Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-536

A nemzetgyűlés 536. ülése 1926. évi április hó 23-án, pénteken. 343 személyes tapasztalatok és a hozzánk érkezett levelek^ alapján is megállapitható, hogy ez az intézmény mai formájában és mai végrehajtásában alkalmas arra, hogy a falu lakóinak életét megkeserítse. Hive vagyok a fakultativ testnevelésnek és a mi körünkben is mindent elkövetek arra nézve, hogy a testnevelést ápoljuk és fejlesszük, mondom, hive vagyok a fakultativ testnevelésnek, de nem vagyok hive a levente-üggyel kapcsolatban annak, hogy erőszakkal és büntetéssel kényszerítsék gyakorlatozásra a mezőgazdasági munkásokat, akik különben is kifáradnak és eleget gyakorlatoznak egiész heti munkájuk alatt. Meg vagyok róla győződve, hogy ha azok a képviselőtársaim, akik annákidején hozzájárultak ennek a testnevelésről szóló 1921 : LIII. te. megalkotásához, ismerték, tudták volna azokat a következményeket, amelyeket^ ennek a törvénynek gyakorlati végrehajtása rájuk nézve jelent, azt hiszem, jobban meggondolták volna a törvény megszavazása alkalmával, hogy mit csinálnak. Én csak példákat hozok fel arra nézve, hogy milyen helyzetet teremt különösen a kisgazdáknál, az apró, törpe exisztenciáknál ennek a törvénynek ^ végrehajtása. Például van egy kisgazda, akiinek 2—3 fia van, akik leventekötelesek és van egy gazdasági cselédje, aki ugyancsak leven'íeköteles. Ezek együttesen végzik a gazdaságban előforduló mindennemű munkálatokat és valósággal probléma előtt álanak akkioir. amikor valamennyinek leventegyakorlatra kell menni. Itt van nálam egy levél, amely ezzel a mondattal kezdődik (olvassa): »Megvert a jó Isten bennünket ezzel a testnevelési törvénnyel.« Kisgazda irta ezt a levelet. A másik elpanaszolja, hogy házas ember, de még nelm mentették fel a leventegyakorlat következményei alól. Kisgazda és neim tudja mit csináljon, mert súlyos és nehéz bírságolás következik, ha nem jelenik meg a leventegyakorlaton. Itt van nálam egy harmadik levél is, amelyben egy háromgyermekes családapa, kisgazda, sírja el keservéit, és kérdezi, változtathatna-e azon az állapoton, hogy három fia minden vasárnap kénytelen otthagyni a jószágot, a gazdaságot és mindent (Csontos Imre: Maga a képviselője ennek a községnek'?) és kénytelen »testnevelni« és gyakorlatozni. (Csontos Imre: Az a kérdés, maga-e a képviselője ennek a kerületnek!) Én megmondom azokat a panaszokat és bajokat is, amelyek más kerületből érkeznek hozzám. (Csontos Imre: Az ottani képviselőnek tudnia kell, hogy mi a kötelessége! — Malasits Géza: A földműnk alsókat képviseli, tehát kötelessége az egész országra kiterjed!) Arra nézve, aki nem akarja elhanyagolni gazdaságát vagy aki munkásember és dolgozik, úgyhogy nem jelentkezhetik a leventegyakorlatra, mert munkában van elfoglalva, súlyos és nehéz pénzbírság következik. A legképtelenebb Ítéletek születnek meg a leventegyakorlátozásokról való elmaradás nyomán. Itt van a kezemben egy csomó árverési hirdetmény. Az egyik szerint két párnát akarnak elárverezni, a másikban egy stráfkocsit és igy megy ez tovább. Bútorokat, berendezéseket és minden szükséges gazdasági és egyéb felszereléseket árvereznek el azért, mert a leventeköteles nem jelent meg a leventegyakorlatra. Itt van pl. egy levente-ügy Csömörről. Özvegy Reiter Istvánné hadiözvegy, havi 56.000 korona nyugdíjat kap és 226.000 korona r pénzbüntetés fejében lefoglalták a varrógépét és kéthónapos malacát. Kurucz János gyári munkásnak, ha munkája van, heti 120.000 koronát keres, a felesége hónapok óta beteg, most halálán van, öt élő gyermeke van, 100.000 korona leventebüntetés fejében elvitték a varrógépét. Özvegy Haromsitz Jánosné, hadiözvegynek varrógépét foglalták le, pedig ötödmagával tengődik havi 60.000 korona nyugdíjából. Stanka János gyári munkásnak, jelenleg munkanélkülinek 400.000 korona pénzbüntetés fejében másfél éves hízóját foglalták le. Özvegy Varga Mártonnénak a párnáit vitték el. Fabók Pál keresete heti 100.000 korona

; leventeköteles két fia munkanélküli, elvitték négy párnájukat tehát a legdrágább kincsüket. Bander Mihály munkanélküli napszámosnak elvitték három kecskéjét, két zsák rozsát, özvegy Warenska Györgyné hadiözvegynek, akinek 30.000 korona a havi nyugdíja, 100.000 koronás pénzbüntetés fejében lefoglalták a varrógépét. Tankó Pál harang-ozótól egy zsák rozsot vittek el, özv. Kálmán Jánosné varrógépét 54.000 korona fejében foglalták le, Szabó Márton földmunkás egyetlen tehenét 100.000 korona fejében vitték el, Mackó Jánosoknak — valamennyien munka nélkül vannak — elvitték a varrógépüket. így felsorakoztathatnám községenként és személyenként mindazokat, akik a leventézés következtében erre a sorsra jutottak, akiknek elárverezték apró jószágaikat, bútoraikat, berendezésüket, varrógépüket és egyebüket. Kétségtelenül bizonyos az, hogy erre a vexaturára, zaklatásra, aminek a leventézéssel kapcsolatban kiteszik a falvak népét, — persze a városokban nem törődnek vele oly sokat, mert a városi népet nem fogják annyira a leventézés igájába — semmi néven nevezendő szükség nincs. De nincs szükség különösen arra a szellemre, amely a leventézéssel kapcsolatban jelentkezik. Már délelőtti beszédemben is utaltam arra, hogy Magyarország csak békés szándékkal, békés munkával boldogulhat és kerülhet ki ebből a mai lehetetlen helyzetből. Hiába akarják militarizálni a levente-csoporton keresztül az ifjúságot, ez teljesen céltalan és csak vesztébe viheti az országot. Nincs erre semmi szükség és az országnak csak ártunk vele. Kijelentem, hogy hive vagyok a fakultativ testnevelésnek, de nem vagyok hive az Ilyen kényszer utján eszközölt u. n. testnevelésnek, amelynek, mint az egyik tanítói szaklapban olvasom, az a célja, hogy katonailag képezzék ki és neveljék a fiatalságot. Ismételten hangsúlyozom, nincs erre semmi szükség, de különösen nincs szükség vexaturára, ami a levente-üggyel kapcsolatban a falvakban jelentkezik. Ennélfogva kötelessége a kultuszminister urnák, hogy 'haladéktalanul gondoskodjék ennek a törvénynek visszavonásáról, de addig is kötelessége gondoskodni arról, hogy a végrehajtás körül ne forduljanak elő azok az atrocitások, amelyek eddig előfordultak. Kíméljék meg az egyébként is agyonsanyargatott és megnyomorított népet az ujabb zaklatásoktól. Politikailag is bizalmatlan vagyok a kormány iránt, nemcsak azok miatt, amiket eddig elmondtam, hanem bizalmatlan vagyok iránta abból az egyszerű szempontból is, mert nem látom, hogy a politikájában tényleg olyan irányt követne, amely alkalmas volna arra, hogy az ország érdekeit minden téren és minden vonalon előmozdítsa. Itt kapcsolódombele ismételten Szabó Sándor képviselőtársamnak ma délelőtti felszólalásába, még pedig ennek abba a részébe, amelyben szemére vetette gróf Andrássy Gyulának, hogy a cselédeit és a gazdaságában alkalmazott munkásokat arra kényszeritette, hogy az ő pártállása szerinti képviselőjelöltre szavazzanak. Hát igen t. Nemzetgyűlés és igen t. kisgazda képviselő-