Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-514
 nemzetgyűlés 514. ülése 1926. tása. Minderre készségesen bármikor kész vagyok esküt tenni.« Tisztelettel becsatolom és leteszem a Ház asztalára. Nem engedem, hogy becsületemben gázoljanak, bármennyire akarnak. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Dénes István (Olvassa): »Nyilatkozat. Alulirott Ferenczi Béláné, született Monoki Erzsébet eskü alatt igazolom, hogy 1925. év elején, mint dr. Dénes István ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő volt irodavezetője, több izben vettem részére villamos hetijegyet, mivel képviselői évi igazolványát vagy elfelejtette, vagy rengeteg vidéki utazása és nagy elfoglaltsága miatt nem ért rá kiváltani. Igazolom, hogy még a határidő naplóba is több izben előjegyezte dr. Dénes István magának és a személyzet részére az évi bérletjegy kiváltását.« Leteszem a Ház asztalára. (Zaj.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje egy perc múlva lejár. Dénes István: Végül bemutatom és ideteszem a Ház asztalára az én ügyvédi főkönyvem hiteles kivonatát. (Szomjas Gusztáv: A jegyet tegye ide!) T. képviselőtársam, most nem az a kérdés, hogy jegy, vagy nem jegy, hanem azzal gyanusitottak, hogy én nem akartam képviselői igazolványomat kiváltani. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Szomjas Gusztáv: Azt mondta, hogy jegye van és nem volt! Ezt jegycsalásnak hivják!) T. képviselőtársam, ön ebben is valótlanságot állit és felszólitom, hogy tegj^e meg ezt a nyilatkozatát a Házon kivül, mert valótlanságot állit ebben is. (Szomjas Gusztáv: Hát volt jegye? — Folytonos zaj.) Tegye meg ezt a nyilatkozatát Házon kivül, itt ne állitson valótlanságot. (Szomjas Gusztáv: Hát volt a zsebében jegy 1 ?) (Olvassa): »Könyvkivonat dr. Dénes István ügyvéd, 1925. évi VIII. kerületi Elöljáróság adószámviteli osztálya által hitelesített ügyvédi feljegyzési könyvének 62-ik lapjáról. 1925 április ?0-án: dr. Dénes évi villamosbérletre kiadatott 600.000 korona.« Ezek után csak egy tiszteletteljes kérésem van. Méltóztassék dr. Kiss Menyhért képviselő urat meghallgatni arra vonatkozóan, való-e mindaz, amit előadtam, vagy sem. A magam részéről ezzel az ügyet elintéztem, több mondanivalóm nincs. (Zaj.) Elnök: Karafiáth Jenő képviselő ur kért szót. Karafiáth Jenő: T. Nemzetgyűlés! Bocsánatot kérek, ha ezzel az üggyel nekem is untatnom kell a nemzetgyűlés plénumát, mert nézetem szerint ez ugy sem a Ház plénuma előtt dől el, hanem a biróság előtt. Meg kell nyugtatnom az igen t. képviselő urat arról, hogy a büntetőtörvénykönyv 379. §-a helyébe lépő novella a következőket tartalmazza (Olvassa): »Aki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit fondorlattal tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezáltal annak vasry másnak vagyoni kárt okoz, csalást követ el. A csalás vétségének kisérlete is büntetendő.« (Dénes István: Mit akar ezzel mondani a képviselő ur? Önök folyton kiabáltak, talán mes- méltóztatik engedni, hogy én is kiabáljak! — Zaj.) Elnök: Dénes István képviselő urat kérem, méltóztassék nyugodtan maradni. Én a képviselő urnák is biztosítottam azt, hogy elmondja védelmét. Karafiáth Jenő: Ha figyelemmel kisérte a t. képviselő ur a büntetőtörvénykönyv következő szakaszait is, ugy lehetetlen, hogy elkerülte figyelmét a 389. §, amely csak bizonyos NAPLÓ. XL. évi február hó 26-án, pénteken. 91 esetekben, még pedig a házastársak stb. között elkövetett csalást minősiti olyannak, amelynek esetében csupán a sértett fél indítványára inditható meg a bűnvádi eljárás. Ez az eset tehát, megnyugtathatom a t. képviselő urat, a »hivatalból« üldözendő esetek közé tartozik. A képviselő urnák módjában lesz magát még a biróság előtt akkor is tisztázni... (Dénes István: Rendben van, képviselő ur! Én is akarom! Ki mondja, hogy nem akarok a biróság elé menni? De ne inszinuáljon itt, ne állitsa be falsul a dolgot! Nem tűröm! Hamisan akarja beállitani a tényállást! — Zaj.) Elnök: Dénes képviselő urat figyelmeztetem, méltóztassék nyugalmát megőrizni! Karafiáth Jenő: A képviselő urnák tehát módjában lesz, (Dénes István: Akarom is!) sőt nemcsak módjában lesz, hanem szüksége lesz a képviselő urnák arra... (Zaj a balközépen. — Reischl Richárd közbeszól.) Elnök: Reischl képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Karafiáth Jenő: Ismétlem tehát, nemcsak hogy alkalma és módja lesz, hanem szüksége is lesz a képviselő urnák arra ... (Dénes István: Örömmel megyek! — Zaj és derültség a jobboldalon.) Elnök: Dénes képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni! Karafiáth Jenő... hogy ezt az ügyet a biróság előtt tiszt minthogy a csalás hivatalból üldözendő és oly hamarosan nem évül el. Nem akartam itt felszólalni, de mégis felszólal : késztet az a körülmény, hogy a t. képviselő ur azt állitotta rólam, hogy én egy maffia élén állok. (Dénes István: Igen, napok óta ön csinálja a dolgot!) Elnök: A képviselő úrral szemben ha állandóan közbeszól, kénytelen leszek a házszabályok szigorát alkalmazni. Méltóztassék csendben maradni. Karafiáth Jenő: Háznagyi minőségemben sohasem követtem el olyasmit, ami engem legszigorúbb kritika mellett is pártenibernek tüntetne fel, (Ugy van! jobbfelől.) mert az volt mindenkor a felfogásom, hogy a nemzetgyűlés mindenkori háznagya pártokon felül áll. (Helyeslés a jobboldalon.) Ebből azonban nem következik az, hogy annyira pártatlannak és pártokon felülállónak tartsam háznagyi mivoltomat, hogy amikor a Ház egyik kitűnő, derék és feltétlen jóhiszemű tisztviselőjével szemben bizonyos megtévesztésnek látszó eset forog fenn, (Dénes István: Valótlanság!) akkor azt a tisztviselőt mint háznagy, mindenkivel szemben, még ha az illető képviselő is, a legteljesebb mértékben meg ne védelmezzem. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől. — Dénes István: Én nem támadtam Zámborszkyt! Nem kell megvédeni !) Elnök: Dénes képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Karafiáth Jenő: Tiltakozom tehát a képviselő urnák az ellen a beállítása ellen, hogy én maffia élén állok. (Dénes István: Ott áll!) Hivatali kötelességemet telj esitettem egyszerűen akkor, amikor egy tisztviselőmet mindenkivel szemben, ha kell, még képviselőtársaimmal szemben is megvédeni kivántam. Sajnálom, — ismétlem — hogy a Ház idejét ezzel az üggyel kell igénybe vennem. Velem sohasem történt meg, hogy ilyen személyes kérdésekkel foglalkozzam. De minthogy ez a kérdés már annyira megérett, hogy kell, hogy a Ház tisztán lásson, kötelességemnek tartom, hogy az erre vonatkozó iratokat is felolvassam és kérem a Ház engedélyét, hogy ha netalán 14
