Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-525
A nemzetgyűlés 525. ülése 1926. évi 'március hó 24-én, szerdán. 35 Jogosan súlyosbítja a munkások panaszát az is, hogy ezt az összeget nem üzemhaszonrészesedés címén folyósitottáík nekik, hanem támogatás címén. Felfogásom az, hogy ezekkel a támogatásokkal egyszersmindenkorra fel kellene hagyni. Itt jogos munkabérről van szó! Tessék a jogos muínkiabért biztosítani az embereknek és akor nem fognak támogatásra szorulni. Azt hiszíem azonban, ez a »támogatás« jelző csak azért van ott, hogy a legközelebbi alkalommal a Máv. igazgatósága talán még ezt a keveset is elvonja az emberektől. Én ez ellen már eleve tiltakozom és ha a minister urnák esetleg nincs is módjában már ezen, az aránytalanságon változtatni, — bár én azt hiszem, hogy 400 milliárdnyi feleslegből még módjában lesz kárpótolni azokat, akik aránytalanul keveset kaptak az üzemhaszonrészesedésből — mindenesetre remélem, azt elérem felszólalásommal,^ hogy ez az aránytalan szétosztás nem fog még egyszer ismétlődni a vasútnál. Interpellációm második része, amely tulajképen külön interpelláció is lehetett volna, a Máv. gépgyári alkamazottak ügye. A Máv.-gépgyárban és a diósgyőri vasgyárban eddig az volt a rendszer, hogy ugyanabban az elbánásban részesültek, mint a vasút alkalmazottai. Most a vasútnál már megkapták ezt az üzemhaszonrészesedést, — méltánytalanul osztották ugyan szét, de megkapták — a Máv.-gépgyárnál és a diósgyőri vasgyárnál azonban sem a tisztviselők, sem a munkások ezideig egy fillért sem kaptak. Nem tudom megérteni, miért kezelték őket mostohábban, mint a vasúti alkalmazottakat? Az nem lehet érv, hogy az állami gépgyár és a diósgyőri vasgyár jelenleg nem tud felesleget felmutatni. A vasútnál akkor is folyósították .minden évben üzemhaszonrészesedés címén vagy más címen ezeket a segélyeket, amikor a Máv. mérlege nem zárult felesleggel. Nincs tehát ok arra, hogy a Máv.-gépgyárnál és a diósgyőri vasgyárnál ezt az üzemhaszonrészesedést ne biztosítsuk. Az ellen emelek még kifogást hogy ezt a megkülönböztetést teszik a munkások és tisztviselők között. Ez a kifogás keresztényszocialista felfogásomból fakad. Én ugyanis elitélem azt, hogy társadalmi osztályok társadalmi osztályokkal álljanak szemben, az ilyen intézkedés azonban épen feléleszti az osztályharcot és ezzel alkalmat adunk arra, hogy a munkás gyűlölettel nézzen a szellemi munkásokra, a tisztviselőkre. Márpedig ez nem helyes, ezt el kell kerülnünk és módot kell találnunk arra, hogy ők egybeforrjanak ennek a hazának többi gyermekeivel. r Kivánságom tehát az, hogy a vasútnál revízió alá vétessék ez a szétosztás a Máv.-gépgyárnál és a diósgyőri vasgyárnál pedig a szokásos üzemhaszonrészesedést haladéktalanul folyósítsák. Még csak egyet teszek szóvá ezzel az inHitélesitettéJc : Nánássy Andor s. Te. naplóbirdlő'í terpellációval kapcsolatban. A Máv.-gópgyárban ugyanis újra az a hir terjedt el — azt hiszem, nem alaptalanul, mert közvetlenül az igazgatóságtól jött ez a hir — hogy a közeljövőben 350 munkást készül elbocsátani az igazgatóság. Ma, amikor olyan nagy a munkanélküliség, amikor az elhelyezkedési lehetőség annyira nehéz, azt hiszem, igazán nem indokolt és nem célszerű a nagy munkanélküliséget még ilyen intézkedéssel is fokozni. Az állami gépgyár igazgatóságának, vagy a kereskedelemügyi minister urnák minden körülmények között módot kell találnia arra, hogy munkaalkalmat biztosítson ezek számára. Â munkanélküliséget ilyen indokolatlan elbocsátásokkal nem szabad fokozni. Ezeket szándékoztam röviden előterjeszteni interpellációmban és nagyon szeretném, ha a kereskedelemügyi minister ur nem rám, hanem az érdekeltekre való tekintettel módot találna arra, hogy még húsvét előtt választ adjon erre az interpellációra. Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi minister urnák. T. Nemzetgyűlés! Mai elnöklésem során Rupert Rezső képviselő ur beszéde közben a köveiktezőket mondta (olvassa): »Minden ok, a legnagyobb valószínűség megvan rá, hogy a minister elnök ur igenis, részes abban a cselekményben, amellyel megvádoltatott. E helyett elfut a bírósághoz és egy nagy forradalmi cselekedetet visz végbe az alantas hatóságaival, egyenesen megtámadja azt az alkotmányt, amelynek utolsó foszlánya, a r szólásszabadság az, amely ebbten a szörnyű sötét, gobosz országiban, ebben a közjogi banditizmusban, ami itt van, a közérdeknek még valami védelmét nyújtja. A t. ministerelnök ur és ministertársai hivatkoznak) arra, milyen nagy konszolidációt értek el. Most lerántotta a leplet erről a konszolidációról. Ez a konszolidáció az, hogy a hatalom főnökének, tehát a banda fejének módjában áll alantasait megmozgatni és gonosz támadásra vinni.« Nagyon sajnálom, hogy a nagy zajban, amely a beszéd alatt állandó volt, ezeket nem hallottam. A gyorsirói jegyzetekből megállapítván ezt a hiteles szöveget, a képviselő urat ezekért a kifejezésekért rendreutasítom. A mai ülés napirendije ki lévén merítve, hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Y an valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután i óra 10 perckor.) Szabó Zoltán s. k, Izottsdgi tagok.
