Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-525

2 A nemzetgyűlés 525. ülése 1926, Sokáig nem hallottam erről a kérdésről, míg végül egyszer kérdőre vontam, azt mondtam neki: remélem, felhagytál ezzel a bolondsággal — mire ő azt mondta: nem, sőt ellenkezőleg, hiszen a kormánnyal együtt csinálom. Én Windischgraetz kijelentésének akkoriban nem sok hitelt adtam, állitásának igazságát azonban elfogadtam, mikor láttam, hogy a Bécsben elfogott Mészárost és társait a kormány intervenciójára, mind pedig az ott elfogott bűntársakat a tárgyalás után elbocsátották a börtönből,... semmi kétségem nem volt az iránt, hogy Windischgraetz a kormány tudtával folytatta kalandos terveit. ... Állítom azt, hogy Bethlen István ministerelnök hónapok óta tudomással birt a készülő frankhamisításról, tudta azt, hogy az országos főkapitány részese ennek a bűnszövetkezetnek: Általam nem ismert okból hivatali kötelességének eleget nem tett és ezt a frankhamisítást kellő időben meg nem akadályozta. Tovább megyek. Legjobb tudomásom szerint állítom azt, hogy amikor Jankovichék letartóztatása folytán az ügy nyilvánosságra került, a kormány elkövetett mindent, hogy a frankhamisítás tetteseit és résztvevőit leplezze és az egész kérdést eltakarja és csak akkor és olyan mértékben járul hozzá az ügy kiderítéséhez, amikor és amily mértékben erre a lépésre a külföld nyomása kényszeritette. Egyetlen kérésem ebben az ügyben, hogy mód adassék a teljes igazság _ felderítésére és ösz•szes bizonyitékaim előterjesztésére. Ezt a kijelentését a következő napon, március 3-án a nemzetgyűlési képviselő ur a sajtóban is megismételte. A nemzetgyűlés ugyanezen ülésén, tehát március 2-án felszólalt a minJisterelnök ur is és beszéde folyamán a következőket mondotta: Felszólítom Pallavicini György képviselő urat, hogy az ülés után azonnal jelentkezzék az ügyésznél, hogy bizonyítékait előterjessze. Ha pedig a képviselő ur önként nem fog jelentkezni, akkor a kormány kötelességének fogja tartani intézkedni, hogy a képviselő ur megidéztessék és vallomást tegyen. A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysága folyó évi március hó 3-án délelőtt kilenc órára őrgróf Pallavicini György képviselő urat vallomástétel céljából megidézte, az idéző végzésen azonban a Bp. által előirt azon intézkedéseket, amelyek a tanú meg nem jelenése esetére rendelkeznek, kihagyta. Március 3-án őrgróf Pallavicini György titkára utján levelet intézett az idézést kibocsátó rendőrfőtanácsoshoz, amelyben a következőket közli (Olvassa): »Budapest, 1926 március hó 3-án. Nagyságos Katona Kezső m. kir. államrendőrségi főtanácsos urnák, Budapest. Igen tisztelt Főtanácsos Ur! A Főtanácsos Ur aláírásával a tegnapi napon a m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatalától idézést kaptam, melyben felszólittattam arra, hogy folyó évi március hó 3-án délelőtt 9 órakor a főkapitányi hivatalban tanukép leendő kihallgatásom végett jelenjek meg. Amidőn ez ellen az idézés ellen, tisztán elvi szempontoktól vezéreltetve, mint nemzetgyűlési képviselő óvást emelek, egyúttal értesítem Főtanácsos Urat, hogy amennyiben hozzám ilyirányu felkérés intéztetik, (Erdélyi Aladár: Bukétával, fehér keztyüvel!) a legnagyobb készséggel állok a Főtanácsos Ur rendelkezésére. Kérnem kell azonban, hogy meghallgatásomra a reggeli 9 óra helyett lehetőleg későbbi időpontot szíveskedjék kijelölni. Kiváló tisztelettel Pallavicini György nemzetgyűlési képviselő.« A levélben tehát őrgróf Pallavicini György évi március hó 24-én, szerdán. elvi szempontokból vezéreltetve kifogást emel az ő tanúként! kihallgatása ellen, kijelenti azonban, hogy amennyiben tanúkihallgatás céljából meghivatnék (Erdélyi Aladár: Mit szólnak hozzá a demokraták? — Esztergályos János: Bákóczi Ferenc ott ül önök között? — Rupert Rezső: Kis Gajzágó Salamon! Majd mindjárt megmagyarázom!) az idéző államrendőrségi főtanácsosnak rendeldezésére áll és személyes tanúvallomást tenni hajlandó. Az eljáró rendőrfőtanácsos ab'ból az elvből indulva ki, hogy az ügyben az a fontos, hogy őrgróf Pallavicini György minél hamarább vallomást tegyen, eleget tett- ennek a kért udvariassági aktusnak és őrgróf Pallavicini Györgyöt titkára utján március 4-én délelőtt 11 órára kérte tanúkihallgatás céiljá.ból. Március 4-étn délelőtt 10 órakor a képviselő ur titkára utján telefonon közölte Katona Rezső államrendőr-ségi főtanácsossal, hogy másként nem hajlandó megjelenni, csak irásheli meghivásra. Ennek a telefonértesitésnek vétele után Katona Rezső államrendőrségi főtanácsos március 5-re szóló szabályszerű idéző végzést bocsátott ki, amelyben március 5-én délelőtt 11 órára idézte meg a nemzetgyűlési képviselő urat. Ez az idéző végzés azonban nem volt kézbesíthető, mire ugyanerre a napra szóló azonnali megjelenéisre kötelező idéző végzést bocsátott ki a rendőrfőtanácsos. Ennek az azonnali idéző végzésnek alapján őrgróf Pallavicini György megjelent a m. kir. államrendőrség főkapitányságán és a következő nyilatkozat jegyzőkönyvbe vételét kérte (Olvassa): »A március 2-iki nemzetgyűlésen képviselői kötelességemet teljesítettem, amikor a ministerelnök urat egyes tényeiért és mulasztásaiért felelősségre vontam. Alkotmányunk értelmében ezért egyedül a nemzetgyűlésnek tartozom felelősséggel és semmiféle hatósági intézkedés ilyen irányú cselekvéseimben nem korlátozhat és nem befolyásolhat. Ez a felelősség nem az én egyéni mentességem előjoga, hanem a törvényhozó testület politikai teljes szabadságának^ és függetlenségének oly elengedhetetlen feltétele és követelménye, amelynek érvényesítését egyéni Lemondással sem gátolhatom meg. A Bt. 19. §-a és a Bt. 32. §-a előírják, hogy a törvényhozás tagjainak mentelmi jogát a hatóságok is tiszteletbiein tartani kötelesek. Minthogy pedig a képviselői minoséghen végzett ténykedések tekintetében fennálló felelősséget illetékes törvényhozási határozat tette a mentelmi jog kötelező tartalmává, ezért kénytelen vagyok minden oly hatósági intézkedést, amelynek törvényhozói tiszt korlátozására vagy befolyásolására irányuló látszata van, zaklatásnak minősíteni és a fenforogni látszó mentelmi sérelmet kötelességszerüleg- a nemzetgyűlésnek bejelenteni. Mindaddig, mig ebben a kérdésiben határozat nem keletkezik, az alkotmány sértése nélkül nem állhat módomban semmiféle további nyilatkozat tétele.« Ennek alapján a budapesti kir. ügyészség elnöke március 6-án a budapesti büntető törvényszék, vizsgálóbirájához indítványt tett, hogy őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselőt a pénzhamisítás^ bűntettével terhelt herceg Windischgraetz Lajos és társai bűnügyében idézze meg és hallgassa ki a bűnügygyei összefüggő és a nemzetgyűlés folyó évi március hó 2-iki ülésén tett és a sajtó utján is megismételt nyilatkozatában ismertetett állítólagos ténybeli tudomására nézve, ha pedig nevezett az idézésre meg nem jelenik vágy az érdemleges vallomástételt megtagadja, a vizs-