Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-518

À nemzetgyűlés 5Î8. ülése 1926, eleget optálási vagy visszahonosítási kötelezettségüknek 15—20 évi itt tartózkodás után, könyörtelenül tönkretéve családjukat, exisztenciájukat, kikergetnek az országból és toloncuton kiviszik őket: ugyanakkor nyugodtan tűrte a belügyminister ur és a belügyminister ur kormányzata azt, hogy egy Schultze nevű német pénzhamisitó itt letelepedhessék s az ő tartózkodási engedélyének meghosszabbítására volt ideje és volt lehetősége a belügyminister urnák. Bár, mondom, az a rendszer, hogy a bizonyos időn túl való itt tartózkodást meggátolják (Urbanics Kálmán: Ilyen helyes a többi logikája is!) és lehetetlenné teszik mégis — anélkül, hogy az illető komoly kereseti foglalkozást tudott volna felmutatni, hogy itt megtűrjék —• egy pénzhamisítónak, aki hamisított Windischgraetznek, hamisított a belügyminister ur munkatársának, bármilyen aggályos is volt egyébként itt tartózkodása, lehetővé tették továbbra is itt tartózkodását. Maga az a tény, hogy a belügyminister ur kihallgatásokat foganatosított a lakásán, nagyon hasonlít egy korábbi bűncselekmény nyomozásához, egy olyan bűncselekmény kinyomozásához, amelyben ugyancsak sok volt a politikum. Ez pedig az Esküdt-ügy nyomozása. Emlékeznek rá, t. képviselőtársaim, hogy amikor Esküdtet a kiviteli panamából kifolyólag letartóztatták, Esküdt is kijelentette, hogy addig nem hajlandó vallani, — ezt mondotta a rendőrségen — amíg az egész kormány le nem jön és csak előtte hajlandó nyilatkozatot tenni. És mi történt, t. Nemzetgyűlési (Nagy Vince: A kormány egy levelezőlapra házhoz jött!) Egy ministeri előszobában ülő titkárocskának, egy államvasuti altisztnek volt elég hatalma és befolyása arra, hogy az egész ministeriumot, a ministertanácsot maga elé citáltassa és csak előtte tegye meg a maga nyilatkozatát, a maga vallomását. Ugyanezt láthatjuk megismétlődni ebben az ügyben is. Windischgraetz és Nádosy kijelentették, hogy nem hajlandók vallomást tenni. Nádosy kijelentette, hogy bizonyos feltételekhez köti vallomása megtételét. A belügyminister ur kijelentette, hogy legelső teendője az volt, hogy eloszlassa a hazafias aggodalmat, amely ebben a pénzhamisitó Nádosyban volt. Kérdem a t. belügyniinister urat, ha más közönséges bűncselekmények elkövetői, — mert ő ilyeneknek deklarálja Windisehgraetzet, Nádosyt és a pénzhamisitó banda többi tagját is —• ha közönséges betörők, gyilkosok, sikkasztok, tolvajok a rendőrségen ugyancsak azt a kijelentést teszik, hogy nem hajlandók addig vallani, amíg az egész kormányzat le nem jön, vagy nem hajlandók addig vallani, amig el nem viteti őket a belügyminister ur saját autóján az ő lakására, ahol villásreggeli közben ... (Rakovszky Iván belügyminister: Ugyan kérem ne beszéljen valótlanságokat! Kigondol tökéletlen gondolatokat s itt előadja azokat, mint tényeket! — Esztergályos János: Egy villásreggeli nem szégyen! — Rakovszky Iván belügyminister: De nem igaz! Itt felelősséggel kell beszélni, nem lehet kitalálni gyerekmeséket! Ha azt akarja, hogy komolyan vegyék szavát, olyat mondjon, ami igaz! — Fekete Lajos: Semmit sem tud bizonyítani, csak vádaskodik! — Nagy Vince: Kinek a frankhamisítás, kinek a kritika! — Fekete Lajos: Nem más ez, csak a tekintélyek lerántása!) Mindössze néhány mondat elmondására kérem a t. Nemzetgyűlés figyelmét s rögtön bizonyítani fogom azt az állitásom at, amelyet évi március hó 16-án, kedden, 227 tettem. (Zaj a jobboldalon. — Csöngedy Gyula: A villásreggelit nem tudja bizonyítani!) Ennek a nemzetgyűlésnek tagjai már ismételten tanúi voltak annak, hogy kettőnk között valótlant ebben a nemzetgyűlésben nem én mondtam, hanem a belügyminister ur mondott. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérelk mindkét oldalon, képviselő urak! (Esztergályos János : Egy ebiedért ilyen felháborodás! — Urbanics Kálmán: Sauerwein ebédjéről beszéljen!) Urbanics képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Zaj.) Csendet kérek képviselő uraik, különben kénytelen leszek a közibeszóló képviselő urakat rendreutasítani! — (Kuna P. András: Jó, hogy már nincs Zalaegerszeg! —Malasits Géza: Szegény ember, ha maga tudná, hogy mit mond!) Györki Imre: Hogy miképen folyt le a nyomozás, amelyet a belügyminister ur foganatosított s amelyre neki törvényes joga, hatásköre nem volt... (Rakovszky Iván belügyminister: Mihelyt elkereszteli nyomozásnak! Nem volt nyomozás, puhatolódzás volt, tájékozódás!) Önnek még puhatolódzásra sincs jog'a. Erre a puhatolódzásra megvannak a hatóságok, (Viezián István: A szociáldemokrata pártnak van joga? — Zaj.) amelyeknek hatáskörébe tartozik a puhatolódzás is. Legfeljebb barátságos magánbeszélgetést folytathat a 'belügyminister ur, de puhatolódzást nem. (Rakovszky Iván belügyminister: Mindenkinek joga van az országban ahhoz, hogy tájékozódjék, a belügy minister nek pedig kötelessége is! — Esztergályos János; A törvényt tisztelni kötelessége még- a belügyministernek is! — Nagy \inee

: Hazafias aggodalmakat eloszlató belügyminister! — Zaj. — Esztergályos János: Tarvénytiszte Jetből nem tette meg a kötelességét!) Hogy milyen kedélyességgel ment Nádosynak valloinásrabírása, (Rakovszky Iván belügyminister: Nagyon tragikus eset volt, nem kedélyes! — Klárik Ferenc: Ne izguljon belügyminister ur! Miért izgul? — Rakovszky Iván belügyminister: Aziáírt, mert nagyon esnnya, ha valaki fantáziából rágalmaz!) magának a belügyminister urnák nyilatkozatából tűnik ki, aki a frankbizottság ülésén mondta, hogy hosszas diskurzus után volt hajlandó Nádosy a rendőrségen jelentkezni és el kellett oszlatni Nádosy hazafias aggodalmait. (Rakovszky Iván belügyminister: Nem kedélyes dolog volt ez!) Hát az ön nyomozati hatóságait ön ugy ismeri, hogy azok is elsősorban hazafias aggodalmait oszlatják el az egyes bűncselekmények elkövetőinek! (Esztergályos János: Erről mi sokat beszélhetnénk!) Nem tud-e a belügyminister ur arról, hogy az ön rendőrsége miféle súlyos veréseket alkalmaz, ha valaki nem akar vallani? (Rakovszky Iván belügyminiszter: Ezt is csak állit ja! — Urbanics Kálmán: Pallavicini megtagadta a vallomástételt és nem verték meg!) Nem tud-e a belügyminister ur arról, hogy a vezetése alatt álló rendőrségen megtalpalják az embereket? (Rakovszky Iván belügyminister: Ha megállapítjuk, meg is büntetjük az illetőt!) Minderről nem hallott a belügyminister ur, hanem csak ugy ismeri a maga rendőrségét, hogy ha valaki hazafias aggodalmakat táplált, ha azért hamisított pénzt, azért lopott, csalt, sikkasztott vagy tört be, akkor a belügyminister áll oda és hazafias aggodalmait kívánja eloszlatni? így képzeli el a maga nyomozóhatóságait a belügyminister ur és nem látja-e, hogy komolytalan az egész cselekvés, NAPLÓ. XL. 3d