Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.
Ülésnapok - 1922-550
216 A nemzetgyűlés 550. ülése 1926. évi május hó 12-én, szerdán. dok csinálni, nem lehetek tájékozva mindenről, ami az országban történik. Tehát az eljárásnak helyes módja az, hogyha valaki valamely hatósági intézkedéssel elégedetlen, fellebbezze meg. Ez az utj orvoslásnak, nem pedig az, hogy interpellációban vitatkozzunk a dolog felett, mert ebből legfeljebb érdekes vita fejlődhetik ki, de intézkedés nem lesz belőle. Általában még egyszer ismétlem, hogy képviselők a saját kerületükben beszámolókat bizonyos normális időközökben akadály nélkül tarthatnak és a magam részéről errevonatkozóan az utasítást a hatóságoknak már ki is adtam. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! Csupán három megjegyzésem van az igen t. belügyminister ur felszólalására. Az egyik arra vonatkozik, hogy nem én kértem a beszámoló gyűlésre engedélyt. Méltóztassék e tekintetben a saját hatóságaihoz fordulni és azok majd felvilágosítást adnak a belügyminister urnák arra nézve, hogy el se fogadják a bejelen test, ha én adtam be,hianem mindig (BarlaSzabó József: Neon azt mondta a belügyminister!) az illető község vagy város választói közül valakinek kell kérni. Én nem kérhetek gyűlést, mert ha én kérem, akkor már éhből az indokból is elutasítják. Ne méltóztassék tehát itt a nemzetgyűlésen az ország közvéleményét ilyen téves információkkal félrevezetni. (Zaj jobbfelől.) Második megjegyzésem arra vonatkozik, hogy nem beszámoló gyűlésre kértek engedélyt, hanem .népgyűlésre. Akár népgyűlésre, akár beszámolóra kérek engedélyt, ugyanazok a szabtál y ok vonatkoznak mind a kettőre. Egyébként a gyűlést 'betiltó határozat is azt mondja, hogy: »Györki, Propper, Kéthly nemzetgyűlési képviselő'k felszólalásával a politikai és gazdasági helyzetről és a munkanélküliség kérdéséről, a közmunkák tárgysorozatával tartandó népgyűlést jelentenek be, ami magában foglalja azt, hogy igenis beszámoló lett volna«, mert a politikai és gazdasági helyzetről kivántám beszámolni. Harmadik megjegyzésem a minister ur válaszának arra a részére vonatkozik, hogy május 3-án kelt a betiltó rendelkezés, tehát lett volna időnk a határozatot megfellebbezni. Erre vonatkozóan előadom azt, hogy tudva azt a rosszhiszemű eljárást, amelyet a belügyminister ur utasítása alapján a helyi hatóságok az ellenzéki képviselőkkel szemben a gyűlések engedélyezése körül tanúsítanak, gondoskodtam arról, hogy május 9-ét megelőzően legalább két héttel adják be a kérelmet a gyűlés megtartására. Nem rajtam múlt, hogy május 3-án kaptam meg a választ. Már most ihat napi időköz állott volna rendelkezésre a kétfoku felebbezós elintézésére. Méltóztassék, igen t. belügyminister ur .saját közigazgatását egyszer megismerni és ha azt egyszer körülményesen áttekinti, megállapíthatja, hogy a hat nap méig a másodlfoku hatósághoz való felterjesztésre sem elegendő, nem pedig arra, hogy a harmadik fokon is döntés legyen. Minthogy kielégítő választ nem kaptam és a belügyminister ur válasza egyáltalán nem nyugtatott meg, a választ nem veszem tudomásuk Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügymi. nister urnák Györki Imre képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a választ tudomásul | vette. Következik Kiss Menyhért képviselő ur : első interpellációja a földmivelésügyi minister úrhoz. _ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ki; terpelláció szövegét felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »1. Hajlandó-e intézkedni, hogy Torontál vármegyében Kiszombor községben anyagelosztó telep legyen? 2. Hajlandó-e intézkedni, hogy az anyagokat most már minél előbb szétosszák az igényjogosultak között 1 ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! A múlt esztendőben a magyar nemzetgyűlés megszavazott 75 milliárd korona összeget kislakások építésének támogatására és itt a kormány érdekelt ministerei bejelentették azt a nagy nemzeti vivmányt, hogy most már ez a nagy öszszeg rendelkezésére áll és mindazok, akik a földbirtoktörvény és a házhelytörvény keretén belül házhelyhez jutottak, most segítséget, még pedig anyaggal való segítséget fognak kapni. Erre én, aki a községemben érdekelve voltam, eljártam az illetékes ügyosztálynál és az igen t. minister urat is felkerestem, cédulát is adtam neki át, amelyre fölírtam, hogy az az óhajtásom, hogy Kiszombor községben anyagelosztó legyen, tekintettel LT I*cl R körülményre, hogy ebben a községben a végrehajtás során 700 házhelyet osztottak ki, míg a tőle 5 kilométernyi távolságra fekvő Makó városában csak 120 házhelyet, tehát méltányos, hogy inkább ez a 120 ember tegye meg az öt kilométeres utat, mint hogy a kiszombori 700 ember menjen át a Maros hídján a városba, ha ott lenne az elosztóhely. Ugyanez a helyzet áll fenn Torontál többi községére nézve is, amelyek szintén szívesen vették volna, vagy vennék ma is, ha az anyagelosztás Kiszomborban történnék. Dacára annak, hogy többizben magánál a minister urnái és az osztályvezetőnél is érdeklődtem, a kérdésben még semmiféle eredmény nem mutatkozott. Minthogy pedig már tavasz van és ezek a szegény emberek megkezdték az épitkezést, dolgoznak, vályogot vetnek, hogy felépüljön a kis ház, mert ott is óriási lakásínség van, mint Magyarországnak minden községében, egyremásra kapom a leveleket és jönnek fel az emberek személyesen és kérnek-könyörögnek, fenyegetőznek, hogy mi van ezekkel az anyagokkal, mi van a 75 milliárd korona árán bevásárolt anyagok elosztásával, a famennyiséggel, a cseréppel, amit szét akarnak osztani, mert már szeretnék a lakásokat megépíteni, de mindeddig még semmi sem történt. Azért hoztam ide ezt a kérdést, mert közben a Faluszövetség, amely megalakult és amelynek megalakulása elé akadályt nem görditettem, hiszen ha valami jót akarnak, már Kossuth Lajos azt mondta, hogy az ördögtől is el kell fogadni a jót, hát ha a kormány is csinálja és jót akar, elfogadjuk tőle és politikai megjegyzéseket... (Mayer János földmivelésügyi minister: Magának érdemes választ adni interpellációra!) Miért ne volna érdemes? Hát, ha nem érdemes, ne adjon, t. minister ur. Én ezt a dolgot akkor is előadtam a minister urnák, amikor egyptomi útjáról hazajött
