Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-542
254 A nemzetgyűlés 542. ülése 1926. évi április hó 30-án, pénteken. tassanak. Először a ministerelnökségi tárca, vele kapcsolatban a költségvetés I—VIII. fejezete, második a külügyi, harmadik a belügyi, negyedik a kereskedelemügyi, ötödik a földmivelésügyi, hatodik a népjóléti es munkaügyi, hetedik â vallás- és közoktatásügyi, nyolcadik az igazságügyi, kilencedik a honvédelemügyi és tizedik a külügyi tárca, A ministerelnök ur kivan szólani. (Ír, Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Kérem a sorrendnek a következő módon való megállapítását : először a ministei elnöki és u. n. kisebbügyi tárcák, azután az igazságügyi, kereskedelemügyi, külügyi, közoktatásügyi, belügyi, népjóléti honvédelmi, földmivelésügyi és pénzügyministeri tárca. Elnök : Az elnöki indítvánnyal szemben SL ministerelnök ur más sorrendi javaslatot tett. Amenynyiben nem méltóztatnak elfogadni az elnök javaslatát, akkor a ministerelnök ur által indítványozott sorrendben fogadtatik az el. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki előterjesztést fogadják el, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a ministerelnök ur indítványát fogadta el. ( Felkiált ások a szélsőbaloldalon : Bizalmatlanság az elnökkel szemben.) Egyúttal indítványozom azt is, hogy a költségvetés X. füzetének, vagyis az állami üzemeknek XIX.—XXII. fejezetei a kereskedelemügyi, a XXIII.— XXV. fejezetei a földmivelésügyi a XXVI. fejezete pedig a pénzügyi tárcával kapcsolatban tárgyaltassék. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen.) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az imént hozott határozattal kapcsolatban felhívom a képviselő urak figyelmét arra, hogy a házszabályok 212. §-ának 5. bekezdése értelmében az egyes tárcák tárgyalására legfeljebb két ülés számítandó, ugy hogy abból az általános vita egy napnál tovább nem tarthat, minthogy azonban megtörténhetik, hogy egyik vagy másik tárca tárgyalása két teljes ülésnapot nem fog igém ? be venni, ez esetben az eddigi gyakorlatnak megfelelően az illető tárcára nézve megállapított időn belül rá fogunk térni a következő tárca költségvetésének tárgyalására, ezt az időt azonban a rendes két ülésnapba nem fogjuk beszámítani. (Helyeslés.) Most pedig áttérünk a ministerelnökségi tárcának és vele kapcsolatban a költségvetés I—VIII. fejezetének tárgyalására. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! (Rotheiistein Mór: Megadjuk a halasztást! —Derültség fobbfelől.) Ugy a költségvetési előadóknak, mint általában azoknak, akik a költségvetéssel alaposabban foglalkoznak, meglehetősen nehéz hetyzetük van annálfogva, hogy az utóbbi évek költségvetései mind más számolási egységben vannak összeállítva, aminek következtében az abszolút számokban ,való összehasonlítás majdnem lehetetlenné válik. Épen ezért, amidőn a ministerelnökség költségvetését és az ezzel kapcsolatos kisebb tárcákat röviden ismertetem, az abszolút számokat lehetőség szerint mellőzni óhajtom és inkább százalékosan akarom összehasonlítani e tárcák bevételi és kiadási tételeit az általános költségvetéssel, valamint az egyes tárcákon belül is. T. Nemzetgyűlés ! Ennek megállapítása után mindjárt abból indulok ki, hogy az általános költségvetési százalékszám a kiadási tételeket illetőleg emelkedés tekintetében 8'5%-ot tesz ki, ami azt jelenti, hogy költségvetésünk átalában a tavalyi évvel szemben frö'Vo-kal emelkedett. Ha mármost ezt a százalékos emelkedést figyelembe vesszük, akkor nekem igen könnyű helyzetem van a kisebb tárcák ismertetésénél, mert szemben ezen általános emelkedéssel, ezzel a 8'5°/o-kaI az általam referált kisebb tárcák túlnyomó része lényegesen alatta marad ennek az általános emelkedési százaléknak. így mindjárt a kormányzóságnál — eltekintve a kormányzó ur tiszteletdíjától, amely változatlan — nemcsak, hogy emelkedés nincsen,"hanem, ellenkezőleg, az összes többi tárcákkal szemben tekintélyes megtakaritás mutatkozik. Ez elsősorban annak tudható be, hogy hivatalok szűntek meg, igy megszüntettetek a gazdasági hivatal és a katonai iroda is, s általában igen tekintélyes létszámapasztás történt. Ebben a tekintetben nóvumot is hozhatok az igen t. Nemzetgyűlés tudomására, amenn3'iben az itt nyomtatásban közkézen forgó állami költségvetés adatain tulmenőleg épen a legutóbbi napokban újból redukció történt abban a tekintetben, hogy a költségvetésben ismertetett lélszámapasztáson lényegesen tulmenőleg egy ujabb apasztás foganatosittassék, aminek eredménye az, hogy a kormányzóság létszáma nem 149 fővel, hanem még további 46 fővel, %agyis összesen 195 fővel apasztatott. Ezen ujabb apasztás túlnyomó része a paloiaőrségre esik. Áttérve már most a II. fejezetre, a nemzetgyűlésre magára, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ennek a fejezetnek tárgyalása már megtörtént a nemzetgyűlés gazdasági bizottsága jelentésének tárgyalása során, ugy hogy ez tulajdonképen ma már rest judicata, ugy hog}^ ennek a fejezetek között való szereplése tisztán csak formai dolog lévén, bővebben nem is térek ki reá. Valamivel részletesebben kell azonban az államadósságokat ismertetnem, amelyek ugy abszolút számokban, mint százalékban kifejezve igen tekintélyes részét teszik a költségvetésnek E tekintetben, sajnos, jelentős emelkedésre vagyok kénytelen reámutatni, amennyiben az államadósságok 82 millió pengős tétele 92 millióra emelkedett, ami százalékban kifejezve 12%-ot jeleni. T. Nemzetgyűlés : Ezeket az államadóssági tételeket egyenként felsorolni hosszadalmas volna s ezt talán nem is kívánja tőlem a t. Nemzetgyűlés s ezért tisztán csak egy tételre mutatok rá, mégpedig a háború előtti államadósságok tételére s itt is különösen a brit egyezségre, amelynek folytán nekünk az idei esztendőben 300.000 fonttal többet kell fizetnünk, mint az előző esztendőben. Ez az összesen 500.000 font, pengőre átszámítva 83 millió pengőt jelent és jóformán egymagában kiteszi azt a pluszt, amit az államadósságok maguk az általános költségvetés keretein belül többletként feltüntetnek. T. Nemzetgyűlés ! Örvendetesen kell itt, ezen a helyen megjelölnöm azt is, hogy az állami üzemek hozzájárulása a kamatszolgáltatásoknál állandóan emelkedő tendenciát mutat, ami valóban örvendetes, mert hiszen a régi költségvetésekben az állami üzemek nem szerepelnek ilyen kedvezően. A szanálási kölcsönnel kapcsolatban csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy amennyivel a tőke törlesztési részlet emelkedik, ugyanannyival,, sőt többel csökken a kamatszolgáltatás, amely amortizációs rendszernél, magától értetődik. A béke szerződéssel kapcsolatos terheknél csökkenés jelentkezik, aminek oka az, hogy 1927. évi január hó 1-től kezdődőleg, az 1924. évi február hó 21-én felvett II. jóvátételi jegyzőkönyv szerint, már nem 880 napi tonnának értéke lesz fizetendő, hanem ezzel szemben 5 millió pengő. Ez félévre átszámítva, kisebb terhet jelent, ugy hogy e tekintetben 2'5 millió korona csökkenés mutatkozik. A legfőbb állami számvevőszék, a közigazgatási bíróság, az Országos Földrendező Bíróság költségvetésével kapcsolatban nincs sok jelenteni valóm, ezekkel bővebben nem foglalkozom, ami emelkedés van, az tisztán és kizárólag személyi státusrendezésiokokra vezethető vissza.
