Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-540

À nemzetgyűlés 5lÖ. ülése Ï926, gyobb irredenta politikát csinál, mintha akármilyen szövetséget köt a külföldi államokkal, mintha uj Locarnot létesítene Magyarországérdekében a szomszéd államokkal, mert minden külföldi állammal kötött Locarno helyett, — amelyről láttuk az olaszokkal kötött szerződés idején, hogy csak papiros, írott malaszt s nem lehet reá biztosan számítani — százszor nagyobb erőforrás a magyar verejtékező, dolgozó kisgazdák és munkások megerősítése, mert ez a népréteg halálos veszedelem idején nem fogja a magyar államot cserbenhagyni. (ügy van! bal felől.) T. Nemzetgyűlés! Ezek utájn. minthogy ezzel nemikén összefuss:, külpolitikai kérdésekre fogok áttérni és ismertetem röviden azt a mozgalmat, amelyet a liberális sajtó különösen nagy szeretettel lansziroz: a pán-európai mozgalmat, amely — ugylátszik — egy un. az Amerikai Egyesült Államokban már népszerű eszmét akar meghonosítani, nevezetesen tisztán gazidasági szempontok szerint szeretné a demokráciáit megvalósítani és olyan államalakulatot akar Közép-Európában megteremteni, hogy a háborúnak a veszélyét örökidőkre lehetetlenné tegye, viszont gazdasági és szociális szempontból az egyes államokat minél szorosabbra állítsa egymás mellé. Maga az elgondolás rendkivül érdekes, csakhogy valahogy az a felfogásom róla. hogy egy olyan nagylelkű, lángeszű, népszerető tudósnak az agyában és lelkében született meg, aki könyvtárszoblájáiba bezárkózva gondolkozik azon. hogy tudna egy olyan jelszót, egy olyan gondolatot kitalálni, amelylyel meg tudná menteni Közép-Európát, amikor azonban ezt az eszmét az ember át akarja vinni a gyakorlati politikába, akkor látja, hogy micsoda nagy nehézségekkel kell megküzdeni. Mindazonáltal Magyarországnak mai kifacsart, lehetetlen állapotában minden olyan gondolatot, amely békességhez, szociális megelégedéshez, nyugalomhoz vezet, jónak tart és pedig azért, mert ha mi hangoztatjuk és beszélünk Pán-Európáról, akkor kell beszélni róla az utódállamoknak is, és akkor ezzel egy olyan atmoszférát lehet megteremteni, amely gazdasági és politikai szempontból épen annak válik leginkább javára, akit legjobban elnyomtak. Nekünk minden eszmét és gondolatot jónak kell tartani, amely a világ közvéleményéhez vezet. Jónak tartottam annak idején, azt is. hogy a magyar állam felvétette magát a Népszövetségbe, bár tudtuk, hogy az sóhivatal. Látjuk ugyan, hogy már három esztendeje nincs eredménye semmiféle magyar követelésnek; hiába vitték oda kérésüket az erdélyiek, akiket birtokuktól megfosztottak, hiába vitték oda kérésüket a felekezetek, melyeket iskoláikból kitaszítottak; igaz. hogy mindez hiába történt, mert a Népszöveségben a győzők olyan konstrukciót létesítettek, amely az ő testükre van szabva, amely kizárólag az ő politikai érdekeiket szolgálja. —- de mégis van valami éteri, láthatatlan a világ közvéleményében, amivel t. i. a Szentírás kezdődik: Kezdetben vala az ige, az Ige Istennél vala és Isten vala az Ige. Az igazságtalanság hangoztatása, az elnyomás állandó felpanaszoláisa. a nyomornak és kínszenvedésnek a világ előtt való kiteregetése tehát egy uj közvéleményt érlel meg Európában. Ghandíi egyedül vállára vette 340 millió hindu keresztjét s megindított egy mozgalmat, melyhez később a hindu intelligencia támogatását is megnyerte s rövidesen, másfél évi küzdelem után megnyerte a francia írók egyik legkiválóbbikát: Romain Roland-ot s a franciasajtó 50% át, annak ellenére, hogy a francia évi április hó 28-án, szerdán. 51 sajtó érdekösszeköttetésben van politikailag az angol sajtóval. Az angol világhatalom legdrágább gyöngyét ma a francia sajtóban napról-napra a legélénkebben döngetik és egy oly mozgalmat erősítenek Parisban szellemileg és erkölcsileg, Ghandin keresztül, amely mozgalom óriási katasztrófával fenyegeti az angol világbirodalmat. íme tehát, egy sárga nép, amelynek kultúrájára azt mondták, hogy nem kultúra, amely csak arra volt jó, hogy a nagyobb kultúra jegyében Anglia odamenjen és elszedje tőlük cserepekért és üvegekért a gyémántot, aranyat, rizst, gazdasági értékeket, egyszerre csak elkezdett mozgolódni, támadtak prófétái, költői, és ma már a világ közvéleményében oly óriási mozgalom van a hinduk szabadsága mellett, hogy számítani lehet arra, hogy ennek rövid idő múlva reális politikai következményei lesznek. Romain Roland azt irta, hogy nem erőszakkal és nem velük való működéssel dolgoznak a hinduk felszabaditíásán, de azt is kimondtia könyvében és beszédeiben, hogy ehhezi nem mindig fog ragaszkodni. Mikor a megszervezett katonai nagyhatalommal és ágyucsövekkel szemben áll 340 milió fegyvertelen szegény pária, akkor nem bolond Ghandi, hogy odaállítsa ezi a szegény népréteget. Arra törekszik, hogy a világ közvéleményét megnyerje magának, s ugy látszik, érzi, hogy el fog következni az az idő, amikor ha ikell, nemcsak lelki, de fizikai kényszerfegyverekel is rá tudja kényszeríteni az angol világhatalmat, hogy vagy adja vissza a hindtuk szabadságát, vagy adjon oly autonómiát, amely nem jár a hindtu nép kifosztásával és kizsákmánylolásáival, hanem igenis, tisztességes, emberi életet enged élni a benszülött hinduknak is. T. Nemzetgyűlés! A magyar megszállott területeken levő testvéreink szabadságmozgalmát ón is ugy látom, hogy ugyanolyan, mint a hindu páriák szabadságmozgalma. Ágyucsövekkel, katonailag' felfegyverzett hadseregekkel, páncélba öltözött ármádiákkal áll szemben ez a 3 és Va millió szerencsétlen magyarság, melyet ma katonai kalandokba belevinni a legnagyobb szerencsétlenség volna, egyenlő volna a nép kiirtásával. Ellenben meg kell csinálni azt, amit megcsináltak Indiában, hogy állandóan hirdetnünk kell igazunkat a Népszövetségnél, Genfben, Parisban; menjenek ki innen újságírók, lelkészek és más férfiak, akik a világ közvéleményébe — mint Scotus Viator tette annakidején — cikkeket helyeznek el a magyar igazság mellett és a magyar igazságtalanság, Magyarország feldarabolása ellen. Ezt a gondolatot először Franciaországban, azután Angliában és minden nyugati államban anynyira kell népszerűsíteni, hogy egyszer a végén mégis csak igazság legyen az az igazság, ami a Szentírásban van, hogy: Kezdetben vala az Ige, a hirdetés, a prófécia, lelkesités, azután ebből az Igéből Istenség lesz, és végül az Istenség maga lesz a hatalom. T. Nemzetgyűlés! Rossz néven vettem,hogy a mélyen t. ministerelnök ur abban a nagyszabású és komor szépségekben gazdag beszédében, melyet Tiszáról, az ő ellenfeléről mondott a Tisza-lakomán, igen sötét képekben festette meg Magyarország jövőjét, Tagadhatatlan, hogy Magyarország jövője ma nagyon sötétnek látszik. De amint borzasztóan szomorú dolog volt és Magyarország összeomlásához nagymértékben hozzájárult Tisza^ Istvánnak az a felszólalása, melyet annakidején a régi országgyűlésen mondott, amikor bejelentette a háború elvesztését, s amint borzasztó össze-