Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-530

Í34 A nemzetgyűlés 530. ülése 1926, díj, amely a minimális arányszám következtében leszállna egymillió és néhányezer koronára. A Ha­zai Bank egyik tisztviselőjének a bíróság 6 millió korona nyugdijat itélt meg. Ez a 30%-os arány­szám következtében kapna 15 millió koronát. Hat­millióról egyszerre leszállna másfélmillióra ! Itt van egy másik curiai Ítélet, amely 4"5 millió koronát itélt meg egy nyugdíjasnak, ami helyett az illető nyugdíjas az arányszám alapján 1,868.000 koronát kapna. Egy ötödik esetben a bíróilag megállapított 3,732.000 koronás nyugdíj leszállna 5—600.000 ko­ronára. Hatodik esetben egy másfélmillió koronás nyugdíj leszállana 600.000 koronára. De igy tovább az egész vonalon. Annak a rendelkezésnek tehát, amely a jog­erős birói ítéleteket nullifikálni akarja, ilyen kö­vetkezményei volnának. Én tehát azt kérdezem a t. Nemzetgyűléstől, szabad-e megengedni ilyesmit? Hiszen ebben a kérdésben a gyengébbek érdekeit kell nekünk védelmeznünk és a jogerős birói Íté­lettel kapcsolatosan csak arról lehet és kell is majd beszélni, hogy ez csak abban az esetben vál­tozhatik meg, illetve veszthetné hatályát, ha az arányszámnál kevesebb nyugdíjat állapított volna meg, abból az egyszerű tételbői kiindulva, hogy a törvényhozásnak nem az erősebb, hanem a gyen­gébb fél védelmére kell sietni. (Rothenstein Mór : Nálunk mindent fordítva csinálnak !) A javadat egyéb rendelkezéseire most az álta­lános vitában nem óhajtok kiterjeszkedni. Elmon­dott megjegyzéseimmel azokat az indokaimat akar­tam a nemzetgyűlés ele tárni, amelyek engem különvéleményem előterjesztésére késztettek. Meg­győződésem szerint a szociális és gazdasági érdekek kiegyenlítése a javaslatnak nem sikerült, sőt épen ellenkezően, a bankok és a vállalatok érdekei messzemenően az alkalmazottak szociális érdekei fölé kerekedtek és nagyon természetes, hogy 100%-ig érvényesültek is. . Nem tudtam pl. megérteni azt, hogy mikor a pénzügyminister ur arra kérte az alkalmazottakat, hogy terjesszék elő kívánságaikat, mert ő azokat meg fogja tárgyalni és mikor ezek a módosító indítványok kezei között voltak, s azok tárgyalá­sára meghívta a munkáltató érdekeltséget, a Tébe-t, a Gyosz-t és a munkaadók központját, csak épen az alkalmazottak voltak azok, akik a saját indít­ványaik tárgyalásán nem vehettek részt, szóbeli argumentációval nem mehettek javaslataik segít­ségére és támogatására, (Dréhr Imre előadó : Volt egy képviselőjük !) nem tudom, nem abból a szem­pontból kiindulóan-e, hogy a Kereskedelmi Bank igen t. elnöke, aki egyben a Tébe. elnöke is, azt jelentette ki az ankéten, hogy ő mint Tébe., a pénzintézeti tisztviselők érdekképviseletével a Ptoe.-vel nem ül le tárgyalni. (Dréhr Imre előadó : Igaza is volt ! Ugyanazokkal nem ülhet le tárgyalni, akik őt annak idején a kommün alatt kirúgtak ! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos : Miért nem oszlatják fel akkor azt az egyesületet ?) Elnök : Csendet kérek. Várnai Dániel : A Tébe-nek nincs igaza, mert ha igaza volna, akkor nagyon jól néznénk ki, ha pl. Franciaország is azt a véleményt hangoziatná, hogy nem áll szóba Magyaroszággal, mert valamikor ellenségei között harcolt. (Dréhr Imre előadó : Kommunizmusról beszélek ! — Zaj a bal- és a szélső­baloldalon, j A Ptoe. a kommunizmusért nem felelős. A Ptoe. a kommunizmusnak gazdasági és a bankokat illető tényeiért nem felelős. (Dréhr Imre előadó : Olvassa el akkori rendeleteiket !) Ezt olvassa el az előadó ur ! (Szilágyi Lajos : Ezt máskor intézzék el az urak ! — Zaj.) Elnök ; Csendet kérek ! Tárnái Dániel: Még nagyon rosszra vezethet az a merevség, amelyet, a Tébe. tanusit a Ptoe-vel szemben! (Szilágyi Lajos: Likvidálják már egyszer évi április hó 16-án, pénteken. a forradalmat!) Ha a Tébe. önként nem mond le erről a szempontról, az alkalmazottak fognak találni majd megfelelő megoldást, hogy tárgyalásra kény­szerítsék a Tébe-t, amely mindig teljesen alap­talanul azt a büszke és merev elzárkózást tanúsítja. (Zaj. — Dréhr Imre előadó : Abszolút jogában áll ! — Szilágyi Lajos : A bűnösöket le lehet csukni ! Nem lehet aprehenzióval elintézni ! Nem lehet haragszomrádot játszani! A közérdek a fő! — Szeder Ferenc : Az előadói székből más szempontot kellene hirdetni !) Összefoglalva mL.dent, ami a javaslatban jelent­kezik, azt mondom, hogy ez nem megoldás. A nem­zetgyűlés egy egész életen át végzett munkának ilyen semmibevevését és megalázását nem szavaz­hatja meg egy kis lelkiismerettel. A legjobban érdekelt alkalmazottak azon a véleményen vannak, hogy ilyen megoldás helyett jobb a semilyen megoldás. T. i. azt akarják, hogy maradjon meg számukra az a lehetőség, hogy nyugdíjkérdéseikben továbbra is a bíróság szolgáltasson számukra igaz­ságot. Ezen a véleményen vannak már azért is, mert a bíróság sokkal emberségesebbnek, humá­nus a bbnak és igazságosabbnak bizonyult, mint ez a megoldás. (Györki Imre : Mint a Tébe. és Weisz Fülöpék !) Különvéleményemben az a javaslat is foglal­tatik, adja vissza a t. Nemzetgyűlés a javaslatot a pénzügyminister urnák, aki azt az érdekeltek be­vonásával újra készítse elő. Nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, fogadja el ezt az én különvéle­ményemet a benne foglalt javaslatokkal egyetem­ben. Határozata előtt mindenekelőtt vessen számot önmagával, tanulmányozza át jol ezt a javaslatot, amely előtte fekszik, s mielőtt dönteni akar, álljon a gyengébb fél oldalára, amely a törvényhozás védelmére nem csak rászorul, "azt nemcsak biza­lommal és a legnagyobb tisztelettel kéri, hanem a törvénjdiozás védelmét a legmesszebbmenő mér­tékben meg is érdemli. A javaslatot nem fogadom el. I' Helyeslés^a szélsőbaloldalon.j Elnök : Orffy Imre képviselő ur mint bizott­sági ^előadó kíván jelentést tenni. Örffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentését benyújtani az építkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925. évi XVIII. te. ki­egészítéséről. Tisztelettel kérem, a jelentés kinyo­matását, szétosztását és tárgyalására nézve a sür­gősség kimondását. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni. Kérdem, a t. Házat, méltóztatik-e a sür­gősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) Ha Igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Kéthly Anna ! Kéthly Anna: Tisztelettel kérem a Ház hozzá­járulását, hogy beszédemet a legközelebbi ülés­napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : A házszabályok értelmében képviselő­társunknak joga van ilyen kérelmet előterjeszteni. Kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy képviselőtársunk beszédét a legközelebbi ülésnapon mondja el ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és megteszem előterjesztésemet legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket hol­nap, folyó hó 17-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. Az épitkezések előmozdítását célzó intézke­désekről szóló 1925: XVIII. t. c. kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása ; 2. az 1926/27 évi állami költségvetés tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzá­járulni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mon-

Next

/
Thumbnails
Contents