Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-551

À nemzetgyűlés 551. ülése 1926. évi mams íio 14-én, pénteken. 239 tolok között a kenyeret és a bort, ugyanúgy egyformán kellene szétosztani azokat a javakat, amelyekkel az egyház rendelkezik, tíogy az egyház minden egyes tagja a nyomorúságtól mentesen, akármilyen szerényen is, de meg tudjon függetlenül a kapitalista államtól élni, mert csak ez az anyagi és erkölcsi függetlenség biztosithatja az egyház további fenmaradását. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok a t. Nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani a párbér-kérdés mielőbbi rendezését, és ne csodálkozzanak azon, hogy én, az önök által atheistának nevezett szociáldemokrata állok ide, és kérem ennek a kérdésnek rendezését épen az egyház érdekében, Elsősorban természetesen azoknak a szegény adóalanyoknak érdekében, akiknek párnáját és tehenét elviszik, elsősorban azoknak érdekében, akik a párbért nem tudják a mai nyomorúságos viszonyok között megfizetni, de a közigazgatás kíméletlenül végrehajtja őket. Elsősorban ezeknek az érdekében, de nem utoljára annak az intézménynek érdekében, amelyet, mint kultúrintézményt én tisztelek. Engedelmet kérek t. Nemzetgyűlés, semmiféle atheista irás, semmiféle egyházellenes propaganda nem okozna annyi rombolást az emberek lelkében, és nem váltaná ki a papi gyűlöletet olyan mértékben, mint ennek a párbérnek rendezetlensége. Ha egy szegény ember a korcsmában szidja a papokat és az egyházakat, becsukják érte. Ha egy agitátor a szószékről kissé kíméletlenül, erősebben nyilatkozik az egyház népellenes voltáról, akkor a kádi elé citálják és irgalmatlanul becsukják érte, ellenben az állam, mint a polgárok akaratának állítólagos végrehajtója és maguk az egyházak vezetői, tétlenül nézik azt a destrukciót, amely a hivek számára itt az országban folyik a párbérrel kapcsolatban, t. i. hogy a legszegényebb ember holmiját is elviszik. Olyan gyűlöletet és haragot semmiféle agitátor nem tudna az emberek lelkéből kiváltani, mint amilyent kiválta pártbér mostani behajtási módja. És az alsópapság helyzetén is segíteni kell. Nem lehet és nem szabad tűrni azt, hogy a gazdag egyháznak legyenek szegény, koldus fiai, akik foltozott reverendában szaladgáljanak évszámra át és védjék a kapitalista állam érdekeit. Nem szabad az egyházaknak maguknak türniök azt, hogy közöttük olyan osztályellentétek legyenek, mint amilyen osztályellentétek a társadalomban megvannak. Az alsópapság helyzetén segiteni kell, de nem fa-garasokkal, és nem koldus-garasokkal, amelyek még meleg levest és egy pár uj cipőt sem biztositanak a számára. Segiteni kell ugy, hogy egyrészt az államnak vagy akár maguknak az egyházaknak keli erőteljes reformba fogniok saját vagyoni helyzetük megjavítása érdekében, érintkezésbe kell lépniök a hivekkel, önkormányzat alapján kell törekedniük a protestáns és egyéb egyházaknak arra, hogy rendezzék az alsópapság helyzetét, a katholikus egyháznak pedig vagyoni helyzete menengedi azt, hogy kellő szorgos gazdálkodással, kellő beosztással az alsópapságnak ne kelljen nyomorognia és éheznie és ami fontos, ne kelljen a kapitalista államtól semmit sem várnia azért, hogy a mammont és ne az urat szolgálja. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Nincs senki feliratkozva ! Elnök : Kivan még valaki szólni? (Nem l) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani ! Nagy János (egri) előadó: T. Nemzetgyűlés! Ennél a tételnél azt az általános óhajt emeltéki, képviselőiárs

aim, hogy teljesen töröl.essék ez a költségvetésből, nehogy az a gyanú merüljön fel, hogy az egyházak a kapitalista államot szolgálják ahelyett, hogy a nép ügyéc viselnék a szivükön. (Drozdy Győző: Nem mind azc in dívány óztuk, hogy töröljék!) Az a gondolat, amely azt fejezi ki, hogy szabad egyház a szabad államban, olyan magasztos és szép gondolat, hogy maga a katholikus egyház is ezen az állásponton áll. (Malasits Géza: Majd el fogom egypár francia pap prédikációját hozni!) A történeti szálakat máról-holnapra eltépni nem lehet. A történelmi fejlődést meg kell becsülnie minden olyan népnek, nemzetnek, és magának az egyháznak is, amely élni akar és amely bázist akar a lába alatt, Amerikára és Ausztráliára méltóztattak hivatkozni (Klárik Ferene : Angliára!) és Angliára, ahoi az angiikán egyházat az áiiam hivatalosan is támogatja épen ugy, mint ahogy itt a katholikus egyházat és a többi egyházakat támogatja a magyar állam. (Malasits Géza: Nem is mondtam Angliái!) Anglia nem tartozik azok közé az államok közé, amelyekben a szabad egyház a szabad államban — jelszó érvényesülhetne ránézve is. A katholikus egyháznak az az álláspontja, hogy ha szabadsága veszedelemben forog és az államhatalom részéről elnyomatás éri, akkor kész a vagyoni előnyről is lemondani, kész az egész vagyoni előnyt is odadobni, de szabadságát, hivatásának és működésének szabadságát megvédelmezi. Példa rá a francia ka'holikus egyház, ahol az egyházat minden vagyonától, még templomai, ól is megfosztották és állami javaknak nyilvánítónak a lemplomobat és meri. a katholikus egyház Rómából rem engedte meg az

2

:, hogy a törvégyben biztositolt, illetve csak felajánlott azt akiváltságot használják az egyházak,, mint a többi társadalmi egyesületek, hogy egyesületet létesíthessenek és ezeknek révén rendezzék vagyoni helyzetüket, inkább, mint koldusok, a hivek alamizsnájából éjnek, de az egyház alkoímányán rést ütni nem engednek. Méltóztassanak elhinni, hogy az összes felekezetek, amelyek kulturmunkát végeznek Magyarországon a lélekmentés terén, állanak hivatásuknak olyan magaslatán, hogy azért a falatért, melyet az államtól kapnak, meggyőződésüket és szabadságukat nem áldozzák fel. Hiszen a régi időből vagy a közelmúltból több példát idézhetnék, például amikor Székesfehérvár püspöke a jus placeti ellenére felolvasta a Rómából jövő körlevelet és nem törődött azzal, hogy az apostoli király neheztelését vonja magára, de az egyház szabadságát védte ezzel szemben is. (Drozdy Győző : A királylyal szemben is !) Amerika a szabad egyház szabad államban jelszónak egyik szép hazája, de méltóztassék csak most Amerika viselkedését a katholikus eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban elbírálni. Úgyszólván az állam tekintélyét bocsátja oda, hogy az minél impozánsabb és fényesebb legyen, hadihajóit bocsátja a katholikus főpapok rendelkezésére, hagy Amerikába mehessenek erre a nagy kongresszusra. Ez az állam, amelynek többsége úgyszólván protestáns, meghajlik az előtt az erkölcsi erő előtt, amely ott egy nagy impozáns ünnepséget akar rendezni. (Drozdy Győző : Az idegenforgalom jó kis üzlet !) Összehozták, illetőleg párhuzamba áhították egyes képviselőtársaim az itt felvett tételeket a szociálpolitikára felvett kiadásokkal. Én óva, illetőleg tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a párhuzamot ne állítsák fel. (Szeder Ferene : Bizony ne, mert nagyon szomorúan néz ki 1) Az egyházak támogatása szintén szociális érdek. Itt azt mondotta Malasits t. képviselőtársam közbeszólva, hogy prédikációt ne hozzak a parlamentbe. (Malasits Géza : Nem azt mondtam, én azt mondtam, hogy fogok egypár francia papi prédikációt elhozni annak bizonyítására, hogy ott nem állanak az osztályállam mellé.) Annak bizonyítására, hogy az egyházak működését a leghatalmasabb szociális munka, csak Goethe-ét emlitem fel, aki azt mondotta, hogy min-