Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-541
À nemzetgyűlés 541. ülése 1926. az a fertő, — hogy ugy mondjam — amelyet feltárt, mindenre lehetne premissza, csak arra nem, hogy utána egy ilyen kijelentés hangozzék el, hogy. a költségvetést elfogadom. Hiszen a költségvetés valóságos grafikonja, matematikája, úgyszólván ábrázolása a kormány politikájának, az ország helyzetének. Benne van annak az országnak fizikuma, anyagi boldogulása, anyagi lehetőségei, fejlődése, benne van erkölcse, benne van mindene, benne van egész állami és társadalmi élete, adminisztrációja, igazságszolgáltatása és törvényhozása. Benne van korrupciója, benne vannak a panamák is Es épen Gaal Gaston t. képviselőtársam mutatta ki a panamák sorozatát, tehát a korrupció egész fertőjét szemléltette előttünk. Ez mind a költségvetésből is revelálódik. Igen lojálisnak, igen elnézőnek kell tehát tekintenem őt, amidőn ennek ellenére mégis a kormány javára adta le votumát. Egyébként hálás vagyok előttem szólott t. képviselőtársamnak, hogy ettől a kifogástól eltekintve megkönnyítette helyzetemet és felmentett attól, hogy bizonyos irányban vele polémiát folytassak. Megijedtem, amikorj beszédét elkezdte, hogy polémiára kényszerit, mert hiszen azzal a kifogással kezdte, hogy a baloldal obstrukciót folytat. Azzal azonban, hogy beszédét elmondta és ahogy elmondta, bizonyságát adta annak, hogy nincs obstrukció, mert a maga részéről is hosszú ideig vette igénybe a Ház figyelmét és olyan tartalmas beszédet mondott, annyi sok kifogást; és megszívlelendő szempontot vetett itt fel, hogy ha ezekéit a szempontokat, kérdéseket, problémákat részletesen meg akarnók tárgyalni, ezekre az általa felvetett problémákra sem volna sok az a tiznapi idő, amely eddig a költségvetési vitával eltelt. A maga tényével bizonyitojtta be tehát, hogy itt eddig obstrukció nem folyt, hanem folyt egy szükséges vita azért, mert olyan tárgyak, olyan kérdések forognak szőnyegen, amelyeket percek alatt kimeriteni nem lehet. Hiszen majdnem egymilliárdos, kis hijján egymilliárd aranykoronás költségvetéssel állunk szemben, azzal a ténnyel állunk szemben, hogy a magyar: népnek kevés hijján egymilliárd aranykoronát kell kiizzadnia, és arról van szó, hogy ezt az egymilliárd aranykoronát mire, hogyan használjuk fel. Hát csak van ez a kérdés olyan fontos amikor milliónyi és milliónyi szempontról, kérdésről, ezernyi érdekről van szó, hogy megérdemel nem tiznapi vitát, hanem azt, hogy Isten tudja, talán kimeríthetetlen vitában foglalkozzunk ennek az egymilliárd aranykoronának a sorsáról. Hiszen ezt az egymilliárd aranykoronát szinte kikényszerítik a néptől, és ezzel szemben azt látjuk, hogy némely szükségletre szinte két kézzel szórják a pénzt. Még maga az a tény, hogy itt egymilliárd sorsáról tanácskoznak, felment az az ellen való védekezés alól, hogy itt obstrukció folyik. A t. előttem felszólalt képviselő ur azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy ez az állit óla. gos obstrukció, amelyben ő is részt venni sziveskedett, akadályozza, hogy az osztrák kereskedelmi szerződést letárgyaljuk, megszavazzuk!, törvényerőre emeljük és^ ezáltal a magyar mezőgazdaság primőr termékei számára az export útját biztosítsuk. Hát, ha nem Gaal Gaston t. képviselőtársam mondta volna ezt, aki iránt nagy tisztelettel viseltetem, és akiről meggyőződtem, hogy ha bármikor tévedett is, tévedése mindig jóhiszemű volt, akkor valóban azt kellene mondanom, hogy ez az állítás évi április hó 2'9-en, csütörtökön. 163 rosszhiszemű. Mert mibe kerülne a kormánynak, hogy akár ma, kérelmet intézzen az elnök úrhoz, hogy a költségvetési vitának egy kis megszakításával tűzze a holnapi ülés napirendjére az osztrák kereskedelmi szerződés tárgyalását. Ilyen napirend ellen erről az oldalról sem tennénk kifogást, és talán egy óra, talán egy félóra alatt megszavaznék az osztrák kereskedelmi szerződést, mint olyant, mely szinte nemzetközi szerződés jellegű és amelynek részletein változtatni úgysem lehet. Utóvégre lenyeltünk mi már nehezebb falatot is, meg kellett itt már szavaznunk olyan nemzetközi szerződéseket is, amelyek az ország sorsát pecsételték meg. (Nagy Vince: A frankügy ellenértékeit!) Miért ne szavaznánk meg olyan szerződést, mint amilyen az osztrák kereskedelmi szerződés, mely biztosítja a primőr termékek exportját és momentán mégis jelent valami hasznot. Tessék ilyen javaslattal jönni, mert különben ha mégis azt a vádat hangoztatják ellenünk, hogy obstrukcióval akadályozzuk meg az osztrák kereskedelmi szerződós megszavazását, akkor ezt rosszhiszemű eljárásnak kell minősitenem. (Györki Imre: Tegnap terjesztették csak be a bizottsági: jelentést, ma osztották szét!) Azt a vádat is hangoztatta velünk szemben Gaal Gaston t. képviselőtársam, hogy mi itt frankvitát provokáltunk, amelynek célja nem az igazság keresése, hanem a Bethlen-kormány megbuktatása volt. Hát ha ez lenne is a célja, kérdem t. képviselőtársamat, vájjon olyan nagyot vétene-e az ellenzék, ha meg akarja buktatni azt a Bethlen-kormányt, amelynek száz és száz bűnét sorolta fel ma a t. képviselő ur, mely kormány uralma idejéből a korrupciónak, rombolásnak és pusztításnak olyan mértókét tárta fel, hoigy annak alapján a személyi felelősséget is megállapitotta. Kérdem, hát olyan nagy bűnt követtünk volna el, ha ezt a kormányt meg akartuk volna buktatni? Maga t. képviselőtársam is kérdezte beszéde folyamán vájjon mit szól ehhez a külföld, majd azt mondotta, hogy szegy élnie kell magát a miatt, hogy ennek az országnak a fia, azon állapotok miatt, mely állapotoknak szenvedő alanyai épen a kiormlányzás böteseségéből és jóvoltából vagyunk. Gaal Gaston t. képviselőtársam sok, a frankügyben való felelősséghez hasonló és erkölcsileg is hasonló vagyis diffamáló olyan kifogást hozott fel a kormány ellen, amely a kormányra nézve nem sokkal enyhébb, mint a frankügyben Való felelőssége. A t. képviselő ur korrupcióval, panamás rendszer fentartásával vádolta meg a kormányt, sőt egyenesen azt mondta, hogy törvénytelen adókat hajt be és félhivta az ország polgárságát, hogy azokat pedig megfizetni nem kell. Mi elismerjük mindezeket a kifogásokat, tudjuk ezeket a visszaéléseket és egyetértünk az igen t. képviselő úrral abban, hogy itt feneketlen a korrupció, hogy ez a rendszer alkalmas a panamákra, hiszen, amint ő feltárta, minden vállalkozásban benn ülnek a ministeriumok emberei, a hatalom emberei. Azt mondta a képviselő ur, hogy nem tudja elképzelni, hogy ilyen körülmények között puritán, tiszta rendszer, becsületes adminisztrácó lehessen ebben az országban. Hát mi sem tudjuk elképzelni. De nekünk vannak még egyéb skrupulusaink is a kormány ellen, elsősorban a frankügyből kifolyólag. De nem azért van nekünk kifogásunk a kormány ellen, mintha mi talán Briandnak, Franciaországnak a segitségére akarnánk sietni és a felelősséget megállapítva, Francia-