Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-554

346 A nemzetgyűlés 554. ülése 19. Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »4. Rovat. Dologi kiadások 4000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (clvassa): »III. Egyéb kiadások. 5. Rovat. Községi közigazgatási tanfolyamok 18.400 P.« — Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! A 6. rovatban szó van a községi-, kör- és^ segédjegyzők gyermekei után járó nevelőintézeti kiadásokról. Elnök: Az 5. rovatnál vagyunk, képviselő ur! Kiss Menyhért: Ebben a rovatban a községi közigazgatási tanfolyamokról.van szó; én mind a keltőhöz kívánok szólni. Aki a közigazgatásban szolgált akár mint főispáni titkár, akár mint szolgabíró, akár mint vármegyei főjegyző, tudatában van annak, amit Sándor János belügy minister korában ki is mondott, hogy az egész vármegyei közigazgatási élet legnagyobb munkáját a községi jegyzők végzik el, mert valamennyi rninisteriumnak hozzáérkezett rendeleteit, a pénzügyigazgatóságok, a közép- és felsőfokú hatóságok mindenféle megkeresését ők kénytelenek végrehajtani, szóval olyan monumentális lelkiismeretes munkát végeznek... — (F. Szabó Géza: Köszönöm, hogy legközelebbi megállapitásaimból ezt át méltóztatott venni!) Ez tény (F. Szabó Géza: Nekem mondja?) és mint tényt állapítom meg. Naponta reggel 8 órától kezdve este 10—11 óráig a legnagyobb robottal végzik a közigazgatás munkájának ^ legnagyobb, legnehezebb, legsúlyosabb részét. Amikor én ezt elismerem, valósággal komikumszámba megy az igen t. kormány intézkedése, hogy 160 pengőt és 117 pengőt méltóztatik előirányozni" a községi-,^ kör- és segédjegyzők gyermekei után járó nevelőintézeti kiadásokra. Valósággal humorszámba megy ez, inert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ebben a nagy státusban, amely, mondom, a közigazgatási munkának 90%-át végzi el, nem tudnak ezek a tisztviselők vagyont gyűjteni. Ezek önfeláldozóan dolgoznak, még a minister ur nacionalista nomenclaturaja sem tud kifogást tenni ellenük s ennek ellenére mégis magukra hagyják őket, ugy, hogy gyermekeik neveltetéséről sem tudnak gondoskodni. Ugyancsak itt sérelmezem az igen t. minister urnái, mint volt közigazgatási tisztviselőnél azt, hogy a jegyzői kar az elmúlt években számtalanszor volt kénytelen eljárni a kormánynál különféle fizetési nehézségek miatt, de a kormnáynál nem találkozott azzal a jóakarattal és jóindulattal, amellyel feltétlenül kellene, hogy a mélyen t. kormány honorálja a jegyzői kar munkáját. A községi közigazgatási tanfolyamokra vonatkozólag arra kérem a minister urat, hogy ezeknek fentartását, intézményesitését épen a közigazgatás tök élete si tése és jobbátétele érdekében nagyobb mértékben támogassa, mert hiszen erre a célra most csak 18.400 pengőt méltóztatott felvenni s nem tudom, hogy ebből az összegből az összes tanfolyamok fentartási költségeit hogyan méltóztatik biztositani. Mindenesetre, ha a minister ur át van hatva attól a munkától és attól az eredménytől, amelyet a községi életben a jegyzők, az adóügyi jegyzők és a jegyzők és a segédjegyzők felmutatnak, akkor a minister urnák nagyobb bőkezűséggel kellene itt ennél a két tételnél megmutatnia jóindulatát és igazságérzését és nagyobb mértékben kellene a községi jegyzők segitségére sietnie. '. évi május hó 18-án, kedden. Én már itt a minister ur figyelmébe ajánlom, — amire szaklapokban már több allúzió történt cikkek keretében — hogy t. i. szükségesnek tartják a községi jegyzők hatáskörük kiszélesítését, szükségesnek tartják, hogy nagyobb hatáskörük legyen, mert a községi jegyző a maga nagyobb intelligenciájával és nagyobb tudásával feltétlenül megérdemelné, hogy a község pénzügyi, gazdasági és közigazgatási élete tekintetében ne legyen annyira alárendelve a főszolgabirónak és a vármegyei közigazgatás központi szervezetének, mert nagyobb szabadság mellett nagyobb lendülettel tudná a maga községpolitikai terveit és szándékait megvalósítani, mint mostani megkötött helyzetében. Most különösen a választásával járó megkötöttségénél fogva teljesen alá van rendelve a főszolgabirónak úgyannyira, hogy ha a főszolgabíró nem szociális gondolkozású ember, a jegyző nem tud semmit sem csinálni, mert a főszolgabiró mindig el fogja gáncsolni. Méltóztassék foglalkozni az igen t. belügyminister urnák és a belűgyministeriumnak azzal is, hogy a jegyzők működési hatáskörének kiszélesítése tekintetében, ami a községek életét csak felvirágoztathatja, csak jobbá teheti, gazdálkodását, csak jobbá és egészségesebbé teheti, a minister ur vagy törvényhozási utón, vagy más módon igyekezzék intézkedni, mert ezt az intézkedést várják. És hogy ez az intézkedés nemcsak az én gondolatom, hivatkozhatom arra, hogy, amint a minister ur is tud róla, a jegyzők hatásköréről a szakirodalomban már régen beszélnek és ez mindenesetre a megoldandó kérdések közé tartozik. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. képviselő ur kifogásolja azt, hogy a községi közigazgatási tanfolyam költségeire nagyon csekély összeg van felvéve a költségvetésben. Ha ennek a két tanfolyamnak összes költségeit ebből az összegből fedezni tudjuk és ezek a tanfolyamok kifogástalanul működnek, akkor valóban nem értein, miért kívánja a képviselő ur épen a mai takarékos világban, hogy többet vegyünk fel. Évekig ki tudtam jönni ebből az összegből, ki fogok tudni jönni a jövő esztendőben is és igy teljesen felesleges, hogy ezt az összeget felemeljük. Ami a községi-, kör- és segédjegyzők gyermekeinek nevelőintézeti kiadásait illeti, ez az intézmény még nem működik. Mindössze arról van. szó, hogy ezt felállítsuk, megteremtsük és ennek az előkészítő munkának a költségeihez járult hozzá a kormány egyelőre nem is olyan csekély összeggel. A képviselő urak annyira hozzászoktak már a nagy számokhoz, a milliókhoz és a milliárdokhoz, hogy a csupán ezrekre menő összegeket semmibe sem veszik. Én a magam részéről már akkor, amikor az igen t. képviselő ur még egyáltalában nem volt politikus, a nevelőintézeti problémákkal foglalkozni kezdtem. Nemcsak a jegyzőknek, hanem az összes vidéken, iskolával el nem látott helyeken működő közigazgatási tisztviselőknek szeretnék módot nyújtani ara, hogy gyermekeiket elsőrendű és higiénikus berendezésű intézetekben különösebb gond nélkül fel tudják nevelni. Ez a kérdés civile:? kömnyen megoldható, csupán arról van szó, hogy a költsés:e'ket honnan vesszük. Sajnos, a közbejött háború folytán ez a mozgalom, amelynek egyidőben én is egyik vezetője voltam, megakadt és most sincs