Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-537

A nemzetgyűlés 537. ülése 1926. évi április hó 24-én, szombaton. 377 elégedettséggel dolgozzék s akkor nem kell ilyen rozsdás villámhárítókat felállítani, hiszen nem kellett a múltban sem. (Kószó István : Nem voltak szakszervezetek a múltban !) Nem voltak !? (Kószó István : Nem !) Tisztelettel ielhivom az államtitkár-képviselő ur figyelmét a következőkre. Jászai Samu t. képviselőtársunk irt egy 330 oldalas könyvet a magyar szakszervezetek múltjáról. T. államtitkár-képviselő ur, méltóztassék a könyvet megvenni s ha elolvassa, meg fogja látni, hogy pont az ellenkezője a történelmi igazság annak, amit most nagyon könnyelműen és felületesen ide méltóztatott dobni. (Kószó István : Régen nem azzal a tendenciával dolgoztak, mint ma ! — Lendvai István : Tudvalévő, hogy már Árpád apánk is szakszervezetet alapitott ! — Derültség. — Zaj. — Elnök csenget.) Már most tessék nekem bebizonyítani, hogy a magyar nép, a magyar dolgozó és adózó polgárság mennyit kap ezért az 5*5 milliárdért, hiszen arra, hogy szükség esetén dolgozzanak, odamenjenek, ahol veszély van, mentsék azt, ami megmenthető, az állami értékeket és nemzeti kincset. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Ha egy kicsikét következetesek akartak volna vagy tudnának lenni az urak, akkor a szociáldemokraták részéről történő sok felhánytorgatás után kivették volna már a kezünkből ezt a fegyvert, ezt az agitációs eszközt, mert ez agitációs eszköz, és ha éveken keresztül nem is tették, de legutóbb, amikor óriási nemzeti értékek vesztek és pusztultak el ; amikor a Tisza-menti községek szegény népeinek, a sok apró gunyhó lakóinak, a magyar vérnek, a magyar dolgozó kisgazdáknak, a magyar dolgozó földmíves munkásságnak minden vagyona elpusztult ; amikor a haragos Tisza kiöntött, magával sodort mindent, lehetetlenné tette az idei szántást, elveszett tehát egy mindenféle szempontból irtózatos nagy összeg, amikor a jég végigsöpört és mindent megfagyasztott a még nem is olyan régen dús kalászokkalfelevetett magyar rónán : odatolhatták volna a nemzeti munkavédelmi intézményt, ezt az öt és fél milliárddal fentartott intézményt : »Tessék odamenni, tessék dolgozni, tessék menteni életet és vagyont !« Ott lett volna rá az alkalom. S mi ezt hiába reklamáltuk, itt, hiába kértük az urakat, hogy küldjék ki a nemzeti munkavédelem jól megszervezett tagjait, hogy a munkából vegyék ki részüket, bizonyítsák be nekünk azt, hogy hasznosak tudnak lenni akkor, ha baj van, ha valahol menteni kell. Hiába kértük önöket és hiába invitáltuk, hiába csalogattuk a nemzeti munkavédelmi szervezet tagjait, nem lehetett őket seholsem látni ; amikor lent az Alföldön siró apák és anyák veszni és pu»ztulni látták egész életüknek minden kincsét és vagyonát, akkor a nemzeti munkavédelmi szervezet tagjai talán valahol itt a városban a Kossuth Lajos-utcán vagy a Dunaparton korzóztak vagy valamelyik korcsmában táboroztak (Pikler Emil : Csocso bácsinál.) T. Nemzetgyűlés ! Nem mondhatjuk azt sem» hogy : hja még fiatal a nemzeti munkavédelmi szerv, még nincs jól kiépitve, majd ha ki lesz épitve, akkor el fogja végezni a villámhárító munkáját. Én abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy szemléltető módon bemutathatom önöknek a nemzeti munkavédelmi szerv teljes állami kiépítését, meg méltóztatnak ebből az egyetlen bemutatásból látni, hogy nem áll meg az, hogy ez a szervezet nincs kiépitve, mert gyönyörűen ki van épitve, ugy, hogy ehhez hasonlót kiépiteni és megszervezni ebben az országban még senki sem tudott. (Lendvai István : Még Steimetz sem? Az csak tud épiteni !) Nagyon örülnék, ha az urak majd kézbe is vennék a dolgot és gyönyörködnének benne ! De méltóztassanak megengedni, hogy mindazok részére, akik talán restelik szociáldemokrata kézből tanulmány tárgyává tenni ezt a képet (felmutatja.), szépen, barátságosan ismertethessem ezt a szervet, amely gyönyörűen működik s amelyre pontosan ráillik az, amit a ministerelnök ur mondott, hogy : »az én szervezeteim.« Ez az intézmény az egész országban meg van szervezve ; az egész ország különböző részekre van beosztva és a nemzeti munkavédelem összes szálai befutnak a belügyministerium VII. ügyosztályához. De kár, hogy nincs itt a belügyminister ur ! (Kabók Lajos : Majd üzenünk neki ! — Lendvai István : Bizonyára ő is sajnálja !) Már most Budapest központtal a következő hivatalok vannak : postás csoport, vasutas csoport, műegyetemi csoport, tudományegyetemi csoport. Van továbbá Budapesten tiz kerületi kirendeltség, továbbá egy újpesti és egy Kispest— erzsébetfalvai kirendeltség, összesen tehát 12 kirendeltség. Budapest tehát fel van osztva tiz kerületre. Minden kerületnek megvan a maga csoportja, megvan a maga szerve és a szerveknek megvannak a maguk tagjai. Amint látjuk, be van állítva a Tudományegyetem, a Műegyetem, a posta és a vasút. A két elsőre legyen szabad egypár megjegyzést tennem. Azt az ifjúságot, amelynek a tanulás volna az első és fő kötelessége, a műegyetemi és a tudományegj^etemi ifjúságot, amelynek a tudására lesz bizva a jövő Magyarország, amelynek tehát tanulnia kellene, minden idejét, még minden rendelkezésére álló szabad idejét is a tanulással kellene eltöltenie, hogy belőlük jó mérnökök, jó orvosok, jó ügyvédek, jó tudósok váljanak, ezt a még talán ártatlan lelkű ifjúságot a gonosz és ostoba politika átviszi olyan térre, amely lehetetlenné teszi ennek az ifjúságnak, ennek a jövő generációnak, hogy tudását olyan mértékben kifejleszthesse, mint amely mérték megfelel ez ország törekvéseinek és amely mértékre szüksége lesz és lehet a jövő Magyarországnak. Ez bűnös könnyelműség a lelkekkel, bűnös könnj^elmüség a jövő Magyarország népével. Ez tehát az egyik rész. A másik rész a törvény hatósági nemzeti munkavédelmi hivatalokról szóiÖsszesen 34 ilyen törvényhatósági nemzeti munkavéde'mi hivatal van. Ez a kimutatás nagyon érdekes,. Ezek a hiva" talok a következők (olvassa) : »Észak-Pestvármegye Budapest székhellyel, Esztergom vármegye Esztergom székhellyel, Hont és Nógrád vármegye Balassagyarmat székhellyel, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnok székhelllyel, déli Pestvármegye—Bács-Bodrog vármegye Kecskemét székhellyel, Békés és Arad vármegye Gyula székhellyel, Csongrád és Torontál vármegye Szentes székhellyel, Csanád vármegye Makó székhellyel, Bihar vármegye Berettyóújfalu székhellyel, Haj du vármegye Debrecen székhellyel, Ung—Szabolcs vármegye Nyíregyháza székhellyel, Bereg— Szatmár vármegye Mátészalka székhellyel, Heves vármegye Eger székhellyel, Borsod—Gömör vármegye Miskolc székhellyel, Abauj vármegye Szikszó székhellyel, Zemplén vármegye Sátoralja székhellyel, Komárom és Fejérmegye Székesfehérvár székhellyel, Veszprém, Győr és Tolna-vármegye Szekszárd székhellyel, Somogy vármegye Kaposvár székhellyel, Baranya vármegye Pécs székhellyel, Zalamegye Zalaegerszeg székhellyel, Sopron és Mosón vármegyére nézve a székhely nincs megállapítva, Vas vármegye Szombathely székhellyel. Ezek tehát a törvényhatósági székhelyek, ahol a nemzeti munkavédelemnek szervei ki vannak építve. Ezeknek szálai szintén a belügyministerium VII. ügyosztályába futnak össze.