Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-551

À nemzetgyűlés 551. ülése 1926. évi május hó lé-én, pénteken. 267 minister ur figyelmét, mely iskolák igazán rászorul­nak már arra, hogy végre renováltassanak és igy megmentessenek attól a végenyészettől, amelynek renoválás hiján a közeljövőben feltétlenül ki lesz­nek téve. Ezzel a kérdéssel és ezzel a rovatlal kapcso­latban legyen szabad egy másik körülményre is felhívnom a kultuszrainister ur figyelmét. Minthogy ez a kérdés szorosan véve nem tartozik ebbe a rovatba, csak nagyon röviden utalok rá, nevezete­sen arra, hogy az ilyen renoválásoknál elsősorban, sőt minden körülmények közölt helybeli iparoso­kat alkalmazzon a kultuszkormány. Újpesten meg­történt pl., hogy a helybeli iparosoknak nagy ká­rosodására más vidékről való iparosokkal — buda­pesti iparosokkal — renováltatták az iskolákat, holott általában Újpest közönsége nagy adóval járul hozzá az elemi iskolák fentartásának költsé­geihez, évente 500 millióval — határozottan em­lékszem a számra, — tehát ezek az iparosok is hozzájárulnak az iskolák fentartási költségeihez adózás tormájában. Illő és méltányos tehát, hogy amikor az iskolák renoválásáról van szó, ezek az iparosok részesitiessenek előnyben egyéb, más vidékről való iparosokkal szemben. Ezeket voltam bátor megjegyezni ezzel a rovat­tal kapcsolatban. Őszintén sajnálom, hogy a mostani költségvetési előirányzat kisebb, mint a tavalyi volt, mert most "24.000 pengő irányoztatik elő ezen a címen, mig tavaly 70.000 volt elő­irányozva, és ha abból a 70.000-ből nem jutott olyan fontos, kulturális és társadalmi gócpontok iskoláinak megiavitására, mint aminő pl. Újpest varosa, amely egyike ma már az ország legnagyobb városainak, attól félek, hogy a 24.000 pengőből még kevésbé log jutni erre- Azonban meg vagyok győződve róla, hogy a kultuszminister urat a legjobb indulat tölti el ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban és arra fog törekedni, hog} r ez a sérelem főképen itt a főváros közelében minél előbb elimináltassék. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha szólni eenki nem kivan, a vitát berekesz­tem. A kultuszminister ur kíván nyilatkozni! Or. iLlebelsberg Kimó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlési Az elemi iskolák tatarozásának kérdése talán az egyik leghatáro­zottabb igazolása annak, hp»y mennyire szükség van decentralizációra. Amint méltóztatnak tudni, az országban sok ezer elemi iskola van, de ezek­nek dologi kiadásai is részben összefutnak a kultuszministeriumban. Méltóztatnak tudni, hogy ez micsoda munkahalmazt jelent, amit a bürok­rácia legnagyobb szorgalma és legjobb akarata mellett is leküzdeni, ledolgozni majdnem lehetet­lenség. Épen ezeknek az apró-cseprő ügyeknek, a kultuszministeriumban való összetorlódása az egyik oka annak, hogy nálunk oly nehéz az adminisztráció. Ősszel beterjesztem a decentrali­zációs törvényjavaslatot, amelynek értelmében ezek az ügyek négy gócpontba fognak szétmenni és meg vagyok győződve róla, hogy az ügyek igy sokkal gyorsabban lesznek elintézhetők, mint eddig. Ami most már a dolognak a pénzügyi részét illeti, az államosítási szerződésekben az esetek túlnyomó többbségében ki szoktuk kötni, hogy az epületek karbahelyezése az illető községek fel­adata; ebben a pillanatban nem tudnám megmon­dani, hogy Újpestnél mi a helyzet, hogy vállalt-e a varos ilyen kötelezettséget, vagy nem Ameny­nyiben vállalt volna, akkor mindenesetre a város, illetve a község terhére történik a tatarozás. Hogy vállalt-e, vagy sem, annak természetesen szívesen utána fogok nézetni. (Helyeslés). Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom Következik a határozathozatal. Kérdem, mél­tóztatnak-e a rovatot elfogadni, igen vagy nem? NAPLÓ- XLin, (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 2. rovat. Hebelt Ede jegyző (olvassa) : 2. rovat. Elemi iskolai felszerelések pótlására és szemléltető ké­pek beszerzésére : 4000 pengő. Elnök : Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): Beruházások. Elemi népiskolai épületek létesítésére 80.000 pengő. — Csík Józsefi Csik József: T. Nemzetgyűlés! Ezzel a rovat­tal kapcsolatban legyen szabad felhívnom egy másik praktikus ügyre a minister ur figyelmét. Előre kijelentem, hogy a kultusminister ur iskola­építési akciójával a legteljesebb mértékben meg vagyok elégedve, mert igazán komoly és alapos munkát, azt lehel mondani, csak a kultuszministe­riumban láthat az ember. Ma már az országban nagyon sok helyen emelkednek népiskolák, ame­lyek mind a kultuszminister ur szakismeretét és intenzív működését bizonyítják. (Ugyvan! jobb­felöl.) Legyen szabad ép ezért a legnagyobb biza­lommal és jóakarattal fordulnom a kultuszminisz­ter úrhoz és pedig abból az ügyból kifolyóan, hogy Újpesten, tehát a fővárosnak közvetlen köze­lében Újpestnek u. n. munkásnegyedében oh kri­minálisán rossz állapotban van egy állami elemi iskola, hogy szinte életveszélyes a gyermekek ta­nítása abban az iskolában. (Lendvai István : Hal­latlan !) Rendkívül fontos kulturális és a munkások művelődési szempontjából is ennek az iskolának minél előbb való rendbehozatala, illetve uj iskola, hiszen ez az iskola tulajdonképen bérelt épület, de ha nem az volna is, megérdemelné, hogy ne reno­váltassák, hanem egészen újonnan építtessék. Ma már a munkások gyermekeinek kultiválása és kultúrára való nevelése a legfontosabb állami fel­adat, mert hiszen ha a munkás tudásra tesz szert, ezzel mentesítjük attól hogy mindenféle nemzet­közi, internacionalista és atheista elveknek lehes­sen megnyerni. A tudás, mint mondani szokták, hatalom és az országnak minden polgára elvárhatja azt, akár munkásgyermek legyen, akár diplomás embernek a fia, hogy a tudását az állam megadja neki. Ismét­lem, főleg a munkásnegyedekben van feltétlen szükség arra, hogy rendes elemi népiskolák léte­síttessenek, mert hiszen a gazdagabb negyedek­ben a szülőknek vagyoni helyzete is megengedi és lehetővé teszi, hogy gyermekeik bizonyos kul­turális tudást sajátíthassanak el. Ezzel szemben a munkások nem igen érnek rá foglalkozni gyer­mekeikkel, nincs meg ehhez az értelmi színvona­luk sem. Az államnak tehát igenis nagy súlyt kell helyeznie arra, hogy az ilyen munkásnegyedekben megfelelő elemi iskolák létesíttessenek. E tekintet­ben már volt olyan kegy r es a kultuszminister ur, hogy Ígéretet tett arra, hogy a jövő költségvetési évben ezt a problémát iparkodni fog megoldani. Nagyon kérem a kultuszminister urat, hogy arra a nagy kulturális célra való tekintettel, amelyet röviden érinteni bátorkodtam, különösen itt a közelben, Megyeren, minél előbb szíveskedjék kellő állami elemi iskola létesítéséről gondoskodni. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát berekesz­tem. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Magyarországon a népoktatás terén három helyen volt komoly baj : az alföldi tanyákon, a latifundiumok majorjain és itt Pest környékén. A főváros körül a községek­nek és városoknak egész koszorúja keletkezett és katasztrofálisnak mondható, hogy ezzel a gyors, valósággal amerikai ütemű fejlődéssel a közintéz­mények letesitcse, sajnos, nem tudott lépést tar­tani. Nem ismeretlen előttem az, hogy Budapest környékén a népoktatás és kisdedóvás igen kedve­38

Next

/
Thumbnails
Contents