Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-525

A nemzetgyűlés 5.25. illése 19.26. külpolitikai következményeiről akarok? még csak pár szót szólani. Ha kinézünk a parlament ablakain... (Kuna P. András: Magasak!) Ugy látszik azért nem látják meg micsoda bajok vannak a faluban is. mert magasra jöttek fel az urak, s nem látnak vissza a faluba. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szWsőbalőldalon. — Ellenmondások a joboldalon. — Prower Sán dor: Az alsó arisztokrácia! — Zaj.) Mi sohasem mondottuk azt, hogy^ nem kivaujuk a kormány lemondását. Évek óta egyebet sem csinálunk, amióta megjósoltuk, — és sajnos az utolsó betűig bevált, — hogy a szerencsétlen szanálási szisztéma anyagilag tönkreteszi az országot, külpolitikailag pedig rabszolgaságba hajtja... Elnök: A képviselő úrtól megvonom a szót, mert a képviselő ur a szanálásról beszél, ami pedig nifncs napirenden. (Propper Sándor: A házszabályokhoz kérek szót!) Először Halász Móric képviselő ur jelentkezett, őt illeti a szó. (Pakots József: A szanálásról ne beszéljünk, mert az nincs! — Zaj.) Halász Móric: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a legrövidebb időre igénybevegyem a t. Nemzetgyűlés idejét. Itt egészen egyszerűen és tisztán Pailavicini képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről van szó, olyan szempontból, hogy tanuzási kötelezettségének a biróság előtt eleget tegyen. (Farkas István: Arról van szó, hogy a kormány nem mer sajtópert indítani!) Nekem semmiféle sajtóperhez ezidőszerint közöm nincs, s ugy tudom, hogy ezidőszerint a nemzetgyűlésnek sincs joga és módja ezzel foglalkozni. (Farkas István: Mórickám, ez a lényeg!) Semmi egyébről nincs szó, mint hogy az illető képviselő ur tanuzási kötelezettségének eleget tegyen. (Farkas István közbeszól.) Elnök: Farkas István képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradbi. Halász Móric: T. Nemzetgyűlés! Kötelességemnek tartom a nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy ebben az ügyben már több precedens is van. Jelinek! Arthur a mentelmi jogról irott könyvében kimondja, hogy szabályként ismertetett el, hogy képviselő, ugy panaszos, mint tainu minőségben polgári, vagy büntető ügyben megidézhető anélkül, hogy e célból a biróság az illető képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kénytelen volna kérelmezni. (Horváth Zoltán: Ezt Jelinek mondja! Az is zsidó volt! — Derültség.) Minek alapján mondja ezt az egyetemi tanár! Kikerestem az 1887. évi országgyűlési naplóból az idevonatkozó precedenst, Bátorkodom felolvasni ezt azért, hogy belássa a nemzetgyűlés, hogy akár felfüggeszti Pailavicini képviselő ur mentelmi jogát, akár nem, ez végeredményben a dolog lényegére nézve irreleváns, irreleváns pedig azért, mert amennyiben a nemzetgyűlés üléseit a mai napon elnapolja, akár kényszereszközökkel is módja van a bíróságnak foganatosítani Pailavicini képviselő ur kihallgatását. (Rupert Rezső: Ne mondja! Ilyen zöldséget még sohasem mondtak ebben a nemzetgyűlésben. — Zaj.) Elnök: Rupert Eezső képviselő urat rendreutasítom. (Kuna P. András közbeszól) Kuna P. András képviselő urat is kénytelen vagyok rendreutasítani. Nagyon kérem a képviselő urakat, méltóztassanak minden oldalon csendben maradni. Halász Móric: Nekem semmi okom sincs ' évi március hó 24-én, .szerdán. 9 arra, hogy a képviselő úrral gorombáskodjam. Előttem van a Ház naplója, abból olvasom fel a precedenst; ha a képviselő ur nem tudja ezt nagyon kérem, olvassa el szintén. Ugy tudom, hogy a képviselő ur ugyancsak tagja a mentelmi bizottságnak, illenék tehát, hogy a mentelmi jog kérdésével fogalalkozzék ugy, mint más. (Szakács Andor: A mentelmi jogban mindenre van precedens! — Közbeszólások a baloldalon.) Elnök: Szakács Andor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradui. Ha így elfajulnak a tárgyalások, ha minden mondatba tizen szólnak közbe, lehetetlen lesz a tárgyalás. Halász Móric: 1889 április 10-én a mentelmi bizottság a Ház ülésén a következő határozatot terjesztette elő, amely még a mai napig sincs megváltoztatva. (Prower Sándor közbeszól.) Elnök: A képviselő ur, ugy látszik, magatartásával minél szigorúbb elnöki intézkedést akar kiprovokálni. Figyelmeztetem a közbeszóló képviselő urakat, hogy kénytelen leszek velük szemben a házszabályok legszigorúbb alkalmazásához nyúlni. (Helyeslés a jobboldalon.) Csendet kérek! Halász Móric: Ez a határozat a következőképen szól (olvassa): »Országgyűlési képviselőnek tanúságtétel végett való megidéztetéséhez a képviselőház előzetes engedélye nem szükséges. Midőn azonban törvényszerűen annak elodázhatatlan szüksége forog fenn, hogy az országgyűlés tanácskozásainak és működésének tartalma alatt akár polgári, akár bűnügyekben tanuként megidézett országgyűlési képviselő ellen személyes szabadságát korlátozó kényszereszközök alkalmaztassanak, ezek foganatosítására a képviselőház beleegyezése, illetve a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kérendő.« (Rupert Rezső: Ez ellenkezik azzal, amit az előbb mondott!) Tessék csak megvárni a folytatását. Tovább megy azonban a bizottság és kimondja, hogy (tovább olvassa): »Ebben a konkrét esetben — Svastits Gyula esetéről van szó — akkor sem követtetett volna el sérelem a mentelmi jogon ha az elővezettetés tényleg végre is hajtatatott volna, mert amint az iratokból kitűnik, azon időben, midőn a képviselő megidéztetett, az országgyűlés szünetelt.« (B. Kaas Albert: Sí tacuisses!) Ebből következik, hogy ha a képviselő mint tanú megidézte!ik, több szempont veendő figyelembe. Először a tanuzási kötelezettség teljesítése a képviselőház tanácskozásának és működésének ideje alatt, másodszor ugyanennek teljesítése a képviselőház tanácskozásainak szünetelése alatt és harmadszor a tanuzási kötelezettség nemteljesitése folytán alkalmazandó kényszereszközök alkalm képviselőház működése alatt és negyedszer működésén kívül. Itt egyszerűen arról van szó, hogy egyszerű tanuságtételre hívta fel a biróság — ezt a kifejezést használom, hogy hívta fel, mert idézésre nem jelent meg a képviselő ur, de ezenkívül fel is hivatott arra, hogy jelenjék meg, de ennek a felhívásnak eleget tenni nem akart, illetve amidőn megjelent, a vallomástételt megtagadta. Amennyiben a mai napon a nemzetgyűlés elnapoltatnék, holnap, vagy holnapután, vagy bármely napon a biróság ennek a precedensnek és ennek a házhatározatnak alapján teljes joggal járhat el (Farkas István : A bíróság nem házhatározat, hanem törvény alapjáo jár el!) — mert ez egyszerűen a mentelmi jognak leíixirozása — és akár kényszereszközök igénybevételével is vallomásra szoríthatja Pailavicini képviselő urat. Éppen ezért, bogy ez az eset be ne követNAPLO. XLI. •2