Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-543

À nemzetgyűlés 543. ülése 1926. évi május hó 4-én, kedden. 291 a feladatnak, hogy pártatlanul informiálja a közönséget. (Esztergályos János: Erről Lendvai tudna mesélni!) Azt hiszem tehát, hogy ea olyan túlzott beállítási, amelyet a legkeveseb­ben fognak aláírni. Azt mondotta Peyer t. kép­viselő ur, hogy a kormány a vidéki lapokat vagy megvásárolja, vagy betiltja. Egy tömege vain a vidéken az ellenzéki lapoknak. Van egy tömege a fajvédő lapokjnak, a radikális lapok­nak, a liberális lapoknak, amelyek ellenzéki álláspontot foglalnak el a kormánnyal szem­ben. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van ez a tömeg?) Kérem, a képviselő urak bizo­nyára jobban tudják, mint én. (Györki Imre: Nem tudjuk, azért kérünk felvilágosítást!) Azt hiszem, sok lap nagy csodálattal fogja tudo­másul vetnni a t. képviselő uraknak ezt a kije­lentését és azt, hogy letagadják az összekötte­tésüket velük. (Várnai Dániel: Nem tagadják! — Szijj Bálint: Ilyen például a Szabad Szó!) Ugyancsak a képviselő ur azt mondotta, hogy bécsi lapokat és londoniakat mi megfi­zettünk azért, hogy a frankügyben bizonyos híreket leadjanak. Én nem felelek hasonló gya­núsítással vissza, én nem felelem azt, hogy a t. képviselő urak vagy hogy a szociáldemo­krata párt, vagy hogy az internacionálé, vagy hogy a szabadkőművesség, vagy hogy én nem tudom micsoda szervezetek a világ lapjaiban elhelyeztek tudatosan, intencióval cikkeket, amelyek a valóságnak nem feleltek meg, de azt igenis állítom, hogy a világsajtóban 99%­ban olyan hamis hírek voltak forgalomban, amelyeket nem a kormány, hanem egészen más emberek helyeztek el, akiknek valóban érdekük volt, hogy a magyar kormányt és a magyar nemzetet diszkreditálják, (ügy van! Ugy van! jobbfelöl. — Egy hang a szélsőbal­oldalon: Még mindig nem nevezte meg, hogy kik voltak? — Várnai Dániel: Cáfolni kell, arra való a külföldi diplomáciai apparátus!) Kérem, a nemzetközi zsurnalisztikának egy tekintélyes része olyan befolyások alatt áll, hogy ha cáfolatokat akar az ember elhelyezni, vagy visszautasítják vagy pedig az utolsó ol­dalon két sorban hozzák, (Györki Imre: Ez rossz bizonyítvány!) ellenben az első oldalon hozzák azokat a cikkeket, amelyeket a Világ ós_ hasonló lapok helyeznek el. (Lendvai Ist­ván: Ez a fejlett technika Ángyán szerint! — Derültség.) Ha van oka tehát valakinek pa­naszkodni, akkor bizonyára nem Peyer képvi­selő urnák van, aki mindenesetre igen jól tu­dott gondoskodni arról, hogy hirek a külföldi lapokban elhelyeztessenek. Inkább nekünk, a magyar kormánynak volna okunk panasz­kodni, akik ebből a szempontból egy krajcárt sem költöttünk és ezt nyomatékosan hangsú­lyozom, mert a t. képviselő urnák az a vádja, hogy mi londoni lapokat megfizettünk volna, nevetséges dolog, (Eckhardt Tibor: Nem is le­het!) hiszen a londoni lapokat nem lehet meg­fizetni. Ez egy nagy tévedése a t. képviselő ur­nák. Az angol lapok olyan magaslaton álla­nak, hogy ott megfizetett cikkekkel nem lehet dolgozni és sértés az angol zsurnalisztikára nézve, ha a képviselő ur ilyen vádakat állit. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ezzel nagyjában végeztem azokkal a vá­dakkal ^ és kifogásokkal, amelyek az ellenzéki padokról elhangoztak. Ami már most a beadott három határozati javaslatot illeti s közöttük, ami Szabó Imre t. képviselő ur első határozati javaslatát illeti, nevezetesen, hogy kormány­jelentések újból közzététessenek és hogy az eddig elmaradt kormányjelentések, az össze­foglaló jelentés is pótlólag közzététessenek, a NAPLÓ. XLII. magam részéről elfogadom. Hozzájárulok ehhez, mert szükségesnek tartom, hogy a nem­zetgyűlés tagjai időről-időre, lehetőleg éven­ként informáltassanak, ugy mint a múltban, a háború előtt a kormányzati tevékenységről a legkülönfélébb kormányzati ágak terén, amely információ egyúttal olyan statisztikai adat­halmazt tartalmaz, amely a t. képviselő urak­nak mindenesetre becses és amely alkalmas arra, hogy sok tekintetben tájékoztatást adjon, könnyebben és jobban, mint ahogy azt a kor­mánynyilatkozatok tehetik. Ami a két másik határozati javaslatot illeti, azoknak elutasítását kérem, mert ezek a kormány prograrnmjávai össze nem egyeztet­hetők. Kérem a költségvetés elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Szeder Ferenc t. képviselő ur az Országos Földbirtokrendező Bíróság költ­ségvetésével kapcsolatban két határozati ja­vaslatot terjesztett be. Ezek elsejében kéri uta­sítani a kormányt egy olyan kimutatás beter­jesztésére, amellyel a kormány számoljon be az Országos Földbirtokrendező Bíróság eddigi működéséről és működésének eddigi eredmé­nyeiről. Én is helyesnek tartom ezt, annyira helyesnek, hogy abban a helyzetben vagyok, hogy erre a kérdésre a választ nyomban meg tudom adni és meg is fogom adni. Kérem te­hát a t. Nemzetgyűlés türelmét, hogy ezeknek a száraz adatoknak közlésével beszámolhassak arról, hogy az Országos Földbirtokrendező Bí­róság működésének mi volt a feladata és mi működésének eddigi eredménye. Csonka Magyarország összes községeinek száma 3744. Ebből a 3744 községből a megvál­tási eljárás elrendelését kérte 3567 község. A bíróság a megváltási eljárást valamennyi köz­ségben elrendelte. A bíróság a 3567 községben lefolytatott elj ci I* cl S közül már megváltási Íté­letet hozott 2951 esetben. Döntésre várnak az ügyek a Földbirtokrendező Bíróságnál 349 köz­ségre vonatkozólag, 264 községre vonatkozólag pedig még a tárgyaló bíráknál vannak az ügyek. Ha ezeket a számadatokat nézem és az eddig teljesített munkaeredmény átlagát ve­szem, ugy megállapíthatom azt, hogy az Or­szágos Földbirtokrendező Bírósághoz eddig be­terjesztett ügyek ez év október haváig telje­sen befejezést nyernek s megállapíthatom azt is, hogy még a tárgyaló birák kezén levő ügyek letárgyaltatván, ezek 1927 január végével tel­jesen befejezést nyernek, úgyhogy 1927 január végével az egész országban a tulajdonképeni földbirtokrendezési eljárás befejezést nyer. Ezek után szabad legyen azokról a szám­adatokról és eredményekről beszámolnom, amelyeket az Országos Földbirtokrendező Bí­róság működése produkál: 1926. évi május hó l-ig az Országos Földbirtokrendező Biróság alakított vagy kiutalt 226.672 házhelyet, törpe­és kisbirtokra felosztott 936.160 katasztrális hold 690 négyszögölet, kishaszonbérletek ala­kítására átvett 691 községben 136.580 katasztrá­lis hold földet, ezenkívül elővásárlás utján 15.935 katasztrális holdat, úgyhogy eddig föld­birtokpolitikai célokra — ezeket a számadato­kat összeadva — körülbelül 1,200.000 katasztrá­lis hold föld lett igénybevéve. f Ennek a munkának eredményeképen a kö­vetkező részletes adatok tűnnek ki: Kiadatott 41

Next

/
Thumbnails
Contents