Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-513

A nemzetgyűlés 513. ülése 1926. által annyira frappirozya volt, hogy kezdetben annak valódiságában kételkedve, nem is akarta a ministerelnökkel közölni annak tartalmát. Később azonban elhatározta, hogy a ministerelnökkel mégis közölni fogja — saját szavaival élve — mint egy kuriózumot, mint egy fantasztikus marhaságnak tetsző dolgot. (Proppsr Sándor: És a fantasztikus marhaságot végrehajtották!) Felment a ministerelnökségre és kereste a ministerelnököt, akivel azonban beszélni nem tudott. Másnap a Ház folyosóján találkozott a ministerelnökkel. aki a nemzetgyűlés ülésterméből kifelé menet, a folyosón szobája felé sietett, képviselőkkel körülvéve és menet közben — Kozma vallomása szerint —• nagyon halk hangon, hogy a körülállók ne hallják meg, azt mondotta: •»Kegyelmes Uram, egy olyan fantasztikus marhaságot jelentettek nekem tegnap, melyet alig akarok neked elmondani. Egy ur, akit én nem ismertem és akinek a nevét nem mondhatom meg, azt közölte velem, hogy a Nemzeti Szövetségben hamis frankok vannak, amelyek állítólag rossz hamisítványok, (Saly Endre: Az volt a baj, hogy rosszak voltak! Ha jók lettek volna, nem lett volna baj!) és ezek értékesitésére állitólag rövid időn belül sor kerül.« Kozma Miklós vallomása szerint közlését folytatni óhajtotta, el akarta mondani azt is, hogy az ő informátora Windischgraetz^ nevét is emiitette előtte, azonban — vallomása szerint — annyira megdöbbent attól, hogy egy ilyen üggyel kapcsolatban emlitse meg Windischgraetz nevét, hogy végeredményben a ministerelnök előtt Windischgraetz nevét nem emiitette. (Saly Endre: Felesleges volt megmondani! — Zaj a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök a bizottság előtt tett felvilágosító nyilatkozatában előadta, hogy bár Kozma Miklós közlésének, amelyet halkan, úgyszólván suttogva mondott, semmi jelentőséget nem tulajdonított, azt olyan anonim jelentésnek gondolta, amilyeneket gyakran százával kap, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Százával? — Propper Sándor: Hány ezer embert tettek tönkre anonim levelek alapján! — Zaj.) mégis, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Szövetségről volt szó, amelynek elnöke báró Perényi Zsigmond, akinek becsületességéről, hazafiságáról, korrekt magaviseletéről meg volt győződve és akihez egyébként közeli barátság is fűzte, elhatározta, hogy megkeresi őt és ezért hozzá a következő levelet intézte (Olvassa): »Budapesten. 1925. november 27. Szigorúan bizalmas. Tisztelt Barátom! Felhívták figyelmemet arra, hogy a Nemzeti Szövetségnek francia frankhamisitványok vannak birtokában és ezeket fel is akarják használni. Légy kegyes a dolognak utána nézetni (Zaj a szélsőbaloldalon.) és engem megnyugtatni. Óva intem a Szövetséget Rajtad keresztül, hogy az ilyen manipulációktól tartózkodjék és hogy ilyenekbe ne bocsátkozzék. Szivélyes üdvözlettel tisztelő hived Bethlen s. k.« (Propper Sándor: Hol maradt a prevenciói A köteles gondosság? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ugyanaz este a ministerelnök a genfi anyag tanulmányozása céljából két napra eltávozott és november 30-án reggel érkezett vissza. Ugyanakkor érkezett meg báró Perényi Zsigmond válaszlevele is, melyet Prónay György utján küldött a minister elnöknek. Báró Perényi Zsigmond a bizottság előtti meghallgatása során előadta, hogy amikor a ministerelnök levelét vette, szinte megneheztelt annak tartalmáért, mert hiszen feltéteévi február hó 25-én, csütörtökön. 65 lezte, hogy a mimsterelnöknek tudomása van a Nemzeti Szövetség céljairól és igy nem tételezheti fel, hogy a Nemzeti Szövetség ilyen akcióval foglalkozik. A levél tartalmát — előadása szerint — közölte Majoros Istvánnal, a Szövetség igazgatójával és Szörtsey Józseffel, a Szövetség ügyvezető alelnökével. Már ez alkalommal azt a benyomást szerezte, hogy Szörtsey Józsefnek többet kell tudnia a dologról, mint amennyit már elmondott. Ezen a nyomon tovább kutatott és — miként vallomásában előadja — sikerült olyan információkat szerezni, hogy talán valami titkos társaság van, amely ilyen tervekkel foglalkozik és azt az információt is kapta, hogy Nádosy is tud a dologról, (Zaj a szélsőbaloldalon.) egyúttal azt is, hogy ő meg tudja azt akadályozni. Még aznap, mikor a ministerelnök levelét megkapta, tehát november 27-én, a Nemzeti Kaszinóban este levelet fogalmazott a ministerelnök címére és azt báró Prónay György által a ministerelnöknek továbbította. A levél tartalma a következő. (Olvassa): »Tisztelt Barátom! Folyó hó 27-én kelt nagybecsű soraidra válaszolva, van szerencsém szives tudomásodra hozni, hogy a Magyar Nemzeti Szövetségnek semmiféle hamisitványok nincsenek a birtokában. Hyenek értékesítésével, vagy hasonló manipulációkkal soha sem foglalkozott és ma sem foglalkozik. Kívánságodhoz képest a dolognak utána néztem és sikerült is ebben az ügyben bizonyos információkat szereznem. Arra kérlek, légy kegyes még elutazásod előtt alkalmat adni arra, hogy erről az ügyről élőszóval referálhassak.« (Propper Sándor: Nem adott alkalmat! Nem volt rá kiváncsi a ministerelnök! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Hogy honnan szerezte báró Perényi Zsigmond ezt az információját, azt sem levelében nem emiitette meg, sem a bizottság előtti első meghallgatása során nem mondotta, csak később, a bizottsághoz intézett levélben jelölte meg a nevet Szörtsey József személyében. (Esztergályos János: Elment Lillafüredre bakkozni! — Zaj.) Báró Perényi Zsigmond levelét báró Prónay Györgynek adta át a ministerelnökhöz való továbbítás céljából és egyúttal kérte őt, hogy számára a ministerelnöknél audienciát eszközöljön ki. Báró Prónay György már akkor említette, hogy ez aligha fog menni, mert hiszen a ministerelnök, aki 30-án érkezik viszsza vidékről, az utolsó napot ministereinek refer ádái val fogja eltölteni és aligha lesz ideje arra, hogy Perényit fogadhassa, mire Perényi arra kérte Prónayt, közölje a ministerelnökkel, hogy arról a dologról, ami a levélben van, Nádosynak is tudomása van. (Propper Sándor: Valósággal tolakodott, hogy a ministerelnököt rábírja az intézkedésre! — Zaj.) Báró Prónay György vallomásában és a bizottság előtti előadása során egybehangzóan mondotta el, hogy november 30-án délelőtt, felmenve a ministerelnökségre, Perényi levelét átadta a ministerelnök egyik titkárának kézbesítés céljából és arra kérte, közölje a ministerelnökkel, hogy néhány percre beszélni óhajt vele. Déltájban, amikor fontos referátumait óhajtotta a ministerelnökkel közölni, egyúttal azt is emiitette a ministerelnöknek, hogy Perényi a levéllel kapcsolatban azt az üzenetet adta, hogy Nádosy tud erről a dologról. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Nagy Vince: Ugy-e hogy tudta, mégis őt bizta meg a nyomozással! — Horváth Zoltán: Ez