Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-528

À nemzetgyűlés 52S. ülése 1926. évi március hó 29-én, hétfőn. i.-. amely a frank-ügy politikai hátterének tisztázása végett küldetett ki. (Zaj jobbfelől. — Elnök csenget.) A vizsgáló-bizottságban őrgróf Pallavicini György kihallgatását kértük a szóban levő állításokra vonatkozólag, mert hiszen Pallavicini egy olyan dologra lett volna tanú, amely teljes egészében a vizsgálóbizottságra tartozott, t. i. abban a kérdésben, hogy megállapitható-e a frankhamisitási ügy kezelésével kapcsolatban a kormány jogi felelőssége, vagy sem. Igen t. képviselőtársam azok közé tartozott, akik őrgróf Pallavicini kihallgatását nem .engedélyezték. Ellene szavazott, és most, amikor mi őrgróf Pallavicini kihallgatásának helyes módját kivánjuk és azt kivánjuk, hogy ez a kérdés oda menjen, ahová tényleg mennie kell, a sajtóbiróeág elé és nem engedjük ezt az ügyet a frankügy többi változataihoz hasonlóan elmázolni, akkor legkevésbé a mélyen t. kép visel ő taxisamnak van joga ez ellen kifakadni és az ellenzéknek ezt a tevékiettrységét, amikor a mentelmi jogot védi, egyszerűen kis torzsalkodásnak nevezni, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. — Zaj.) Az állam egy szerves organizmus és ez a frankügy, melynek a Pallavicini-ügy csak egyik változata, egyáltalán a kalandorpolitika ezen az organizmuson fekély és erre a fekélyre nem lehet mindig különböző flastromokat rátenni, mert különben elevetsedik a tett. Ezt a fekélyt, mélyen t. képviselőtársam, ki kell metszenünk és ha mi ezt ki akarjuk metszeni, akkor erkölcsi alapon állunk. (Huszár Dezső: Ök, a metszők! — Derültség.) Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy kötelességeinket teljesítsük és nem is járhatunk .el máskép, mint ahogy ezúttal eljárunk, mert kétségtelen, hogy a Pallavicini-ügy ben most már arról van szó, hogy az a tussoló tevékenység, amelyet mi a frankügyben kifogásoltunk, felcsap-e tényleg magáig a nemzetgyűlésig? Két kérdés áll ebben az ügyben előtérben. Az egyik az, van-e erkölcsi bátorsága a Bethlen-kormánynak, melynek háta mögött az igen t. ^ képviselőtársam is áll, Pallavicini őrgróf képviselőtársam vádijaival szemben, amely vádak szerint hivatalos minőségében bűnpártolást, bűnpártolást és tussolást követett el, a magyar bíróság elé állani és «ezt a kérdést rendeztetni? (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) És pedig rendeztetni az ügyfélegyenlőség elve alapján, nem alárendelt ügyészekkel, hanem szemtől szembe állva, ott, ahol az őrgróf a maga bizonyitékait teljes mértékben feltárhatja. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) ; A másik kérdés az, hogy ez a Nemzetgyűlés tényleg hőmérője-e azoknak az erkölcsi "erőkneik, melyeknek egy nemzetnél feltétlenül érvényesülniük kell, s ez a parlament rá fogja-e a kormányt kényszeríteni arra. hogy e vádakkal szemben, igenis, nyíltan és férfiasan álljon ki? Amiért a vizsgáló-bizottság kiküldetett, az a politikai háttér vizsgálása volt. Aznap, amikor itt megszavazta a Nemzetgyűlés ennek a vizsgáló-bizottságnak kiküldését, Nagy Emil képviselőtársammal találkoztam s ő érdeklődött, milyen megállapodás jött köztünk létre — a kormány és käzöttünlk —• a vizsgáló-bizottság kiküldését illetőleg, s amikor én ezt Nagy Emil képviselőtársammal közöltem, azt kérdezte tőlem: »Vájjon melyikötök csapta be a másikat! (Nagy Vince: Ez csak az egyik ré.szen volt lehetséges! — Zaj.) Nagy Emil képviselőtársam — azt hiszem, nem követek el indiszkréciót, mert ugyanezt megirta egyik ujságNAPLÓ, XLI. cikkében is — akkor tényleg nem tudta és én sem tudtam megállapítani, hogy a parlamenti vizsgáló-bizottság működése melyik félre nézve volt Kedvezőbb. Most azonban már megállapíthatjuk, mert amikor a vizsgáló-bizottság, amely voltaképen csak a többség kívánságára, minis

: tereket hallgatott ki, azután kihallgatta Windisehgraetzet és Rábát, s amikor nyilvánvaló volt, hogy épen a kormány felelőssége tekintetében a meghallgatottakkal való közvetlenség súlyos eredményeket produkál, akkor a vizsgáló-bizottság működését megszüntették anélkül, hogy a célzatról a homályt le tudtuk volna leplezni, mert hiszen ebben a tekintetben a koronatanút, Szörtsey Józsefet meg sem engedték, hogy kihallgassuk. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ebből a szempontból tehát feltétlenül a kormányra volt előnyös a vizsgáló-bizottság, de a kormány felelősségét illetőleg hiába volt minden köntörfalazás, ezek a tények ellenállhatatlan erővel jöttek elő. Lassanként megtudtuk, hogy 1922-ben már tettek Bethlen István grófnak jelentést a frankhamisításról. Megtudtuk, hogy Teleki Pál gróf lebeszélte Gerő őrnagy urat a frankhamisításról. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Megtudtuk azt is, hogy a belügyminister ur gróf Teleki Pált — nem tudom, mi okból — december 25-ike és január l-e között megkérdezte a frankhamisítást illetőleg. (Nagy Vincéi: Lebeszélő ministernek alkalmazták!) Szóval ebben a tekintetben bizonyos tények, nóvumok állottak elő, még pedig — meg kell őszintén vallanom — olyan nóvumok, amelyek alapján nekünk, akik tulajidionképen az egész frankhamisitási ügyben a culpa in eligendo álláspontján állottunk és csakis egy általános politikai fellelősséget kivántunk megállapitaini, be kellett látnunk, hogy itt már, amennyiben ez a dolog bogozódik, mindig több és több, súlyosabb és súlyosabb dokumentum merült fel a kormánnyal szemben ugy, hogy lassanként előállott a kormány jogi felelőssé gének kérdései is. Mi a kormány jogi felelősségéinek kérdésének tisztázásába is bele akartunk menni és ezért akartuk gróf Károlyi Imrét és őrgróf Pallavicini Györgyöt kihallgatni, azonban, sajnos, a többség, amelyhez az előttem szólott igen t. képviselőtársam is tartozott, ezt az álláspontunkat, ezeket az indítványainkat nem tette magáévá« elutasitotta s a vizsgáló-bizottság működését hírtelen befejezte. Ezzel azonban ezt az ügyet nem fejezték be, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert ez az ügy különböző formában mindig és mindig előjön, mert az államorganizmus, s igy a közélet mindig rothad és mindaddig rothad, amig a többségi párt arra az álláspontra nem helyezkedik, amelyen mi vagyunk, hogy kímélet nélkül, az erkölcs érdekében ezt az ügyet teljes mértékben likvidálja és a felelősséget minden irányban levonassa. (Gr. Teleki Tibor: Mindnyájan ezt kivánjuk! — Zaj.) Mélyen t. képviselőtársam, ankiátezéssel ezt a kérdést nem lehet rendezni, mert a titkos társaságok újra elő fognak jönni. Ha a többségi párt azt kívánja, hogy mi leüljünk a titkos társaságok ügyében kiadandó kiáltványt megtárgyalni, akkor előbb dokumentumokat kell hoznunk a kormányzati rendszernek ötéves működéséről, a titkos társaságokkal, való kapcsolatairól. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Rá fogunk mutatni a Nagyatádi-féle esetre, rá fogunk mutatni Vass minister ur esetére és ná) fogunk mutatni a többi esetekre, rá fogunk mu15