Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-527

78 A nemzetgyűlés 527. ülése 1926. az Ébredő Magyarok Egyesületének alapelvei és az egyesületben tömörült keresztény nemzeti gondolkozású egyének százezrei iránt, továbbá a történelmi tényállás megállapítása és megtámadott egyéni reputációm érdeke kényszerit engemet arra, hogy néhány pillanatra a t. Nemzetgyűlés türelmét személyes kérdésben vegyem igénybe. Két t. képviselőtársam ugy állított tegnap engem a nem jól értesült közvélemény elé, mintha az Ébredő Magyarok Egyesületéből történt kilépésem, az egyesület igazgatóságának, akár pedig az egyesület más szervének velem szemben alkalmazott kényszere folytán következett volna be. Miután mindkét t. képviselőtársam a nevezett egyesületnek ma is vezető tagja, a közvélemény jogosan azt hihetné, hogy ennek a két t. képviselőtársamnak állitása a helyes. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy én az Ébredő Magyarok Egyesületéből teljesen a magam elhatározásából, minden kényszer nélkül, tisztán elvi okokból léptem ki, ugyanazon elvi okokból, amelyek nyomása alatt Prónay Pál és Kádár Lehel igen t. barátaim kiléptek. A legfényesebb bizonyítéka ezen állitásom helyességének az a tény, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének igazgatósága kilépésemet hozzám intézett levele szerint sajnálattal vette tudomásul, továbbá az a tény, hogy kilépésem óta is az Ébredő Magyarok egyesületének igazgatósága, fontosabban az igazgatóság által delegált bizottság állandóan tárgyalásokat folytat velem és megnevezett két barátommal aziránt, hogy milyen feltételek mellett volnánk hajlandók az Ébredő Magyarok Egyesületébe visszalépni. Tekintettel arra, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének országos központi választmánya épen összeült, tekintettel arra, hogy én éveken át mint exponált ébredő magyar voltam ismeretes, kötelességemnek tartottam ezt itt megállapitani, s azt hiszem, a t. Nemzetgyűlés meg fogja bocsátani, hogy ezzel néhány percig igénybe vettem idejét Elnök : Mielőtt az interpellációkra áttérnénk' a tegnapi ülésen tett bejelentésnek megfelelően fel fog olvastatni a kereskedelemügyi minister urnák Írásban adott válasza Szabó József képviselő urnák folyó hó 24-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a ministeri választ felolvasni sziveskedjék. Héjj Imre jegyző (olvassa) : »T. Nemzetgyűlés ! Szabó József nemzetgyűlési képviselő ur a nemzetgyűlés folyó évi március hó 24-én tartott ülésén interpellációt intézett hozzám az államvasutak alkalmazottai részére engedélyezett üzemrészesedési jutalék felosztása körüli állítólagos méltánytalanságok, továbbá az állami vasgyári alkalmazottak részesedési jutalék engedélyezése és végül az állami vasgyáraknál tervezett munkáselbocsátások tárgyában. Erre az interpellációra a következőkben van szerencsém válaszolni. I. A folyó év február havában — az államvasutak 1925/26. üzletévének első hét hónapjában elért aránylag kedvező eredményeire való tekintettel — engedélyezett 52 milliárd összegű üzemrészesedési jutalék a fizetéses alkalmazottak között az élvezett fizetések arányában osztatott fel akként, hogy az A) csoportbeli tisztviselők évi fizetésük 6 százalékát, a B) csoportba tartozó tisztviselők évi fizetésük 10 százalékát, a segédtisztek, altisztek, havidíjasok, napidíjasok és napibéresek pedig évi járandóságuk 8 százalékát kapták jutalékul. Ebben az üzemrészesedési jutaévi március hó 27-én, szombaton. lékban az államvasutak elnöke, az egyes főosztályokat vezető igazgatók és azok helyettesei, valamint az üzletvezetők egyáltalában nem részesültek, mert e tisztviselők — teljesen függetlenül az üzemrészesedési jutaléktól — az évi költségvetésben e célra előirányzott hitel terhére havi pótlékot élveznek, melynek összege jelentékenyen meghaladja a többi tisztviselők üzemrészesedési jutalékának előbb jelzett mértékét, ami természetes is, mert a helyes üzemvitelért felelős vezetőállásban lévő főtisztviselőkre nehezedik a vasutak vezetésének terhe s így indokolt és méltányos tehát, hogy ezek a vezető főtisztviselők megkülönböztetett elbánásban részesüljenek. Az államvasuti munkások az alapórabérük százszorosának megfelelő összeget, összesen 7 milliárd koronát kaptak, tényleg nem üzemrészesedési jutalék, hanem támogatás címén, ami megfelel az eddig követett gyakorlatnak. Az állami vasgyári munkások részére most engedélyeztetik rendkívüli segély, melynek öszszege 3 milliárdot tesz és remény lem, hogy ezt az összeget az érdekeltek még a húsvéti ünnepek előtt mindenesetre kezeikhez fogják kapni. II. Az állami vasgyári fizetéses alkalmazottaknak jutalékban való részesítése a fennálló szabályzatok értelmében történik s ez ügyben a tárgyalások folyamatban vannak. III. Ami végül az állami vasgyáraknál tervbevett munkáselboesátások kérdését illeti, e részben megjegyezni kivánom, hogy egy közel 10.000 munkást foglalkoztató üzemnél — a termelési viszonyok időnkénti változására való tekintettel — természetesen alig kerülhető ki az, hogy a munkások létszámában változás ne eszközöltessék. Munkáselbocsátások azonban mindenkor csakis a tényleges elkerülhetetlen végső szükség esetén foganatosíttatnak és csakis az okvetlen megkívánt mértékben, fokozatosan és lehetőleg oly időszakokban, amidőn az elbocsátott munkásoknak nagyobb lehetősége nyilik ujabb esetleg másnemű munka vállalására. Ez az elv, melyet eddigelé is a legszigorúbban alkalmaztunk a jövőben szükségessé váló munkáselbocsátásoknál is feltétlenül szem előtt fog tartatni. Tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hogy ezt a válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Walko Lajos.« Elnök : Kivan az interpelláló képviselő ur viszonválasz jogával élni ? Szabó József : Nem kivánok. Elnök : Következik tehát a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a választ tudomásul vette. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Tudomásom szerint az első interpelláló, Fábián képviselő ur, kérelmet kivan a Házhoz előterjeszteni. A szó a képviselő urat illeti. Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem a nemzetgyűlés engedélyét ahhoz, hogy interpellációmat a legközelebbi interpeliációs-napon mondhassam el. (Helyeslés. — Beck Lajos: Nem járulok hozzá ! Tessék elmondani !) Elnök : Megállapítom, hogy a Ház a kéréshez hozzájárult, tehát ilyen értelemben mondom ki a határozatot. ~ A következő interpelláló, Beck Lajos képviselő ur, szintén kérést kivan a Ház elé terjeszteni. A szó a képviselő urat illeti. Beck Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel