Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-521

A nemzetgyűlés 521. ülése 1926. politikusokkal tárgyalni, gazdasági szakemberekkel tárgyaltam különféle kérdésekben, és ezek csodálkoztak azon, hogy miért csinálunk mi a frankügyből ilyen nagy dolgot, miért fújjuk fel ezt a frankügyet olyan naggyá, miért foglalkozunk még mindig, sokszor botrányos jelenetek között, három hónap óta ezzel a kérdéssel. A nemzetgyűlésnek egészen más feladatai vannak. Az én felfogásam az, hogy ez a kérdés a biróság előtt van és a biróság döntsön az igazságnak megfelelően. (Ugy van! jobbfelől.) Mi itt ezt a kérdést parlamenti vitákkal eldönteni semmi körülmények között nem fogjuk, (Ugy van! jobbfelől.) mert sem az urak nem tudnak meggyőzni bennünket állításaikról, sem mi, ugy látszik nem tudjuk meggyőzni az urakat arról, hogy azok a vádaskodások, amelyeket itt felvetettek, tényleg nem felelnek meg a valóságnak és alaptalanok. Épen^ ezért én teljesen felesleges, üres szalmacséplésnek tartom ezt az egész vitát, (Ugy van! jobbfelől.) igazán elérkezett annak az ideje, hogy végre áttérjünk a komoly alkotó munkára. (Ugy van! jobbfelől.) Elvégre a nemzetgyűlésnek nem lehet csak az a feladata, hogy mást se csináljon, mint költségvetés tárgyalása után következzék az indemnitás tárgyalása, azután a frankügy tárgyalása és azután újból a költségvetés tárgyalása és más ilyen dolog s hosszú beszédekkel fecséreljék el a nemzet drága idejét. (Ugy van! jobbfelől.) Igenis, igyekeznünk kell ezeket a kérdéseket tető alá hozni és igyekeznünk kell azokat az égető gazdasági kérdéseket szintén megoldani, amelyek megoldása nélkül egészséges gazdasági életet elképzelni nem lehet. (Ugy van! jobbfelől.) Egészséges gazdasági élet nélkül pedig a munkanélküliséget semmi körülmények között sem tudjuk megszüntetni. (Ugy van! jobbfelől.) Ha tehát az urak a munkásságnak igazi jóakarói és annak érdekeit komolyan képviselik, akkor tessék egyszer ezzel a meddő harccal, ezzel a meddő vitával felhagyni, mert célt, eredményt kormánybuktatást nem fognak elérni. (Ugy van! jobbfelől. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt tudomásukra adom. Térjünk egyszer át azoknak a kérdéseknek megoldására, amelyek arra alkalmasak, hogy a legégetőbb sebeket begyógyítsák. Ezek után kijelentem, hogy a többségi jelentéshez csatlakozom és azt elfogadom. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől. — Egy hang jobbfelől: A Bacher-ügyről, persze, nem beszéltek! — Hegymegi-Kiss Pál: A Bacher-dolgot csak adresszálja a saját kormányának! — Szomjas Gusztáv: A kormány bűnéül rójják fel, hogy egy betyár a vasyonát elspekulálta!) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós «ietgyző: Saly Endre! Saly Endre: T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt legyen szabad néhány szóval az előttem szólott t. képviselőtársam beszédére reflektálnom. Perlaki György képviselő ur azt mondotta, hogy a Népszava nem képviselt magyar álláspontot (Szijj Bálint: Igaza volt!) és azért mondotta ezt, mert szerinte a Népszava is és a külföldi szociáldemokraták is a magyar nemzetet a frankhamisítással kapcsolatban megtámadták. (Perlaki György: Nem azért! Nem utasították vissza azokat a támadásokat, amelyeket a magyar intézmények ellen intéztek! Vastag betűkkel hozták! — Keisingrer Ferenc: A kormány ellen volt az! — Perlaki György: Nem a kormány ellen! Mutatok olyanokat, amelyek nem a kormánv ellen voltak! — Reisinger Ferenc: A Térkép ésaeti Hivatal ellíen!) NAPLÓ. XL, évi március hó 19-én, pénteken,- 365 Legyen szabad erre megjegyeznem, hogy a Népszava is és a külföldi lapok is mibd foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de nem a magyar nemzetet, hanem a frankhamisitókat támadták és támadták azt a kormányt, amelynek a kormányzata alatt ilyen frankhamisítás előfordulhatott. (Perlaki György: És» a magyar biróságot!) Ezt csinálták, és hogy még jobban igazoljam és leszögezzem álláspontom helyességét, legyen szabad rámutatnom arra, hogy Briand a francia parlamentben is kijelentette — amit a képviselő ur valószínűleg* olvasott is (Perlaki György: Olvastam!) — hogy nem a magyar nép felelős ezért a gazságért, amelyet Magyarországon elkövettek, hanem azok felelősek, akik azt tényleg elkövették. (Ugy van! jobbfelől. — Perlaki György: Ezt mondjuk mi is!) Tehát sem a francia nemzet, sem a francia ministerelnök nem vádolta a magyar 'nemzetet, hanem vádolta azokat, akik ezt elkövették (Szomjas Gusztáv: És nem a kormányt, tessék hozzátenni!) és vádolta a kormányt. (Perlaki György: A kormányt nem vádolta! — Szomjas Gusztáv: Sem a pártunkat nem vádolta!) A túlsó oldalon ülő t. képviselőtársaim mindannyian kifogásolják, hogy mi ezzel a franküggyel hosszasan foglalkozunk és ezt azért tartják károsnak, mert szerintük ezzel a magyar nemzet becsületét ássuk alá, mert felhívjuk a külföld figyelmét ezekre a frankhamisításokra. (Csontos Imre: Tökéletesen igaz!) Erre nézve legyen szabad megjegyeznem azt, hogy a képviselő urak nagyon rossz helyen keresik az okokat akkor, ha nálunk keresik; nagyon rossz helyen tapogatnak, ha azt hiszik, hogv mi bennünk van a hiba, hogy mi ezt feltárjuk és a külföld ezért itéli el, nem tudom én, a magyar nemzetet vagy MagyarországotPerlaki György: Tendenciózusan állitják be H Nem, odakünn is a frankhamisitókat támadják és a frankhamisitók eljárását kifogásolják. A túlsó oldal nagyon könnyen seeithet azon, hogy a franküíry esvszersmindenkorra lekerüljön a napirendről. (Meskó Zoltán: Aki tud róla. menjen a birósághoz és mondjon el mindent!) Az a kormány, amely tudott róla és amelynek kormányzata alatt ilyen frankhamisitás elkövettetett, annak, szerintem, semmi keresnivalója ninos itt. annak a kormánynak el kell menni a belvéről. (Ugy van! a széJsőbalrjdalon. — Zaj jobbfelől. — Meskó Zoltán: A törvényhozónak tisztelni kell a törvénvt!) Mert a ministerelnök fplelős elsősorban azért, ami az orszáíron belül történik és ha törvénybe ü+Vöző esel ekm én vek történnek, azért nem az ellenzéki képviselők a felelősek, hanem a ministerelnök ur, neki kell srondoskodnia arról, hogv az országin belül a, törvényes rond fel ne boruljon, törvénybe ütköző bűncselekmények ne követtessenek el és h^py azokat akik ilyet elkövpfnek. lecsukják. (Zaj jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek! (Meskó Zoltán közbeszól.) Meskó Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Saly Endre: A túloldalról felszólalt t. képviselőtársaim, nem mon doni, hoery kifejezetten védték a frankhamisitókat, de elvártam volna ig?n t. képviselőtársaimtól, honry mindannyian, akik felszólaltak, beismerik, hogy ez az ügy az országra is nagy csapás. Ezenkívül az egyséieespárti képviselőtársaimnak fel kellett volna hivni a kormány fis-y elmét arra, gondoskodjék, hogy a jövőben ilyen vagy hasonló bűncselekmények ne követtessenek el. Earységespárti t. képviselőtársaimnak kötelességük lett volna azt mondani, hogy ők valamennyien 52