Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-543

Ä nemzetgyűlés 543. ülésé 1926. évi május hó 4-én, kedden. 301 Hebelt Ede jegyző (olvassa): »4. Rovat. 5V2%-os állami pénztárjegy 7458 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »5. Rovat. 5Vá %-os állami törlesztéses kölcsön 2010 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »6. Rovat. Függő adósság 7079 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »7. Rovat. Nemzetközi segélyhitel (Relief-kölcsön) 1,479.652 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »8. Rovat. Kezelési költségek 24-000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. Állami üzemek hozzájárulása a magyar államadósságok szükségletéhez 1100 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »3. Cím. A békeszerződés életbeléptétől kezdve felvett állami adósságok a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsöne kivételével. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Függő adósság 4,732.326 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »2. Rovat. Az 1922:1. te. 6. §-a alapján kibocsátott 6%-kal frankban kamatozó pénztárjegy kölcsön 1,539.600 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »3. Rovat. Az 1923 : XXVIII. te. végrehajtásával kapcsolatban felmerült kiadások 564.400 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »4. Rovat. Az állami lakásépítési akció céljaira a Magyar Pénzügyi Szindikátustól felvett 1 milliárd korona kölcsön évi törlesztési, kamat- és kezelési költség szükségletéhez hozzájárulás 4800 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »5. Rovat, Az 1924 : VI. te. alapján kibocsátott 5%-os kölcsön (kényszerkölcsön) 2,920.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Vagyonváltság-földek haszonbére 7,888.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »2. Rovat. Az 1923 : XXVIII. te. végrehajtásával kapcsolatban várható bevételek 40.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »3. Rovat. Állami üzemeknek adott állami előlegek után az üzemek által fizetendő kamatok 3,510.281 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »4. Cím. A Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsöne. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Tőketörlesztés 10,454.974 P.« Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Megvallom egész őszintén, hogy nem tudom megérteni, miért fizet a magyar nemzet tőketörlesztést és kamatot az egész helyreállitasi kölcsön után, amikor voltaképen nem kapta meg a kölcsönt. (Györki Imre: Ez igaz!) Jogilag kétségtelen, hogy a kölcsön megköttetett szerintem ugy, hogy a helyreállítási periódus végével az egész 250 millió aranykoronának a magyar államháztartás által be kellett volna vételeztetnie, tehát a kölcsön felvételét realizálni kellett volna. Nem akarom az igen t. Nemzetgyűlést untatni e kölcsön történeti genezisével, csak a következőkre mutatok rá. (Halljuk! Halljuk!) Felvettük a kölcsönt s lekötöttük négy jövedékre nézve a zálogjogunkat azzal, hogy ez fedezni fogja a tőketörlesztési részleteket és a kamatokat. Ehhez még kikötötte a Nemzetek Szövetsége, hogy e jövedékek jövedelmének legalább 150%-át kell elérnie annak az összegnek, amely a tőke kamattörlesztésére szükséges. Egyéb kikötések is foglaltatnak a Nemzetek Szövetsége által felvett jegyzőkönyvben és a törvénybe iktatott egyéb határozmányokban, igy az, hogy további jelzálogjogokat is kiköthet a Nemzetek Szövetsége, ha nem bizonyulnak kiadósaknak az eddig lekötött zálogjogok. A lapok utján mindenki tudja, de mi, nemzetgyűlési képviselők, akik rendszeresen kapjuk Smith főbiztos ur jelentését, e jelentésekből megállapíthatjuk, hogy ezek a lekötött zálogjogok igen kiadósaknak bizonyultak. A jegyzőkönyvi határozmányokban benfoglaltatik az is, hogy ez a kölcsön nem finánckölcsön — papíron legalább igy van — és épen ezért mondja a Nemzetek Szövetsége, hogy Magyarországnak segédkezet nyújt, hogy ezzel is szolgálja az általános békét. Ugyancsak kiemeli az I. számú jegyzőkönyv, hogy a Nemzetek Szövetsége semmiféle különös anyagi vagy pénzügyi előnyt nem akar magának biztosítani azokon a feltételeken kívül, amelyeknek alapján a kölcsönök folyósítását elhatározta. Egyet kíván még: készítessünk közös megegyezéssel költségvetési keretet az öt félévre; kívánja az egyezmény, hogy ez törvénybeiktattassék. illetőleg a törvény mellékleteként csatoltassék. mint szerves része a határozmánynak. A határozmányokban a költségvetésre az foglaltatik, hogy a magyar állam ezt a keretköltségvetést fejlesztheti belől. Ez anynyit jelent, hogy emelheti a kiadást, ha az reáilis célokra szolgál, emelheti a bevételt és közben kiegyensúlyozhat. Csak azt köti ki a határozmány. hogy az éves vagy féléves költségvetések hiánya nem lehet nagyobb, mint ami R

r keretköltségvetésben meg van állapítva, A zárszámadásokról nem beszél. Azt lehet mondani, hogy nobilis. Áz igen t. ministerelnök ur ezt a kérdést mindenkinél nlauzibilisabban megvlágitotta legutóbbi februári genfi ut.iáról a nemzetgyűlésnek adott jelentésében. De a ministerelnök ur a költségvetést ugy jellemzi, hogy az lehet peszszimisztikus és optimisztikus. A reális gazdasági életet ugyanis tulajdonképen a zárszámadás mutatja. Genf ehhez nem ragaszkodott, hanem ragaszkodott egy költségvetéshez, amely megengedi a kiadások és bevételek fejlesztését és kizárja a katonai kiadásokat, mert azok a trianoni békével ellenkeznek. A magyar állam tehát minden kötelezettségének eleget tett. Indokul azt hozza fel a kormány, hogy nem hiánnyal zárultak a költségvetések, hanem felesleggel. Ez meg nem állhat. Ilyenre nem gondoltak az egyezség megkötésénél, ós ilyen lehetőségeket nem is volt szabad feltételezni, mert meg volt engedve, hogy azzal a hiánnyal zárhatjuk a költségvetést, amelyet maximumként évenkint vagy félévenkint megengedett a Nemzetek Szövetsége által elfogadott költségvetés. Nem tudom megérteni tehát azt. hogv ilyen előzmények után miért nem kaptuk meg mi a kölcsönt. Azért talán, mert a üénzügvminister ur olyan költségvetés szerkesztésére törekedett, amely felesleggel zárulj on. A felesleggé] való zárásnak a további nagy hátrányát abban is látom, hogy a főbiztos ur 42*