Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-541

A nemzetgyűlés 541. ülése 1926. lezi magát valamire. Nem hiszem, hogy csak egy is volna. Most tessék elgondolni, az egyszerű munkásember lelkében él a vágy, hogy végre a saját otthonában éljen, hiszen annyit szónokolunk itt a családi tűzhely szentségéről, és amikor végre egyszer lehetőség nyilnék arra, hogy a földönfutó proletár is házhelyhez jusson és a saját szorgalmából vályogot verjen és megkoplalja a szükséges gerendát, az ajtót és az ablakot, meg mindent, hogy egész famíliájával összedolgozva évek munkájának eredményeképen ott felhúzzon magának egy kis viskót, akkor jön egy kapitalista társaság és azt mondja : megkapod ezt, de kötelezned kell magadat arra, hogy 15 évig nekem hűséges, engedelmes, alázatos cselédem leszel és én 15 éven keresztül téged korlátlanul kizsákmányolhatlak, 15 éven keresztül korlátlanul állapithatom meg a te béredet és te tartozol azokat a munkafeltételeket elfogadni, amelyeket én a részedre megállapítok, mert ha el nem fogadod, kirúglak a házamból! (Györki Imre: Ez a munkaszabadság! — Haller István: Ebben igaza van! Ebben támogatni fogjuk!) Méltóztassék csak meggondolni, ha ez megtörténhetik Budapest közvetlen közelében, akkor mi történik a távolabbi helyeken, ahol véletlenül nem kerülnek az ilyen szerződések szocialista képviselő kezébe, mert nem szocialista képviseli a kerületet. (Haller István : Akárhol történik, hiba!) Kérdem, hol van ilyenkor a hatóság, hol van a szolgabiró, aki az ilyen szerződést láttamozza vagy a közalapítványi igazgatóság, ahol annyi jogász ül, hol van a gazdasági főfelügyelő és hol van az a sok hivatalnok, az a nagy apparátus 1 Amikor munkások hárman összejönnek és megbeszélik a maguk dolgait, nyomban rajtuk üt a csendőr, hogy ez titkos gyűlés és akkor idézik őket nyakra-főre, ugy hogy majd belepusztulnak a sok idézésbe. Ilyenkor azonban nincs hatósági védelem, ilyenkor nem mutatkozik senki és nem látni senkit. Van azonban ennek a szerződésnek ennél még cifrább rendelkezése is. A házhelyek beosztására, a föld kiásására stb.-re nézve is vannak rendelkezések, amelyek nem egészen felelnek meg az igazságnak, majd azt mondja, hogy az adót természetesen mindenkor az épittetők fizetik és telekkön y vileg akkor irják át a házat, ha az teljesen ki lesz fizetve stb. De most jön a következő : Ismeretes, hogy ezen a telken is bányamüvelés folyik. A bányaművelés már nem egy községnek házait rongálta meg. Aki végigjárt már ilyen bányatelepet, láthatta, hogy falak repedeznek és nem egy eset volt, amikor a ház majdnem 45 fokú szög alatt tolódott el a földcsuszamlások következtében. Ebből sok per keletkezett, de ezek nem nagy eredménnyel jártak azok részére, akik a pert megindították, részben mert olyan szerződésük volt, részben pedig, mert a költségeket nem bírták. Ki győzi a szakértők számára előre letenni a nem tudom hány millió koronát, ami jár nekik azért, hogy kimennek a kárt megvizsgálni. (Györki Imre : Nem kapnak szegénységi bizonyítványt, mert van egy kis vity iliójuk T) Tehát meg sem tudják indítani a port, mert nem birják el a költségeket. A salgótarjáni társulat tehát, hogy mentesítse magát ezektől a kellemetlenségektől, a szerződés 11. pontjába a következőket vette fel (olvassa) : »Az épitők kötelezik magukat, hogy a társulattól soha semminemű kártérítést nem követelnek holmi állítólagos bányakárokért, (pincebeomlás) stb.« Tehát

f előre kimondják, hogy az illető semmiféle kárigénnyel nem léphet fel. A társulatnak joga van a ház alatt levő telken — amely házat nem ő épitett, hanem a munkás, — a föld alatt kiásni a szenet. NAP^Ó. XLII. évi április hó 29-én, csütörtökön. 133 Ha ebből kifolyóan annak a szegény embernek háza összeomlik, nem kérhet semmiféle kártérítést, mert nemcsak arra kötelezte magát, hogy 15 évig ott fog maradni a társulatnál dolgozni, hanem arra is, hogy még akkor is ottmarad, ha a háza összeomlik. Nem hiszem, hogy rabszolgakorszakban valaha ilyen szerződést csináltak volna. (Zaj balt elöl és a középen. — Györki Imre : Hol a kormány, hogy tűr ilyen állapotot! — Perlaki György: Nem végleges szerződés !) Épen azért hozom ide, mert most akarják aláíratni velük. (Perlaki György : Nagyon helyesen tette ! Egészen bizonyos, hogy ehhez nem fognak hozzájárulni !) Még nem végleges ez. Nagyon jó fajvédő igazgató van ott, aki csinálja ezeket a dolgokat, mint már az előbb mondottam. Tessék Haller képviselő urnák csak közelebbről érdeklődni a háta mögött ülő kollégájától. Azért hozom ide ezt a szerződést, hogy a kormány intézkedését kérjem, mert hiába megyek a főszolgabiróhoz, ő ellenséges érzülettel viseltetik velem és a munkásokkal szemben, mert a szocialistákat nem szereti. A főszolgabíró közös vállalkozásban volt az ottani bányaigazgatóval, közös nyomdavállalatuk volt, amely nem tudom, fennál-e még ma is vagy sem ; az alispán bent ül vagy ült a Hungária Mészipar r. t. igazgatóságában, amelyben ugyanez a bányaigazgató is helyet foglalt. Én ezektől nem kérhetek objektivitást, nem kérhetek olyan intézkedést, amely azok ellen irányul, akikkel ők közösen egy ipari vállalatban vannak benn. Épen azért mondom, tessék a magyar kormánynak intézkedni (Helyeslés jobbfelől.) és megakadályozni azt, hogy ilyen igazságtalanságok rákényszeríttessenek az emberekre, mert sok ember a tudatlanságában irja ezt alá, sok embernek csak felolvassák. Volt nekem a kerületben olyan esetem, hogy németül beszélő és olvasó embereknek a jegyző olvasott fel egy szerződést, — nem a mai, hanem a régebbi időben, 15—20 évvel ezelőtt történt, — a szerződés magyarul volt irva és ő a szerződést németül magyarázta meg, de persze mást mondott, mint ami a szerződésben volt ; amikor pedig az emberek irták a szerződést, az természetesen köti őket. Az ároképítés és a többi is olyan dolgok, — ismételten hangsúlyozom — amelyek nem egészen kifogástalanok, de amelyek, mint az előbb már mondottam, meg sem közelitik ezeket. Én arra kérem erről a helyről a kormányt, — nem tudom, hogy ez melyik ministerhez, a földmivelésügyi vagy a kultuszministerhez, vagy kihez tartozik, — hogy az itt elmondottak alapján talán mégis csak érdemes volna ezt a kérdést egyszer megvizsgálni és megnézni azt, hogy a közalapítványi birtokot lehet-e arra felhasználni, hogy egy uj jobbágyságot létesítsenek Magyarországon. (Haller István : Valószínűleg nem is tudnak róla !) Én is valószínűnek tartom, miután érdeklődtem a közalapítványi igazgatóságnál, hogy tényleg nem tudnak erről a szerződésről ; valószínűnek tartom, hogy később sem mutatnák be nekik ezt a szerződést. De ha egyszer perre kerülne a sor, vagy ha egyszer bekövetkeznék egy szerződésszegés későbbi időben, a bányatársulat szerződésileg biztosított jogait nagyon könnyen érvényesítheti. (Reisinger Ferenc : Milyen drága ez a föld ! 40 mázsába kerül egy katasztrális hold ! — Haller István : Hivatalból kell revidiálni az egész dolgot !) T. Nemzetgyűlés ! Ezen speciális, engem közelről érdeklő ügytől elté/ve, engedjék meg, hogy én is foglalkozzam azzal a kérdéssel, amely itt a nemzetgyűlést távollétemben igen behatóan foglalkoztatta s amelyet itt a mai napon Vicián István képviselő ur is szóvá tett j- ez a titkos szervezetek kérdése. Én ugyan magát az elnevezést 20 »