a laktanya udvarára, sokszor olyan helyire, hogy kívülről, az utcáról lehet látni, hogy a csend­őrök a különféle csuklógyakorlatokat, törzs-, fej-, láb-, kézgyakorlatokat végzik, ez a csend­őrök tekintélyének rovására megy. A kerítésen rendesen átbámulnak az utca gyerekei és má­sok is és csodálkozva nézik, hogy az a csendőr, aki előttük azelőtt olyan magas polcon állott a tekintélyt illetőleg, most reggelenként bizo­nyos órában az udvaron különféle fordulatokat és tornagyakorlatokat végez. Biztos tudomásom van róla, hogy az idő­sebb csendőrök, főleg a tiszthelyettesek, törzs­őrmesterek körében is hasonló vélemény ural­kodik, ugy hogy én abszolúte semmi szükségét sem látom annak, hogy a csendőrlegénység tornásszék. Hiszen már hivatalos funkciója következtében is annyi mozgást végez, hogy az. a mozgás teljesen kizárja, hogy a csendőr a szolgálatban elpuhuljon. TTgyis tudjuk, hogy a csendőrlegénység egyharmada épen a szolgá­lat nehézsége, annak viszontagságai következ­tében kórházi gyógykezelés alatt áll vagy iiedig egészségügyi szabadságon van. A szolgá­latképteleri csendőrök igen nagy százaléka bi­zonyítja tehát, hogy ők nagyon nehéz és terhes testi szolgálatot végeznek. Ha ez igy van, akkor abszolúte semmi szükségét nem látom ( sem a lovascsendőröknél, sem a gyalogcsendőröknél annak, hogy a reggeli gyakorlatokat az újon­cokhoz hasonlóan, egy kaszárnyaudvarhoz ha­sonlóan végrehajtsák. Felkérném tehát az ip-en t. belügyminister urat, hogy r ezt az intézkedést, mint teljesen haszontalant, teljesen felesleges intézkedést megmásítani méltóztassék, azon ok­ból is — mondom — mert ez a falvakban hatá­rozottan a csendőr tekintélyének rovására megy. Ott nem tornateremben, nem zárt udvar­ban történik a gyakorlatozás, hanem sok he­lyen kiállnak a ház végébe. Ismerek olyan csendőrlaktanyát is, ahol kerítés sincs: ott ez a tornászás a falu lakosságának szemeláttára nem oly természetű testnevelési funkció, mely a csendőrtekintélyt gy r arapitaná> hanem épen ellenkezőleg, azt csökkenti. Elnök: Szólásra következik? (Senkii) Kér­dem, kíván-e még valaki szólanil Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A belügyim nis­ter ur kíván nyilatkozni. Rakovszky Iván belügy minister: T. Nem­zetgyűlés! Az igen t. képviselő urnák meg­köszönöm azokat a meleg, elismerő szavait, melyeket a magyar királyi csendőrséggel szem­ben elmondani szíves volt, mert valóban az az érzésem, hogy a csendőrség, amely legújabban ismét a régi tradíciókon felépült szellemben teljesiti kötelességét, minden dicséretet meg­érdemel. Hogy igy fejezzem ki magam, az a sére­lem, vagy hiba, amelyet a képviselő ur emle­getett, azt hiszem, csak átmeneti jellegű volt. Annakidején ugyanis a csendőrség létszáma annyira megfogyatkozott, hogy a csendőrség kénytelen volt a csendőrörsökre is beosztani aránylag fiatal csendőröket, akik a 'katonai ki­képzés elemein sem estek keresztül, holott tudvalevőleg egy csendőrnél ahhoz, hogy szol­gálatát tökéletesen végezhesse, nem nélkülöz­hető bizonyos fokú katonai kiképzés. Annak­idején sok ilyen gyakorlatlan, újonnan soro­zott csendőr volt az őrsökön, ezeknek kikép­zése ott folyt. A legújabb rendszer szerint à csendőr, mielőtt a csendőri szolgálatot meg­kezdené, csendőriskolán és igy katonai elemi kiképzésen, gyakorlatokon esik keresztül. A csendőrség jelenlegi főfelügyelője épen a test­mozgás érdlekében a sport térién nézetem sze­rint igen helyes elveket követ, de nem köve­teli meg a csendőrtől, aki egész napját úgyis fárasztó szolgálatban tölti el kötelességsze­rűen, hogy sportot végezzen, viszont azonban 'kedvet teremt az embereknek és hajlandósá­gukat emeli arra, hogy szabad idejüket nemes testmozgásra, testedzésre fordítsák. Ezt talán az igen t. képviselő ur sem kifogásolja. Különben köszönöm az igen t. képviselő urnák, hogy felhívta figyelmemet erre. Ameny­aiyiben azt látnám, hogy a régi állapottal szemben bizonyos rudimentum mutatkozna, ugy teljesen egyetértek a képviselő úrral ab­ban, Ihog-y énnél az intézménynél azt a rend­szert, amely a csendőrtől túlsókat követel, vagy csendőrségnek, mint intézménynek tekin­télyét alá, meg. kell szüntetni. Kíétrem á rovat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Maga az, első rovat meg nem tá­madtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Ro­vat. Dologi kiadások 5,298.980 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Rend­kívüli kiadások. Beruházások, Örslaktanyák vételére és építésére 729.720 P.« Elnök: Megszavaztatik. * Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. Kiselejtezett anyagok és lovak értékesítéséből és karhatalmi költségek megtéri tréséből 124.090 P.« Elnök: Megszavaztatik. ' -. V-, Forgács Miklós jegyző (olvassa): »5. Cím.

Next

/
Thumbnails
Contents