Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-553

A nemzetgyűlés 553, ülése 1926, évi május hó 17-én, hétfőn. 30!) hogy a statisztikának egy jelentékeny munkása vagyok, de azt merem állítani, hogy a székesfővárosi választási statisztikával alaposan és szakszerűen foglalkoztam. Csak hivatkozom arra, hogy a nrult községi választások eredményét úgyszólván hajszálpontosan kiszámítottam. A főváros legújabb statisztikai adatai szerint a következő választói szám lehet, ami plausibilis. Budapesten van 24 éven felüli férfi 253.000 és 30 éven felüli nő ,231.000, vagyis választói korban van Összesen 484.000 ember. (Rassay Károly: Nem egészen igy van!) Vannak apróságok, de elhanyagolható tört részek ezek. Ezek között irni-olvasni tud a 24 éven felüli férfiak közül 246.500, a 30 éven felüli nők közül 210.000, úgyhogy az irni-olvasni tudók és választókorban levők száma 456.500. Sajnos, a törvény azonban nem az irni- és olvasnitudást köti ki, hanem a négy, illetve a hat elemi elvégzését. Méltóztassék tehát koncedálni azt, hogy a négy, illetve hat elemi elvégzése szűkebb választói számot fog eredményezni, mint az irni- és olvasnitudás. Ennek következtében méltóztassék megengedni, hogy ha azokat, akik három elemit végeznek és különösen azokat a nőket, akik négy elemit végeztek csak és nem hat elemit, akik tehát irniolvasni tudnak, de még sem végeztek hat elemit, a létszámból percentuális levonásba helyezzem. — Én tiz percentben gondolom őket.— Ha azokat a számból leütöm, marad tehát hat vagy négy elemit végzett egyén 391.000. Ne méltóztassék elfeledni, hogy ebben benne van 8000 katona és_ rendőr, akik Budapesten a fegyveres erő tagjai, akik nem szavaznak, ebben benne van elmebeteg, fegyenc és politikai jogaitól felfüggesztett 3000 ember és van idegen állampolgár Budapesten ugyancsak a statisztika szerint 69.000. Ha tehát én ezt a kerekszámban 80.000 nem választót levonom a választókorban levő, irni-olvasnitudók, illetve négy és hat elemit végzettek számából, akkor kijön egy 311.000-es szám, ami valószínű határa a választóknak. Mert én két elhanyagolással dolgoztam. Az egyik elhanyagolás pozitiv, a másik negativ. Az egyik elhanyagolás az, hogy a Károly-csapatkereszteseket, akik 24 éven alul vannak, elhanyagoltam és elhanyagolhattam, mert a Károly-esapatkeresztesek között ma nincs 24 éven aluli, de elhanyagolom azokat a nőket, akik a négy elemi és a háztartás vagy a négy elemi és a három gyermek címén választanak. Elhanyagolom továbbá azokat a főiskolát végzett nőket, akik harminc éves koron alul is választók. Ezzel szemben a másik oldalon elhanyagoltam az egész domicilium-problémát, a két évi domicilium hiányában nem választók számát. (Rassay Károly: Azok a 24 éven felüli állampolgárok!) T. Nemzetgyűlés! Miután ezekre a statisztika nem nyújt kimeritő támpontot, azt mondom, hogy ezek ekvivalensek, de mondjuk, hogy váltakozhattak egyik vagy másik fél javára, viszont azonban bizonyos, hogy a mai választójogi törvény szerint Budapesten a mai választók száma nem lehet több semmi körülmények között, mint 310.000, 320.000, de maximum 330.000 ember. Ennél több választót törvényes alapon ma Budapesten nem^ lehet a választók névjegyzékébe felvenni. És mégis felvettek 401.000-et! A Friedrích-féle, a 20 éves életkorhoz és az irni, olvasni tudáshoz kötött választójog alapján 451.416 választó volt és hogy az önbevallás alapján a múltban, az 1922-ben először összeállított névjegyzékben, amely ellen nekünk annyi panaszunk volt, 358.666 volt a választók száma. A múlt esztendőben 312.000 választója volt Budapestnek, s az idén a mostani összeállitásnál azok az urak, akik azzal vádoltak minket állandóan, hogy irtottuk a szavazókat és gyilkoltuk a szavazatokat, azok a r mélyen tisztelt urak kihagytak ujabb 60.000 választót ebből a névjegyzékből. Méltóztassanak megitélni, hogy a már kétszer átrostált 321.000 választóból kihagyni 60.000 ujabb választót, hogy vájjon ez plauzibilis-e, s összefügghet-e ez a választójogi törvénnyel, vagy pedig van-e ennek valami más tendenciája. Hozzáteszem, (Szabó Imre: Majd a végleges lezárásnál meglátjuk!) hogy viszont felvettek 147.698 uj választót, — vagy kerekszámban r 150.000-et — amiból az következik, hogy a régi választók egy szokatlan módon való lecsökkentése és az uj választóknak szokatlan módon való megszaporitása történt. Ezáltal végeredményében ezidő szerint a székesfővárosi választók névjegyzékében 90 000 választóval van több, illetve a névjegyzék a múlthoz képest 210.000-rel différai, mert 60.000 kimaradt és 150.000 hozzájött, tehát a 401.000 főből álló névjegyzékben 210.000 a változás. Méltóztassanak megmondani tehát nekem, lehet-e az, hogy csak 190.000 választó marad a névjegyzékből a régiekből a helyén? (Rassay Károly: Egyik névjegyzék rossz volt!) Igen, konstatálom, hogy a régi is rossz volt, ebben vita köztünk nem lehet, de konstatálom, hogy a szabályok strikt betartásával ez az eredmény lehetetlenség. (Propper Sándor: Ön részt vett a munkálatokban! Ön a központi választmány tagja!) Ugyanúgy vettem részt a munkálatokban, mint a t. képviselő ur, ugyanannak a kerületnek egy másik körzetét revideáltam. (Propper Sándor: Egyhangúlag tudomásul vette szombaton, ugy, mint én!) De hát a t. képviselő ur épen olyan jól tudja, mint én, hogy nem lehet az összeiró küldöttség munkájában nekünk, a központi választmányi tagoknak, ugy részt vennünk, mint ahogy kellene. Nem mi vezetjük azokat, mert azok autonóm szervek, amelyek munkáját nekünk csak alakilag lehet felülvizsgálnunk. És ha most az történt, hogy a székesfővárosban a szociáldemokrata párt ezen bizottságokban átvette a predomináns szerepet azzal a tagjával, aki mindig is állandóan ott volt és ezzel szemben a polgári pártoknak — ugy a jobblodali, mint a baloldali polgári pártoknak — kiküldött tagjai egyéb elfoglaltságuk miatt nem lehettek mindig ott: nagyon természetes, hogy ez a nagy szavazó kontingens ma kivétel nélkül a szociáldemokrata párt munkájának az eredménye. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos: Erre nincs mentség, ez tunyaság!) Tisztelt képviselő ur! Semmiféle tekintetben nem tudunk egymásnak ellentmondani. Én a polgári társadalom tunyaságát tels szervezetlenségét épugy ostorozom, mint a képviselő ur, ellenben ki kell emelnem itt is, hogy á szociáldemokrata párt az ő szervezettségét, felelőtlenségét és éberségét igenis ki tudta használni arra, hogy 210.000-rel, több mint felerészigben megváltoztasson egy névjegyzéket. Hosry hogyan történt ez, arra nézve méltóztassék megengedni, hogy a kezeim közt levő jelentés egy részét miniden név megjelölése nélkül felolvassam, amelyben a székesfőváros által 'kiküldött köznonti tisztviselő jelenti az egyik bizottság- résziéről a következőket. (Olvassa); Mikor nagy tömegek állanak az 43*