Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-539

'À nemzetgyűlés 539. ülése 192ß. évi április hó 27-én, kedde-n, 21 sere serkentsék a maguk társait, a maguk testvéreit. A szabadkőművességnek harci eszköze a szeretet volt. Szeretettel akarták lerombolni azokat a válaszfalakat, amelyeket a különféle társadalmi formák vonnak az emberek közé. Amit ráfognak, hogy vallási egyenetlenséget szit, ezt csak az ellenségei kürtölik világgá, de soha konkreten bizonyítani nem tudta még senki (Viezián István : Dehogy nem ! Akárhányszor, egész sereg dokumentummal! — Malasits Géza: Akár a kongreganistákról is ugyanezt lehet bizonyítani !) A t. képviselőtársam megkísérelte már azt, bogy a szabadkőművességnek vallásellenes szerepét és működését a nemzetgyűlés előtt bizonyítsa, azonban arra is emlékezünk, hogy ez a t. képviselőtársunknak nem sikerült. (Viczián István: Fölolvastam, hogy a páholyok milyen működést fejtettek ki — Malasits Géza : De nem olvasta fel a kongreganisták munkáját. Olvassa fel ezt is és ugyanaz log kiderülni !) Nem sikerült ez a bizonyítás Wolff Károlynak sem, aki pedig tekintélyes és vastag könyvet írt, amelyben az igen t. túloldalnak nagyon számos tagjáról is benizonyitotta, hogy tagja volta szabadkőműves szervezelnek. Már pedig fel sem tételezem az igen t. túloldal tagjairól, hogy olyan szervezetnek lennének a tagjai, amely vallásellenes tendenciával és célzattal alakult meg. De facto 1920 május 13-ikán pénteki napon délután, a mag3

7

arországi szabadkőművesség Podmaniczky-utcai nagypáholyában megjelent egy különítmény. Wiesinger százados vezette ezt a különítményt. (Malasits Géza: Jó firma !) Kijelentette, hogy a palotát lefoglalja. (Szeder Ferenc: Kommunizálja ! — Malasits Géza: Akár csak a mozikat ! — Szeder Ferenc : Bulseviki módszer !) A hivatalokat és a szolgákat nyomban kidobták az épületből, az ajtókat lepecsételték, de semmiféle hivatalos irást, semmiféle felhatalmazást felmutatni nem tudtak, hogy az a lépésük, amelyet elkövettek, törvényes volt, nem tudták igazolni, hogy a szabadkőművesség házának, vagyonának konfiskálása nem cgyenrangu-e a kommunizálással. Még másnap sem tudtak semmiféle hatósági irást felmutatni, amikor őket ezért felelősségre vonták. Dr. Bakonyi Kálmán nagymester, curiui bíró ezért felelősségre vonta őket, azonban az igazolás elmaradt. Ellenben napok multán kézbesítettek neki egy lakáshivatali határozatot, amely az épületet a Move-nak adja át haszonbérletre. A Move azonban, mint haszonbérlő csak olyan formában jelentkezett, hogy a hasznot húzta, de bérletet a mai ideig sem fizetett a szabadkőművesség palotája után. Egyszerűen, mint tulajdonát kezeli a házat. A haszonbérről hallani sem akar, holott még ez a konfiskáló rendelet is, amely a lakáshivatalból indult ki, őket csak mint haszonbérlőket jelölte ki a szabadkőművesség palotájába, amelyben ők azóta beszedik a házbéreket, bérbeadják a helyiségeket, (Szeder Ferenc : Ez közönséges rablás !) sőt tovább megyek ... (Szeder Ferenc: És ezeknek van arcuk bolsevizmusról beszélni! — Malasits Géza: Azért, hogy eltereljék az ilyenekről a figyelmet, ők kiabálnak tolvajt!) a házat terhelő törlesztéses kölcsön fizetését is, amely kölcsönt a szabadkőművesség apródonként törlesztett, ennek részleteit is elmulasztották, ugy, hogyha egyszer vége lenne ennek a felbolsevizmusnak és visszakapná a tulajdonjogát az, akié a ház, akkor a szabadkőművesek az eddig beszedett bérek ellenére elölről kezdhetnék a maguk adósságának fizetését. A butorfelszerelést, az evőeszközöket, mind elkommunizálták, eltüntették, ugy, hogy a visszaadás alkalmával aligha jönnének azoknak nyomára. Senki sem tudja, hogy mi történt az ottani ingóságokkal, bútorokkal, a gyönyörű szép gazdag könyvtárral. (Szeder Ferenc: Kell ezeknek könyvtár? Elégették! — Malasits Géza: Istálló kçll ezeknek a lovaik részére, nem könyvtár !) Pedig a szabadkőművesség, az a Podmaniczky utcai titkos társaság, amelynek homlokára volt felírva, hogy mi, amelynek kicsiny fülkéiben húzódott meg a szeretet egy-egy hajléka, az Ingyenkenyér Egyesület, amely tulajdonképen ma is működő egyesület, csakhogy sajnos miután megbénították a nagy szervezetet, nem tudja áldásos működését ezen a téren kifejteni, ugy, ahogy ebben a szomorú társadalmi helyzetben kívánatos volna, nem érdemelte meg ezt a sorsot. A Move azonban az Ingyenkenyér helyiségeit is elvette, elfoglalta, felszerelesét is konfiskálta, Dömötör akkori belügyminister rendelete megjelent napok múlva, de ezt a rendeletet teljesen titokban tartották, elfelejtették publikálni, nem ugy, mint a többi ministeri rendeletet, amelyek annak ideje és módja szerint a hivatalos lapokban megjelennek. Ezt a rendeletet nagy titkon, bizalmas rendeletnek szánták, nehogy megtudják a szabadkőművesség külföldi barátai, testvérei és nemzetközi exponensei, hog\an konfiskálták el a szeretetnek és jó cselekedeteknek ilyen otthonát, hogyan kommunizálta el azt az erőszak. A vizsgálatot számtalanszor kérték maguk ellen a szabadkőművesek. Itt a nemzetgyűlés házában is többen követelték már azt, hogy a ministeri rendelet után jöjjön hát a ministeri vizsgálat és kutassák ki, derítsék fel, hogy a szabadkőművesség tulajdonképen hogyan működött, miféle nemzetellenes, titkos aknamunkát fejtett ki, és hogy ne elégedjenek meg egyszerűen azzal, hogy palotáját, vagyonát elkommunizálták. A szabadkőművesség működését azonban máig sem vizsgálták felül, máig sem rendelték el a vizsgálatot, amelynek vagy az lenne az eredménye, hogy megbűnhődik a szabadkőművesség és igy nem érdemelné meg azt, hogy ebben az országban még egyszer talpraálljon, vagy pedig az lenne a következménye, hogy mint nyilt sisakkal, a szeretet fegyverével küzdő társaság tovább dolgozhassék embertársaiért, felebarátaiért" A szabadkőművesség felett nem akarok apológiát tartani, de mégis csak be kell látnia mindenkinek, hogy égbekiáltó igazságtalanságról van szó, amikor elítélnek valakit, de védekezni nem engedik. (Szeder Ferenc : Máskülönben nem lehetett volna olyan könnyedén elrabolni vagyonukat ! Zaj és ellenmondások jobbfelől. — Szeder Ferenc : Igen, Yiczián ur, közönséges módon, bolseviki módra elrabolták ! — Esztergályos János : Hogy mozit csinálhassanak ! — Yiczián István : Nem a mozi fáj maguknak, hanem a Mózsi ! — Derültség jobbfelöl. — Malasics Géza : A magyar hajósok gyilkosának, Stead ezredesnek adták oda a mozit és barátnőjének, Becker Bébinek ! — Zaj. — Elnök csenget. — Yiczián István : Micsoda ? Mit mondott ? — Szeder Ferenc közbeszól.) Elnök : Szeder Ferenc képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Viczián István képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Yiczián István : Bágalmazott ! Azért vontam kérdőre ! — Szeder Ferenc : Nem rágalmaztam ! A Podmaniczky-utcai ház a szabadkőműveseké ! — Yiczián István : Semmi közöm hozzá ! -— Hedry Lőrinc : Viczián vitte el, hogy Szeder igy lármázik ? — Zaj.) Csendet kerek, képviselő urak. (Yiczián István: Mindent rajtam keresnek.) Drozdy Győzői A szabadkőművesség intézetei; a hajléktalanok menhelye, a rabsegélyző egyesület, a népkonyhák, a szünidei gyermektelep, a hülyék nevelőintézete, a gyermekbarát-egyesület, a Lujzaegyesület, a Teleia, az Amphiteisz, a siketnémákat gyámolító egyesület, a Szabad Lyceum, az Ingyenkenyér Egyesület, mind mind olyan elsőrangú társadalmi intézmények és eg3

T

esületek, amelyekre béklyót rakni, amelyeknek működését meggátolni, hazafias cselekménynek nem nevezhető. Ha a kormányban van egy szemernyi érzés az igazság iránt, a holnapi napon megindítja a vizsgálatot a szabad-