Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-542
À nemzetgyűlés 542. ülése 1926. évi április hó 30-án, pénteken. âo3 hierem állítani sohasem objektiv, ami a tisztviselőket illeti, akkor azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés egy pillanatig sem lesz kétségben az iránt, hogy az én álláspontom nem volt erkölcstelen. Ezzel a témával végeztem. Ezért szólaltam fel, de miután megadatott a felszólalás joga, engedtessék meg nekem, hogy röviden csak pár mondatban rámutassak egy égetően fontos és égetően sürgős elintézendő problémára. Ez a községi jegyzők és körjegyzők státuskérdésének kérdése. (Helyeslés jobb- és balfelől.) Azt hiszem, a t. Nemzetgyűlés minden egyes tagja támogat engem abban, hogy akkor, amikor a községi és körjeg3 r zők a legnagyobb és a legalaposabb munkát végzik az országban, lehetetlenség, hegy ezeknek státusrendezési ügye ne nyerjen elintézést. Ezzel szemben hangsúlyozni kivánom azt, hogy a városok vezetőségére vonatkozólag a sátusrendezési rendelet már hónapok óta megjelent. Bátorkodom egy határozati javaslatot benyújtani és kérem a pénzügyminister és belügyminister urakat, hogy ezt a rendeletet sürgősen kiadni szíveskedjenek. Határozati javaslatom a következő (olvassa) : »Felkérem a pénzügyminister urat, hogy a községi és körjegyzők státusrendezési rendelete a Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesületének f. évi március hó 24-én 6/926 szám alatt kelt kérvénye értelmében mielőbb kiadassék.« Egyébként a költségvetést általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Szólásra következik : Petrovics György jegyző : Pakots József. Pakots József : T. Nemzetgyűlés ! A magyar közéleti felfogást szomorúan jellemzi, hogy megtörténhetett néhány perccel ezelőtt az, hogy egyik igen t. képviselőtársunk nem törvényhozói minőségben szólt egy kérdéshez, hanem mint érdekelt bejelentette azt, hogy mint a szeszkartell elnöke foglalkozni kivan azzal a kérdéssel, amely őt a legközvetlenebbül érdekli. Meg kell állapitanom, hogy itt olyan etikai inkompatibilitásról van szó, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) amelyre még példa nem volt a magyar parlament történetében. Nagyon sajnálom, hogy t. képviselőtársam olyan nagy önérzettel hárította el magától az ellenzék figyelmeztetését, amikor rámutattunk ezekről a padokról arra, hogy igy még nem lehet törvényhozói működést kifejteni, (Halász Móric : Tegnap ugy-e lehetséges volt, amikor Peyer beszélt ?) mert ezzel elvetette magvát olyan lehetőségnek, amely a parlament erkölcsi presztízsét, erkölcsi tekintélyét súlyosan megrendíti. Minden ember magánviszonylataiban, egyéni vonatkozásokban kétségtelenül bizonyos gazdasági érdekek körében kell, hogy éljen, de azokat az érdekeket bevinni törvényhozói működésébe, azoknak itt hangot adni nem szabad, tilalmas annál az etikai felfogásnál fogva, amely kell, hogy kötelezzen minden nemzetgyűlési képviselőt, minden törvényhozót. De nem kell csodálkoznunk azon, hogy idáig destruálódott a közgondolkodás. Ugy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hiszen, ha szétnézünk a magyar közéletben, akkor egy rettentő nagy morális összeomlást látunk sok vonatkozásban, aminek tipikus esete volt az u. n. széna-panama, amely rávilágít a közszellemre, rávilágít a meglazult erkölcsi felfogásra, rávilágít arra, a megrendült gazdasági helyzetre, amelyben vergődik ez a szegény ország és ennek az országnak társadalma. A t. honvédelmi minister ur ragadtatta el magát a szénpanama ügyével kapcsolatban olyan nyilatkozatra, amely méltó megbotránkozást keltett mindenütt. A t. honvédelmi miniszter ur azzal akarta a szénapanama ódiumát bizonyos vonatkozásokban hatálytalanítani, hogy azt mondotta : »Bocsánatot kérek, hiszen egész Kelet- és KözépEurópában szédületes panamabotrányok sorozata merült fel.« (Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Sajnos így van I) Felsorolta a különböző országok történetéből a konkrét eseteket, és ennek erkölcsi forrását abban találta, hogy a trianoni igazságtalanság következtében beállott gazdasági megrendülés és gazdasági összeomlás előidézhet ilyen megtévedéseket, hogy ennek átka alatt nyögünk és ez okozza azt, hogy itt most már a legnemesebb erkölcsi felfogások és törvények teljesen meglazultak, ennek köszönhető tehát az is, hogy szénapanama történhetik és egyéb másfajta visszaélések is előfordulhatnak. A miniszter urnák ez a védelmező álláspontja a szénapanamával kapcsolatosan (Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Nem védek semmit !) nem etikai állásfoglalás. Bocsásson meg minister ur, a politikai relativitás elméletének groteszk példája az, hogyha a szomszédos erkölcstelen és a törvényeket letipró felfogás és erkölcsi rendszer alakul ki, akkor ez mentesítheti Magyarországon is az erkölcsi kötelezettségek alól a társadalmat. (Szomjas Gusztáv : Hogy lehet ilyen konzekvenciát ebből levonni? — Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Ez csak helyzetkép volt, semmi más ! — Szomjas Gusztáv : Ez csak tünet !) A minister urnák azt méltóztatott mondani, hogy mégis csak feltűnő és sajnálatos, hogj r saját fészkünket piszkoljuk be. (Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Túlságosan !) Engedelmet kérek, amikor ilyen szédületes, gyalázatos panamáról van szó, amelybe, sajnos, belekerültek igen tiszteletreméltó egyéniségek, akikkel szemben az egész társadalom megfelelő reverenciával viseltetett, mert hiszen a legféltettebb és erkölcsi szempontból mindig olyan nagy respektussal hordott uniformist viselik azok a tisztelt urak, akik ebbe a panamába belekerültek, akkor igenis példaadás, okából is ezt a panamát teljesen meg kell világítani, hogy soha többet hasonló panamákra alkalom és lehetőség ne adódjék. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Zaj és felkiáltcisok a jobboldalon : Ez történik ! — Györki Imre : Nem enyhítő körülmény, hogy másutt is panamáznak !) A minister ur azonban a régi recept szerint, mert az ellenzék, mert a sajtó itt világosságot kivan és foglalkozik a dologgal a maga érdeme szerint, azt mondja, hogy ez voltaképen saját fészkünk bepiszkitása. (Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Nem, hanem arra értettem, hogy a sajtó ir pl. százmilliárdosveszteségekről, amikor az összes szállitások, amelyeket ezek kaptak, nem tesznek ki 50 milliárdot és semmi kár nem érte az államot. — Györki Imre : Csak rossz szénát szállítottak ! — Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : De nem vettük át ; kénytelenek voltak mást szállítani ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek. Pakots Józseí : 50 %-kal mégis megközelítették az igazságot. (Ellenmondások a jobboldalon. — Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : A szállítási összeget nem lehet kárnak beállítani !) Még várjuk be, míg befut ez a vonat, (Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Siettetjük a vonatot.) mért hiszen, sajnos, sok aggasztó jelenség mutatkozik a közélet terén és ez nem sporadikus, nem egyetlen eset, hanem itt már az egész közszellem mutatja ezt a betegséget, hiszen olyan szomorú feltevésekkel, sőt vádakkal és suttogásokkal találkozik az ember. (Halász Móric : Ez az ! Suttogások í —Nagy Vince : Mert hangosan nem merik kimondani ! — Klárik Ferenc : Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja ! — Elnök csenget. — Nagy Vince: A frankhamisításról is eleinte csak suttogtak és ha valamely véletlen nem segiti hozzá a társadalmat ahhoz,
