Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-512
A nemzetgyűlés 512. ülése 1926. nieriteni látszanak, s mivel politikai zaklatás esete feliforogni nem látszik, a bizottság tisztelettel javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Megjegyezni kivánom, hogy a bizottság többségi határozatával szemben Rupert Rezső és Györki Imre képviselő urak kisebbségi véleményt jelentettek be. Elnök: Ez üggyel kapcsolatosan Rupert Rezső és Györki Imre képviselő urak kisebbségi véleményt nyújtottak be. Felszólítom Rupert képviselő urat, kiván-e szólani? (Nincs jelen!) A képviselő ur nincs jelen. Most felszólítom Györki Imre képviselő urat, kiván-e szólani 1 ? (Nincs jelen!) Kiván-e valaki szólani I (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni, szemben Rupert Rezső és Györki Imre képviselő urak által beadott kisebbségi véleménnyel? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a mentelmi bizottság jelentését fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság jelentését fogadta el s ezzel a kisebbségi vélemény elvettetett. Következik Vanczák János képviselő ur mentelmi ügye, a 915. számú jelentés alapján. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség 5210/1925. számú átiratában a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése alapján a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt vádolt Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A tényállás a következő: A Világosság R.-T. nyomdájában előállított Népszava című politikai napilap 1925 április 5-ik napján kiadott számában »Múlt kriptája« felirat alatt vezércikk jelent meg, melynek tartalma az 1921. évi III. törvénycikk 7. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit tünteti fel. A hirlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjének nevét felhivás dacára megnevezni hajlandó nem volt, miért is az 1914. évi XIV. tcikk 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség a lap felelős szerkesztőjét illeti. A mentelmi bizottság az ügy tárgyalására nevezett képviselőt is megidézte, aki azonban meg nem jelent. Arra való teklintettel, hogy a megkeresés^ illetékes hatóságtól érkezett, hogy a személyi összefüggés nem vitás, továbbá, hogy politikai zaklatás esetét ez ügyben fenforogni nem látja, a mentelmi bizottság javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy ez ügyből kifolyólag Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel. Elnök: Ebben az ügyben Rupert Rezső és Györki Imre képviselő urak kisebbségi véleményt jelentettek be, elsősorban tehát őket illeti a szó. Miután azonban sem Rupert Rezső, sem Györki Imre képviselő ur nincs jelen, ettől a szótól elesnek. Kérdem, kiván-e valaki szólani? Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt formai kifogást vagyok bátor emelni az előterjesztés ellen. A múltkor nagy vita folyt akörül, hogy a mentelmi bizottság előterjesztései forma szerint miképen szövegezendők mes: és teriesztendők elő. Akkor Ígéretet kaptunk arranézve, hogy a jövendőben az előterjeszté. évi február hó 24-én, szerdán. 20 seket majd a formáknak mindenben megfelelően fogják megszerkeszteni. Az ígéretet — amint a jelentés bizonyítja — nem kezdik beváltani, mert a tényállás a jelentésben nincs feltüntetve ós a nemzetgyűlés tagjai, bármenynyire is akarnának és igyekeznének a kérdéshez érdemben hozzászólani, ezt nem tehetik meg, a kérdésben nem foglalhatnak állást, egyszerűen azon oknál fogva, mert^ nem ismerik a tényállást. A 915. számú jelentésben a tényállás nem foglaltatik, csupán utalás történik arra, hogy a Népszava valamelyik számában megjelent a »Múlt kriptája« című cikk, de a jelentés ezt a nyomtatványt nem ismerteti. Az előadó ur is egészen kényelmes álláspontra helyezkedett és ő maga sem olvasott fel részleteket, a nemzetgyűlés tehát nem lehet abban a helyzetben, hogy ebben a kérdésben érdemi határozatot hozzon. Kérdem azokat, akik ebben az ügyben állást foglalni kívánnak, akik a kérdéshez hozzászólani kívánnának, akiket érdekel az, hogy milyen alapon, milyen részek inkriminálása alapján kéri az ügyészség a lap felelős szerkesztőjét, ennek a 915. számú jelentésnek alapján hogyan tudnak lelkiismeretesen hozzászólni és állást foglalni"? En a magam részéről sem tudom, — noha itt van kezemben a kérdéses cikk, de sehol sincs még csak utalás sem arra, hogy az ügyészség ennek a két és fél hasábos cikknek melyik részeit inkriminálja — hogy melyik részek alapján kérik ki a szerkesztőt. Az előterjesztésben ez nincs megjelölve, s a szóbeli előadványban sem. Én tehát legelsősorban a múltkor tett Ígéretnek beváltását kérem; méltóztassék végre a mentelmi bizottság jelentéseit a formáknak mindenben megfelelően előterjeszteni és a nemzetgyűlés tagjait abba a helyzetbe hozni, hogy állásfoglalásukat lelkiismeretük szerint nyugodtan megtehessék. Másik kifogásom az, hogy a kisebbségi vélemény előterjesztői ebben a nillanatban, saját hibájukon kívül, nem lehetnek jelen a nemzetgyűlés ülésén. Tudvalevőleg a frankhamisitási ügy kivizsgálására és politikai hátterének földerítésére a nemzetgyűlés^ külön bizottságot küldött ki. Rupert Rezső és Györki Imre képviselőtársaink mindketten tagjai ennek a bizottságnak s amint a hírlapokból tudjuk, az elmúlt nanon egészen hajnalig voltak együtt és tárgyaltak, (Rothenstéin Mór: Most pedig az igazságügyi bizottságban vannak!) természetesen fizikai lehetetlenség tehát, hogy ebben az időben itt legyenek és vállalt kötelességüket teliesithessék. A legkevesebb, amivel egymásnak tartozunk, az. hogy ilyen esetekben félretegyük ezeket a kérdéseket és a kisebbségi vélemény előterjesztőit abba a helyzetbe hozzuk, hogy kisebbségi véleményüket elő is terjeszthessék. Azt hiszem, egy óra múlva, vagy holnap ez már lehetséges tesz % ebben a pillanatban azonban lehetetlen. Egészen bizonvos, hogy uery Rupert Rezső, mint Györki Imre képviselőtársunk nem hiába jelentett be kisebbségi véleményt; egészen bizonyosan van külön álláspontjuk, melvet szükségesnek tartanak a nemzetgyűléssel közölni, érre azonban — ismétlem — saját hibájukon kivül. ebben a nillanatban kenteiének. A nemzetgyűlés mearbizásából vettek részt egy munkában, amely őket hátráltatja, a mostani megjelenésben. Azt hiszem, annyi regarddal tartozunk azokkal szemben akiket mi bizunk meg valamilyen munka elvégzésével, hogy mig ezt a munkát el nem végzik, addig mást ne bízzunk