Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.
Ülésnapok - 1922-551
244 A nemzetgyűlés 551. ülése 1926. évi május hó 14-én, pénteken. kiadások tekintetében a klinikák nincsenek ugy dotálva, mine ahogy az szükséges volna. Szerencsére ebben az évben el volt érhető az, hogy a budapesti klinikai telep rendbehozására a kultusztárca költségvetésének keretén kivül a beruházásokból egymillió aranykoronát kaptam, amellyel most a legszükségesebbeket pótolni tudjuk. Ezenkívül nemcsak az állami dotáció emelésével, hanem célszerű gazdálkodással is lehet segíteni a dolgokon és épen most folyik a tárgyalás az egyetemek gazdálkodásának részben ellenőrzés, részben pedig irányítás szempontjából való megszervezése tekintetében. Eddig ugyanis főleg számvevóileg ellenőriztetett a dolog. Itt azonban nemcsak számvevői, de gazdasági ellenőrzés is szükséges ; hogy t. i. a beszerzések necsak tisztességesen, —- ami magától értetődik — hanem gazdaságosan, olcsón és célszerűen is történjenek. Éltől is sokat várok. önként értetődik, hogy mindent el fogok követni, hogy a jövő évi költségvetésben épen ezeket a tét eleket emelhessem, ebben a költségvetésben azonban már, sajnos, semmiféle változtatást nem tehetek. Hogy nem tehettem annyit, amennyit óhajtót cam volna és amilyen irányban fáradoztam is, ennek nem csekélységem volt az oka. Hozzá nem értők bele tudták vinni a köztudatba azt a teljesen téves hitet, hogy itt az egyetemek túlsókba kerülnek, holott ha valaki alaposan megnézi a kérdést, azt fogja látni, hogy ha ezeket a terheket nem a klinikák fogják viselni, akkor a népjóléti tárca budget-jenek kell ezeket, mint kórházi költségeket viselni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ismételten konstatálva t. képviselőtársam objektivitását és szakszerűségét, csak sajnálattal jelenthetem ki, hogy ebben a költségvetési évben már nincs módom hozzájárulni e tétel felemeléséhez. Kérem a tétel elfogadását, annak hozzáadásával, hogy a jövőben azon fogok fáradozni, hogy az igényeket teljes mértékben ki tudjam elégíteni, (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mér ózta nak-e a tételt eredeti szövegében elfogadni, szemben Szabó Imre képviselő ur indítványával? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el, igy Szabó Imre képviselő ur indítványa elesik. Következik a 4. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Csik József jegyző (olvassa) : »4. rovat. Pasteur-intézet és kórház dologi kiadásai : 98.492 pengő« Elnök : A tétel meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentein ki. Csik József jegyző (olvassa) : »5. rovat, ösztöndíjak : 13.689 pengő« Farkas Tibor S Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Talán egyetlen tétel sem olyan szomorú ebben a költségvetésben, mint épen az ösztöndíjak tétele. Ebben a tételben 7849 pengő van felvéve a budapesti Tudományegyetemnél »tanulmányi, utazási ösztöndíjak, főiskolai tanárok, tanárjelöltek és hallgatók részére« címen. Tisztelettel kérdem a kultuszminister urat, de kérdem az egész nemzetgyűlést is : hiszik-e, hogy ezzel az összeggel eredményes munkát lehessen kifejteni ? 7849 pengővel ugyan hány tanárt, hány tanárjelöltet, hány egyetemi hallgatót tudnak kiküldeni tanulmányútra ? Ha ezt a rovatot összehasonlítom például a műegyetem megfelelő rovatával, ahol az összes ösztöndíjak kitesznek 701 pengőt, igazán azt kell mondanom, hogy szégyenletesen csekély összeg az, amelyet a magyar törvényhozás, illetve a magyar kormány a tudomány előmozdítására fordít ezen a téren. Ez az összeg abszolúte nincs aránj^ban tudományos intézeteink számával s a többi költségekkel. Azt hiszem, a komoly tudományos munka feltétlenül megkívánja, hogy a tudomány munkásai szorosabb kapcsolatban hozassanak az egész világ tudományos életével. Ennek a kapcsolatnak pedig egyik előfeltétele a helyszínen való megjslenés, az érintkezés, az eszmék, gondolatok kicserélése, úgyhogy amikor egyébként ilyen szomorúan és silányan vannak dotálva összes tudományos intézeteink s alig képesek a legszükségesebb külföldi folyóiratokat is megszerezni, tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, kísérelje meg, hogy a kormányt ezen a téren nagyobb bőkezűségre ösztökélje. era all módomban, hogy e tekintetben javaslatot tegyek, azon egyszerű elvi oknál fogva, mert azt tartom, hogy nem helyes az, ha a képviselők i úlkiadást indítványoznak, mert hiszen végre az állam háztartásának egyensúlya felett őrködni elsősorban a kormányzat feladata. De tisztelettel kérem a kultuszminister urat, tegye megfontolás tárgyává, hogy akkor, amikor a magyar állam költségvetése a pénz ügy minist er kimutatása szerint nagyon kedvező felesleggel zárult, fordítson erre a célra többet, ha hosszú időn kérésziül nem is fordíthat annyit, mint amennyi erre a célra fordítandó volna. Remélem, a jövő költségvetési évben a kultuszkormány még sem jön ilyen nevetségesen csekély összeggel, mert ha ezt a csekély összeget állandósítani óhajtanok, ugy, amint állandósítva van a nyugdíj költségvetéssel összehasonlítva, akkor én tisztelettel bár, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azt az eredményt, amelyet a kultuszminister ur az egyetemek szaporításával elérni óhajt, nem fogja elérni, s akkor mindaz az áldozat, amelyet mi hoztunk, többé-kevésbé csak fél áldozat fog maradni, mert éppen ott takarékoskodunk, ahol a takarékoskodásnak legkevésbé van helye. Ezt vagyok bátor megszivlelés végett ugy a kultuszminister ur, mint a nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani. Elnök : Szólásra következik ? Csík József jegyző : Szabó Imre! Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Az 5. rovat alatt előirányzott ösztöndíj összegének felemelésére vonatkozólag nem teszek külön javaslatot. De szólni kívánok néhány szót általában az ösztöndíjakkal kapcsolatban követett politikáról, VEgy ha ugy tetszik, taktikáról, melyet a kultuszminister ur részben ebben a költségvetésben, részben pedig általábrn követ. A kultuszminister ur múlt év november 12-én egyik napilapba közleményt adott. Amikor a nemzeti közművelődési alapítványról szóló törvényjalvaslatot a Ház elé beterjesztette, a nyilvánossággal közölte azokat a szempontokat, amelyek előtte mérvadók általában az ösztöndíj kérdésében. A kultuszminister ur ebben a közleményben leírja, hogy sajnos, a középosztály annyira a teljesítőképesség legalacsonyabb fokára jutott, hogy ma már nincs más reménysége az újbóli feltámadásra, csak az az egyetlen, hogy amit ő ma már nem telest! het, azt talán valamikor a gyermekei fogjákteljesiteni és a minister ur éppen abból a szempontból, hogy ezeket a reménységeket valóra válthassa, igyekszik egy egységes és a középosztály érdekeinek elsősorban megfelelő irányzatot követni az ösztöndíjak kérdésében. Ha átnézem ezt a költségvetést és különösen az ösztöndíjak kérdésével kapcsolatban vizsgálom, akkor itt nem igen látom megvalósítva azt, amit a minister ur abban a közleményben a nyilvánosságúé k ígért. Általában az ösztöndijak kérdése ugy fest, hogy amíg a budapesti tudományegyetemnél 13.689 pengő van előirányozva, Szegedre már csak 466, Debrecenre 1600, Pécsre csak 433 pengő esik. A budapesti egyetem köz. gazdasági karánál ilyen címen nincs ugyan elő
